Főoldal

Korunk 1932 Március

Az idő szellemi helyzete


Szacsvay Gusztáv

 


Karl Jaspers, a heidelbergi egyetem professzora újabban egy nagy háromkötetes munka közeli megjelenését hirdeti a német tudományos folyóiratokban. Az új munka cime röviden és egyszerűen: Philosophie. Ennek a munkának bizonyos tekintetben kivonatát képezi (legalább is Karl Jaspers bejelentése szerint) az a kis füzet, mely a hires Sammlung Göschen 1000. kötete gyanánt röviddel ezelőtt megjelent. (Die geistige Situation der Zeit. Verlag Walter de Gruyter et Co. Berlin). Ebben a kis kötetben Jaspers időnk szellemi tartalmát s essenciális lényegét kísérli meg elemezni s végül arra a (Jaspersore s a mai polgári szellemiség bizonyos felső rétegeire jellemző) szinte reménytelen eredményre jut, hogy az emberi lét ma kizárólag a csupasz létért való gondoskodásra kényszerül s hogy az értelmes élet az értelmetlen apparátusok elől mindinkább háttérbe szorul. Jaspers úgy véli, hogy ez a megállapítása minden területre érvényes : az államra ugyanúgy, mint a nevelésre, művelődésre, sajtóra, művészetre, tudományra és philosophiára. A „szellemiek” ez objektiv elpusztulásával szemben szubjektive az „életfélelem” áll, amely mindannyiunkat rabul ejtett. Mi a kivezető ut ezekből? — kérdezi Jaspers. Az ember öntételezése, az önönmagára való emlékezés, a lételére való eszmélés, — hangzik a válasz. Jaspers varázsszava „a becsületes ember önmagára való reflektálódása.” Minden egyéb rombolás, nivellálódás s „az emberi elfályolozása”, „minden feltétlen csődje.” Ez áll általában és különösen a marxizmusra is. Jóllehet a kiáltvány „fascináló” s a marxizmus „a gazdaság és társadalom lehetséges okozati összefüggéseibe új bepillantást enged” s „a marxizmusból következő részleges belátások a legfontosabbak”, — a marxizmus (ugyanúgy, ahogy a pszihoanalizis és a fajelmélet) mégis „tulajdonképpen romboló” tulajdonságokkal bir s „alkalmas arra, hogy lerombolja azokat az értékeket, amik számítottak eddig.” Mindezeket összevéve a marxizmus „a semmiben való hitet fejezi ki.”


Nos, Jaspers megállapításai a legkevésbé sem találóak a marxizmusra; mert, hogy a marxizmus alatt mi értendő, azt Jaspers valójában nem is sejti. A füzet ennek ellenére is ajánlható, mert pregnánsan foglalja össze egy kulturideológiának a tökéletes kilátástalanságát. Világosan látható ebből a füzetből, hogy az egyetemes válság harci szekere az európai ideológiák talajába milyen betemethetetlen gödröket szaggatott. (Arad)


 


Vissza az oldal tetejére