Korunk › November 2000| November 2000 Erdélyi szemmel — Brüsszel, Európa |
Előszó Jövő és érték Egyed Péter Vázlat egy álomról Csiki László Közép-Európa geopolitikai problémái Washington után Vasile Puşcaş Pillanatkép Magyarország uniós csatlakozásáról Balogh András Románia jövője és az európai integráció (Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna és Borbély László írásai) Európai integráció és politikai készségek Szász Alpár Zoltán Szilágyi Domokos utolsó monológja Vári Csaba A „tisztátalan” filozófiai kritikáról Polgár Alexandru Vanni ugyan nincsen, de igény, az volna rá (Csák László, Veres Valér,Olti Ágoston, Plainer Zsuzsa és Balogh Brigitta válaszai) Időzavarban; Rámában a dráma; A paradicsom napja; Egy versben a reggel Szonda Szabolcs Az erőszak sátánkeringői Bogdán László Ikervers Mózes Huba Etnikai specifikum és közös sajátságok I. Vajda László Toll Mi mind, jó románok Radu Pavel Gheo Nemzeti & bűnvádi sajátosság Mihai Gălăţanu Miféle sajátosság, uram? Irina Nicolau Műhely / Atelier „A költők — az emberiség szíve” F-akták A narrátor mint befogadó: Ishmael, a Moby Dick olvasója és kritikusa Manfred Pütz Világablak „Európai mintakövetés” — „nemzetközi öncélúság”: traumák, diskurzusok, tanulságok Dénes Iván Zoltán História Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felszabadulásáig” (1944. szeptember — november). I. Nagy Mihály Zoltán—Vincze Gábor Mű és világa Márai Sándor Vörösmarty-mondata Fried István Közelkép Csatlakozás közérthetően T. SZ. Z. Téka „De itt lenn minden unt és ostoba.” Demeter Szilárd Romániai Magyar Évkönyv 2000 K. K. Gy. Olvasószolgálat Talló Ortodoxia és nacionalizmus S.L. Mircea Dinescu új lapja Kántor Erzsébet Hungarian Minorities Monitor K. K. GY. Románok Európa kapui előtt SZ.G. Provinciáról, kényszerpályákról, erdélyi irodalomról Kántor Lajos Számunk szerzői | | K. K. GY. Hungarian Minorities Monitor A kéthavonta megjelenő lap a Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) által kiadott figyelő, melynek célkitűzése a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetközösségek életének nyomon követése. A Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia területén élő magyarság politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési megnyilvánulásait feltérképező szemle háttérinformációk szolgáltatásával és publikussá tételével kívánja szolgálni a kisebbségi sorba kényszerült magyarság érdekvédelmét. Amint a figyelő beköszöntőjében olvasható, a HHRF 1976 óta követi nyomon a Magyarország határain kívül rekedt mintegy 3,5 milliós magyarság helyzetének alakulását. A január—márciusi lapszám vezércikkét Bugár Béla, a szlovák parlament alelnöke jegyzi, aki a felvidéki magyarság gondjairól, illetve e nemzetközösség helyzetének a kormányzati szerepvállalást követő változását vázolja. A szemle egyes rovatai egy-egy célzott országhoz kapcsolódnak, s indításként mindegyik rovat felvázolja az illető államok magyarság-létszámát, a magyarság területi eloszlását az illető állam keretein belül, illetve a helyi érdekvédelmi szervezet releváns adatait. Jelen lapszám Románia-rovatában az alábbi kérdéskörök szerepelnek: a romániai/erdélyi magyarság politikai képviselete; a magántulajdon rendezésének pillanatnyi helyzete; oktatás-nevelés; kétnyelvűség; vallás; a magyarság megfélemlítése és zaklatása; a szélsőségekkel való szembesülés kényszere; környezetvédelem. A lapszámban e fenti témakörön túl helyet kap egy-egy, a szlovákiai, ex-jugoszláviai (ezen belül horvátországi) és ukrajnai magyarság helyzetét taglaló, illetve egy „rendkívüli jelentéseket” tartalmazó rovat is. (Hungarian Minorities Monitor. 2000. 3. sz. ) — K. K. Gy. |