KorunkFebruár 2003
 Február 2003
Sztálin 1953 - 2003


  Sztálin halott
  Horváth Andor

  Sztálin levágja Lenin szakállát
  Csiki László

  Romániában megkezdték a szortírozást
  Lakatos István

  Odüsszeiám egy memoárfolyam mentében
  Dáné Tibor

  Egy név keresése
  Kántor Lajos

  „Kevés a dal, dicsérje tágabb ének”
  Hangmérnök: Demeter Szilárd

  Ana Pauker. A félreállítás
  Robert Levy

  Emberarcú sztálinizmus?
  Michael Shafir

  Sztálingrádok Kelet-Európában
  László-Herbert Márk

  Marad a Glück-manna – megy a hős!
  Zöld Lajos

  A tervszerű merénylet
  Benkő Levente


Toll
  Bözödi és a román Gulág
  Cseke Péter


História
  A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi-rendszer
  Belényi Gyula


Dokumentum
  „Szigorúan titkos”
  Dokumentumok a Magyar Külügyminisztérium levéltárából


Mű és világa
  Kusturica esete Drakula gróffal
  Szántai János


Téka
  Színház és Idő
  Visky András

  Trilógia az erőszakról
  Cseke Péter

Cseke Péter

Trilógia az erőszakról

A szerző tíz évvel a romániai Sztálin-kultusz leáldozása után  született, mégis a kommunista totalitarizmus hazai tobzódása idején érett jelentős költővé, elbeszélővé, esszéíróvá Kolozsváron. Aki térségünk viszonyait valamennyire is ismeri, aligha lát e kijelentésben ellentmondást. A generalisszimusz halála ugyanis csak a sztálinizmus időleges „betokozódását” jelentette: a személyi kultusz és a vele járó politikai erőszak – más alakban és formában, azaz: nemzeti színezetben – újból testet öltött Romániában.

Ruxandra Cesereanu a politikai fogolyként meghurcolt  nagyapjától szerezte első értesüléseit a sztálini módszerekkel megszervezett „román Gulágról”, s ez nemcsak eszmélkedése, írói világlátása szempontjából volt meghatározó jelentőségű – tudományos kutatásainak irányát is megszabta a kilencvenes években, amikor már   egyetemi pályafutásának vonzáskörébe kerülhetett. Módszeresen igyekezett hát foglalkozni e korábbi „tabutémával”, hogy minél több információt hozzon napfényre a 20. századi politikai erőszakról, a Gulág világáról és annak romániai intézményesítéséről, amelynek „működéséről” 1989 előtt a romániai nyilvánosságnak nem volt tudomása, csak a „beavatottaknak”: a megalázottaknak és megnyomorítottaknak, a hallgatásra kötelezetteknek, illetve az örök hallgatásra ítélteknek – meg azok családtagjainak.

Külföldi tanulmányútjai és a volt szocialista tábor lágervilágát feltáró nemzetközi konferenciákon (Máramarossziget, Kolozsvár, Bukarest; Csehország, Szlovákia, Magyarország) után doktori értekezését is e témakörben védte meg 1997-ben, és azóta a romániai nyilvánosság számára egy esszéformában megírt könyvtrilógiában dolgozta fel a dantei mélységű pokoljárás 20. századi történetét.

A trilógia első kötete 1998-ban jelent meg Bukarestben, ezzel a sokatmondó címmel: Călătorie spre centrul infernului. Gulagul în conştiinþa românească (Utazás a pokol fenekére. A Gulág a román köztudatban). Olyan kiváló személyiségek írtak róla elismeréssel, akik maguk is megszenvedték a román Gulág poklát: Adrian Marino nemzetközi rangú kolozsvári irodalomtudós, Alexandru Zub iaşi-i történész/akadémikus. A második kötet – aligha véletlenül – Iaşi-ban látott napvilágot, Alexandru Zubnak a szerző előző munkáját is értékelő előszavával. Címe: Panopticum. Tortura politică în secolul XX (Panoptikum. Politikai erőszak a 20. században). Ebben a fizikai, a lelki megnyomorítás legváltozatosabb ,,módszereiről” éppúgy olvashatunk, mint a hírhedt sze-kuritáte által is alkalmazott ,,agymosásról”. Kiderül: a pokol törvényei azonosak voltak Európában, Ázsiában vagy Latin-Amerikában. Legfennebb a kegyetlenség fokozataiban és a fájdalom tűréshatárát tekintve voltak/lehettek eltérések.

A trilógia harmadik darabját – a lágerekből megszököttek káváriáját – a jövő évre ígéri a Humanitas.