FĹ‘oldal

Korunk 1932 December

Szaporodás és társadalom


Totis BĂ©la

 


A fejlődő iparosodással, mintegy a tizenkilencedik század második felétől kezdve a születésszabályozás kérdése mind aktuálisabb lesz. A gyári munka súlyos rést ütött a családon és ezt valósággal feloldotta. A kapitalista társadalom termelési rendszere a nőt és gyermeket kimozdította a családból azáltal, hogy az új termelésben ezek munkaerejére is szükség volt. A polgári társadalom szabad versenye, a modern bérmunka a feleséget is, gyermeket is fölszabadítja a hűbéri rendszer végéig valamilyen formában megtalálható szigorú apahatalom alól és ezzel a nemi élet is, a nemi szokások és erkölcsök is megváltoznak. Bár a kapitalista termelésen fölépülő polgári társadalom még mindig hordja azokat az elvi hagyományokat és er kölcsi megfontolásokat, amelyek részben a különböző vallások dogmáiból, részben az elmult társadalmi berendezkedések emlékeiből maradtak fenn, azonban szaporodási készségükben, a szaporodás megakadályozása körül tett működésükben mindenképpen a gazdasági berendezkedés és az osztálytársadalom érdekei és megélhetési viszonyai vezetik. Ha a tőkésosztályban a szaporodás korlátozása azért történik, mert az öröklődési viszonyok több utód mellett a tőkét megosztják, ami a tőke érdekei ellen van: úgy a modern ipari proletáriátus a szaporodástól azért fél, mert minden újabb szaporulata a családnak a család szegénységét, megélhetési gondjait és egészségi viszonyait rontja meg.


A tőkéhez való ragaszkodásból történő születésszabályozás legmeggyőzőbb példája egyes magyar faluk „egykéje”, amit semmiképpen sem szabad összetévesztenünk a földműves lakosság és proletáriátus nyomortól való félelmével.


A Sárköz szinmagyar falvaiban (Decs, Öcsény, Pilis) tisztára gazdasági okai vannak az „egyké”-nek. A százholdas lány csak százholdas legényhez megy. A paraszti földéhség csak egyetlen utódot akar. A századok óta űzött „egyke”-rendszer a nőt hivalkodó, gazdag paraszti pávává tette. Letagadhatatlan, hogy Sárköz népi viseletének néprajzi pompája, a leírhatatlanul fényes népi öltözködés pontosan összevág a falu erkölcseinek lezüllésével. Az az érdeklődés, mely e népviselet felé fordul a naiv, gőgös paraszti lelket másodlagosan rontja meg. A sárközi nő tényleg mint nő is kiválóan szép, az anyaság hiánya a testi típus kiválogatásához vezetett. Nem hagyományosságból” hanem cifrálkodásból öltözködik. Mivel ragyogóan festői téma, népi korlátoltságában azt látja, hogy festők festik, fotoriporterek fotografálják, készítményeik divatos városi szobadíszek, menetekre viszik fel őket Budapestre. Akik e faluk életét közelről látják, elszomorodva állapítják meg a szomoru igazságot, hogy a népviselet kultusza árnyékfoltot idéz élő: a nép erkölcsi sülyedése gazdasági függvénye az „egyke” paraszti feudalizmusának és népviseleti cifrálkodásának. Ez áll Mezőkövesd vidékére is, aminthogy az egyke és a díszes népviselet földrajza feltűnően azonos. Tolna megyében van egy falu, ahová a városi urak formális orgiákra rándulnak fei. Egy népviseletéiről hires palóc faluban olcsó pipereszerekért felhajtók hoznak lányokat és asszonyokat. A falusi papok és jegyzők persze tehetetlenek e nép egykéjével szemben.


Ez a magyar népi-abortusz erkölcstelen, mert alapja nem a nyomor, hanem a gazdaságra váló kapzsi vágy, a már az ó-görög vígjáték és az olasz commedia dell´arte által megirt paraszti feudalizmus, a népi kapitalizmus eme durva formája, amelyet a tizenkilencedik században Zola lát meg és ábrázol a maga gyilkos mivoltában. Ez az erkölcstelen eszme a cifrálkodás és a nemi erkölcsnélküliség tényeivel páros. E vidékeinken az abortusz szülőoka társadalmi-gazdasági kérdés, ámde nem a szegénység, hanem a paraszti gazdaság formájában.


Ime: szegénység és gazdaság egyformán születésszabályozáshoz vezet ma. A születésszabályozásnak legegyszerűbb, egyben legveszedelmesebb módja, a magzatelhajtás valóságos lelki járványként lép fel. A fokozódó szegénység és munkanélküliség miatt a magzatelhajtás egyre sűrűbb és ugyanakkor egyre hangosabbá válik a kívánság a fogamzásmegelőzés tudománya után. (Budapest)


* Mutatvány munkatársunk most megjelent Szerelem és Szaporodás cimű könyvéből.


 


Vissza az oldal tetejére