|  Február 2003 Sztálin 1953 - 2003 |
Sztálin halott Horváth Andor Sztálin levágja Lenin szakállát Csiki László Romániában megkezdték a szortírozást Lakatos István Odüsszeiám egy memoárfolyam mentében Dáné Tibor Egy név keresése Kántor Lajos „Kevés a dal, dicsérje tágabb ének” Hangmérnök: Demeter Szilárd Ana Pauker. A félreállítás Robert Levy Emberarcú sztálinizmus? Michael Shafir Sztálingrádok Kelet-Európában László-Herbert Márk Marad a Glück-manna – megy a hős! Zöld Lajos A tervszerű merénylet Benkő Levente Toll Bözödi és a román Gulág Cseke Péter História A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi-rendszer Belényi Gyula Dokumentum „Szigorúan titkos” Dokumentumok a Magyar Külügyminisztérium levéltárából Mű és világa Kusturica esete Drakula gróffal Szántai János Téka Színház és Idő Visky András Trilógia az erőszakról Cseke Péter | Cseke Péter Trilógia az erőszakról
Ruxandra Cesereanu a politikai fogolyként meghurcolt nagyapjától szerezte első értesüléseit a sztálini módszerekkel megszervezett „román Gulágról”, s ez nemcsak eszmélkedése, írói világlátása szempontjából volt meghatározó jelentőségű – tudományos kutatásainak irányát is megszabta a kilencvenes években, amikor már egyetemi pályafutásának vonzáskörébe kerülhetett. Módszeresen igyekezett hát foglalkozni e korábbi „tabutémával”, hogy minél több információt hozzon napfényre a 20. századi politikai erőszakról, a Gulág világáról és annak romániai intézményesítéséről, amelynek „működéséről” 1989 előtt a romániai nyilvánosságnak nem volt tudomása, csak a „beavatottaknak”: a megalázottaknak és megnyomorítottaknak, a hallgatásra kötelezetteknek, illetve az örök hallgatásra ítélteknek – meg azok családtagjainak. Külföldi tanulmányútjai és a volt szocialista tábor lágervilágát feltáró nemzetközi konferenciákon (Máramarossziget, Kolozsvár, Bukarest; Csehország, Szlovákia, Magyarország) után doktori értekezését is e témakörben védte meg 1997-ben, és azóta a romániai nyilvánosság számára egy esszéformában megírt könyvtrilógiában dolgozta fel a dantei mélységű pokoljárás 20. századi történetét. A trilógia első kötete 1998-ban jelent meg Bukarestben, ezzel a sokatmondó címmel: Călătorie spre centrul infernului. Gulagul în conştiinþa românească (Utazás a pokol fenekére. A Gulág a román köztudatban). Olyan kiváló személyiségek írtak róla elismeréssel, akik maguk is megszenvedték a román Gulág poklát: Adrian Marino nemzetközi rangú kolozsvári irodalomtudós, Alexandru Zub iaşi-i történész/akadémikus. A második kötet – aligha véletlenül – Iaşi-ban látott napvilágot, Alexandru Zubnak a szerző előző munkáját is értékelő előszavával. Címe: Panopticum. Tortura politică în secolul XX (Panoptikum. Politikai erőszak a 20. században). Ebben a fizikai, a lelki megnyomorítás legváltozatosabb ,,módszereiről” éppúgy olvashatunk, mint a hírhedt sze-kuritáte által is alkalmazott ,,agymosásról”. Kiderül: a pokol törvényei azonosak voltak Európában, Ázsiában vagy Latin-Amerikában. Legfennebb a kegyetlenség fokozataiban és a fájdalom tűréshatárát tekintve voltak/lehettek eltérések. A trilógia harmadik darabját – a lágerekből megszököttek káváriáját – a jövő évre ígéri a Humanitas. |