Korunk › November 2000| November 2000 Erdélyi szemmel — Brüsszel, Európa |
Előszó Jövő és érték Egyed Péter Vázlat egy álomról Csiki László Közép-Európa geopolitikai problémái Washington után Vasile Puşcaş Pillanatkép Magyarország uniós csatlakozásáról Balogh András Románia jövője és az európai integráció (Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna és Borbély László írásai) Európai integráció és politikai készségek Szász Alpár Zoltán Szilágyi Domokos utolsó monológja Vári Csaba A „tisztátalan” filozófiai kritikáról Polgár Alexandru Vanni ugyan nincsen, de igény, az volna rá (Csák László, Veres Valér,Olti Ágoston, Plainer Zsuzsa és Balogh Brigitta válaszai) Időzavarban; Rámában a dráma; A paradicsom napja; Egy versben a reggel Szonda Szabolcs Az erőszak sátánkeringői Bogdán László Ikervers Mózes Huba Etnikai specifikum és közös sajátságok I. Vajda László Toll Mi mind, jó románok Radu Pavel Gheo Nemzeti & bűnvádi sajátosság Mihai Gălăţanu Miféle sajátosság, uram? Irina Nicolau Műhely / Atelier „A költők — az emberiség szíve” F-akták A narrátor mint befogadó: Ishmael, a Moby Dick olvasója és kritikusa Manfred Pütz Világablak „Európai mintakövetés” — „nemzetközi öncélúság”: traumák, diskurzusok, tanulságok Dénes Iván Zoltán História Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felszabadulásáig” (1944. szeptember — november). I. Nagy Mihály Zoltán—Vincze Gábor Mű és világa Márai Sándor Vörösmarty-mondata Fried István Közelkép Csatlakozás közérthetően T. SZ. Z. Téka „De itt lenn minden unt és ostoba.” Demeter Szilárd Romániai Magyar Évkönyv 2000 K. K. Gy. Olvasószolgálat Talló Ortodoxia és nacionalizmus S.L. Mircea Dinescu új lapja Kántor Erzsébet Hungarian Minorities Monitor K. K. GY. Románok Európa kapui előtt SZ.G. Provinciáról, kényszerpályákról, erdélyi irodalomról Kántor Lajos Számunk szerzői | | Kántor Erzsébet Mircea Dinescu új lapja Az Academia Caţavencut feltuttatta, majd fokozatosan megvált tőle az ismert román költő és a diktatúra idején nyíltan ellenzéki Mircea Dinescu. Most új lapot indított, első számát október 24-én mutatták be Bukarestben, a Nemzeti Színház előtt, az, Egyetem téren. A szellemes cím a Playboyt „románosítja” PLAI cu BOI-ra, ami magyar fordításban ökrös táj. Persze hogy van benne bőven politika, elsősorban Theodor Stolojant futtatják ezúttal, Iliescut nem szeretik most sem, Adrian Năstasét sem („ne higgy a rókának”) — ismert szerzőiktől, mint Andrei Pleşu, Alexandru Paleologu, H.R. Patapievici, nem is várunk mást —; és ott vannak a meztelen (és félmeztelen) nők is, „a mieink meztelenebbek másokénál”; Maia Morgenstern, a világszerte ismert színésznő (Leninen, mármint Lenin ledöntött szobrán fényképezve), egy ismert középkorú liberális politikusasszony fürdőlepedőbe csavartan stb. Nem szexbombákként szerepelnek az „ökrös tájban.” És sok kiváló szöveg, Mircea Dinescu bevezetőjével, melynek címe Ostorral az ökrösszekér mellett — műfajilag az Academia Caţavencuból ismert politikai szatíra. Van a lapban egy összeállítás A perverz szavazó címmel, melyben az ismeretlen szavazópolgár jellemez néhány elnökjelöltet, az ismertebbeket; az ő portréik kártyalapokon jelennek meg. Ion Iliescu joker, C.V. Tudor is, Frunda György káró király, s a róla szóló rész A nyelvben rejlő erő cím alatt olvasható. A szerző felteszi magának a kérdést: mi közös bennem és Frundában? (Hiszen a romániai magyarok egész Romániának ajánlják Frundát.) Válasza: Erdély szeretete. Miben különbözünk? — hangzik a következő kérdés. Válasz: egy biztos, Erdély szeretetében. 1996-ban a magyarok szavazata segítette Constantinescut az elnöki székbe — az előbb Frundának leadott hét százalék. Most is az ő szavatuk lesz a döntő a második fordulóban, sokkal inkább, mint a parasztpártiaké, talán hozzáadva a liberálisokét is. Aztán Frundáról két dolgot mondhat el: nagy kár, hogy magyar, de még nagyobb kár, hogy nem román. A „perverz” szavazó ismét kérdez: ha Tőkés László húzta ki Romániát Ceauşcu alól tíz évvel ezelőtt, vajon ki alá nyomja Frunda György az országot a következő négy évre? Szegény román haza, nem elég a Meleşcanu-veszély, a Stolojan-veszély stb., most itt van még az elmagyarosítás veszélye is — talk-show-ilag szólva, a kampány elfrundásítása. Hogyan érthetne meg valamit az ember? (PLAI cu BOI, 2000.1.) |