Május 2006
A tévé és műfajai


  Bevezető
  

  Állástalan táncosnő
  Kemény István

  A tévé és az interaktivitás, avagy miben veszünk részt?
  Virginás Andrea

  Mitől habzik a kórházi szappan?
  Vargha Jenő-László

  Terri Schiavo, a magyar hős
  Sonnevend Júlia

  „Ez egy őszinte és szókimondó könyv”
  Leonard Muha–Balázs Imre József

  Andra szerepei
  Leonard Muha

  A tévé, a tévé, a tévé
  Gáspárik Attila

  Beszélgessünk határokon át
  Nagy Gy. Boglárka

  A Trianon-különszám: egy médiaesemény diskurzusai
  Virginás Péter

  A videoklip narratív elemei
  Zsizsmann Erika

  Elalvás előtt reklámdömping
  Keresztes Péter

  A küldetés
  Zelei Miklós

  Naiv Növény
  Harcos Bálint


1956–2006
  A megtorlás kegyelme
  Visky András

  „A történelmi költészet” forradalma – 1956
  Gyarmati György


Toll
  Az író és a népszerűség (meg a tévé)
  Sebestyén László

  A titkok megfejtője
  Heim András

  A gyötrődés gyümölcsei
  Demény Péter


Mű és világa
  Mérföldkavics
  Szántai János


Közelkép
  A szociológiától idegesek lettek
  Rostás Zoltán–Bányai Éva

  Vallási identitás Hosszúmezőn
  Szilágyi Levente


Katedra
  Történetiség: hagyomány, kulturális emlékezet/Történetiség: korszak, korszakolás, „nagy történet”
  Bara Katalin–Csutak Judit


Téka
  Hai–hui: fától a gyurmáig
  Gál Andrea

  Önmeghatározás történetekkel
  Bucur Tünde Csilla

  Kalauzunk a két Té avagy T, mint törpe
  Váradi Nagy Pál

  Zarándokok, kegyhelyek
  Szakács Gabriella

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  A kritikátlan erdélyi magyar színház
  Szabó Annamária



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Bevezető

Fülszöveg:

 

A tévé olyannyira részévé vált a nyugati típusú civilizációnak, hogy egyre nehezebb elképzelni, milyen volna az életünk nélküle. A Korunk legutóbb az 1998/11-es számában közölt tematikus összeállítást a televízióról. Nem egészen nyolc év telt el azóta, és máris elmondhatjuk: a Korunk 2006-os tévé-lapszáma új helyzetben szólal meg. A tévének új médiumokhoz képest, részben azokkal szemben kell kialakítania identitását. Ha nem elég rugalmas, máris védekezésre rendezkedhet be. Virginás Andrea és Gáspárik Attila írásai jelzik azokat a fontosabb változásokat, amelyeket az új technikai lehetőségekre és az új helyzetre adott válaszként értelmezhetünk. Elsősorban a tematikus rétegcsatornák megjelenéséről és a nézőkkel való interakció fontosabbá válásáról van szó.

A romániai kontextusban kérdés az is, hogy beszélhetünk-e generációs különbségekről a tévéhez való viszonyt tekintve. Ugyanúgy használja-e a tévét az a fiatalember, aki már a kilencvenes évek kábeltelevíziós, több alternatívát nyújtó médiakörnyezetében szocializálódott, illetve az, akinek éppen ezeknek az alternatíváknak az ugrásszerű megjelenése jelentett fontos élményt a kommunista diktatúra lezárulása után?

A tévé hangsúlyos beépülése a mindennapokba megköveteli és lehetővé is teszi a tévés műfajok szakszerű vizsgálatát. A tévénézők generációváltását a tévéről való beszéd diskurzusváltást jelentő nemzedékváltása is kíséri-követi. A lapszámban számos fiatal szerző elemzései olvashatók, és a vizsgált műfajok – a sorozatfilm, a reklám, a videoklip, a hírműsor, a talk-show különféle válfajai – saját műfaji szabályaikhoz mérve kerülnek elemzésre. De a kereskedelmi tévék kulisszái mögé is betekintést nyerhet az olvasó annak a regénynek a részleteiből, amelyet Leonard Muha, a Ca$$a Loco együttes tagja írt. Ha elolvassuk a lapszám írásait, látni kezdjük tévénéző önmagunkat: talán ez a legfontosabb, ami egy ilyen összeállítástól elvárható.

 

B. I. J.