Bulgáriának inkább szüksége lenne az agrár adósságok konverziójára, mint Romániának. Az őstermeléssel foglalkozó lakosság száma nagyobb, mint a romániai agráriusok száma, de viszont szántóföldje kevesebb, mint Románia szántóföldje és így a mai értékesítési lehetőségek mellett még jobban nélkülözi és szenved, mint amennyire Romániában nélkülöznek. Bulgáriában az őstermeléssel foglalkozó lakosok száma a lakosság 82.4, Romániában csak 79.5 százaléka, a szántó viszont a földterület 33.7 százaléka Bulgáriában, Romániában ellenben 44.1 százalék. Ilyen körülmények között nagyon természetes, hogy Bulgáriában is felmerült az agráradósságok konverziójának terve, de a kormány nem. akart ilyen értelmű javaslatot a parlament elé terjeszteni. Legfeljebb odáig mutatott hajlandóságot, hogy az agráriusnak 1933. év végéig moratóriumot ad. Ezzel a moratóriummal az agrárius nem elégedett meg és így hosszú alkudozás és erélyes fellépés után elkészült a javaslat, amely úgy tervezi, hogy az agráradósságok busz százalékát elengedik és a többit konvertálják. A konvertálási idő még nincs megállapítva, Ezzel a huszszázalékos adósságelengedéssel szemben nemcsak a bankok, iparvállalatok és kereskedők fejtenek ki ellentállást, hanem főképpen azok a külföldi mezőgazdasági gépgyárak, amelyek az utóbbi évek alatt Bulgáriát a racionális mezőgazdasági termeléshez szükséges gépmennyiségekkel szinte elárasztották. Ez a külföldi nyomás meggondolásra készteti a kormányt. Annak, hogy Bulgária mezőgazdasága invesztáltabb, mint a romániai, máris megvan a nyoma. A gépinvesztáció érezteti hatását, amennyiben Bulgária buzaaratása a romániai eredményhez úgy viszonylik, mint a három a kettőhöz. Bulgária tehát harminchárom százalékkal több buzát termel, mint Románia és így nincs is szüksége olyan méretű agráradósság-konverzióra, mint amilyet Románia; kapott. Igaz, Bulgária nem is kap konverziót, mert Bulgária inkább külföldi adósságainak fizetéseit szisztálja, sem mint belföldi gazdasági életének vérkeringését elakassza. (H. S.)