Főoldal

Korunk 1932 Április

Az ir fasizmus

 


Eamonn de Valera, akinek szövetségét egynéhány munkáspárti képviselő is támogatja átvette a hatalmat. Valera a maga pártját Fianna Fail-pártnak nevezi, amely elnevezés magyarul körülbelül annyit jelent, mint a „sors szövetsége”. Valera kormánya Cosgraves kormányát váltotta le és programjában jóformán csakis gazdasági pontokat állított be, de mégis ezeknek a gazdasági program-pontoknak erős nacionalista és különösen faji szinezetük van. Valera új üzemeket akar létesíteni és így új munkaalkalmakat teremteni, építkezni akar és közben takarékoskodni. Minden gazdasági intézkedése azonban Anglia ellen szól és így előáll az a helyzet, hogy mig Anglia a maga védővám politikájával az egész világ elől elzárkózik, addig közben és csendben kialakul a vele szemben való gazdasági elzárkózás belső frontja is: de Valera Angliával szemben erős védvámokat akar. Valera jól látja, hogy abból a rengeteg ígéretből, amit tömegeinek tett, valamit csak be kell váltani és azzal is tisztában van, hogy ipari üzemeket és munkaalkalmakat csak akkor teremthet, ha a fejlettebb angol ipart Irországból teljesen kizárja. Valera politikája tulajdonképpen autarkikus politika, de egyben fasiszta is, amit olyképpen dokumentál, hogy önmagát a tömegek és nem az osztályok pártjának nevezi. A szabad ir nemzet gazdasági szabadságának jogcímét és a Gosgravesrezsim alatt elmélyült gazdasági krizist kamatoztatja, amikor a tömegekben nacionalista és fasiszta hitet ébreszt. Tagadhatatlan: az új kormányfő taktikája nagyszerű. Számokkal operál és azok csalhatatlanságával kimutatja, hogy az ország 1931-ben már csak 37 millió font értéket exportált, míg 1930-ban az export értéke 45.7 millió font volt. Az export csökkenés tehát 8.7 millió fontnyi. Ezzel szemben a behozatal kisebb mértékben esett, amennyiben az, 1930-as 56.7 millió fontos értékről csak 50.4 milliós értékre esett alá. A csökkenés tehát nem arányos, de ezenfelül is passzív a mérleg, mert úgy 1930-ban, mint 1931-ben nagyobb öszszeget reprezentált a behozatal, mint a kivitel. Ezt a passzivitást akarja Valera eltüntetni és közben a tömegek, azok a tömegek, amelyeket a „nemzeti” gazdasági ellent állás jelszavával még fascinálni lehet, elhiszik, hogy az autarkikus elzárkózás megmenti őket, holott ez az elzárkózás csak a megélhetés drágaságát emeli. Egészen bizonyos, hogy az ir tömegek, amelyek az osztályharcot feladták és „tömeg”-harcosokká lettek, előbb-utóbb feleszmélnek, de mire ez a ráeszmélés a lelkekig ér, Valera hatalmát megerősíti és tartani tudja. Az ir pártok aránya egyébként e pillanatban az alábbi képet mutatja: Fianna Fail 72, Cosgraves pártja, amely magát Cuman Nan Gaedhealnak nevezi és amely egyfolytában 10 évig állott Irország élén 56, a Labour-Party 7, a parasztpárt 4 és a pártonkívüli függetlenségiek 13 képviselőt számolnak. (H. S.)


 


Vissza az oldal tetejére