Május 2006 A tévé és műfajai |
Bevezető Állástalan táncosnő Kemény István A tévé és az interaktivitás, avagy miben veszünk részt? Virginás Andrea Mitől habzik a kórházi szappan? Vargha Jenő-László Terri Schiavo, a magyar hős Sonnevend Júlia „Ez egy őszinte és szókimondó könyv” Leonard Muha–Balázs Imre József Andra szerepei Leonard Muha A tévé, a tévé, a tévé Gáspárik Attila Beszélgessünk határokon át Nagy Gy. Boglárka A Trianon-különszám: egy médiaesemény diskurzusai Virginás Péter A videoklip narratív elemei Zsizsmann Erika Elalvás előtt reklámdömping Keresztes Péter A küldetés Zelei Miklós Naiv Növény Harcos Bálint 1956–2006 A megtorlás kegyelme Visky András „A történelmi költészet” forradalma – 1956 Gyarmati György Toll Az író és a népszerűség (meg a tévé) Sebestyén László A titkok megfejtője Heim András A gyötrődés gyümölcsei Demény Péter Mű és világa Mérföldkavics Szántai János Közelkép A szociológiától idegesek lettek Rostás Zoltán–Bányai Éva Vallási identitás Hosszúmezőn Szilágyi Levente Katedra Történetiség: hagyomány, kulturális emlékezet/Történetiség: korszak, korszakolás, „nagy történet” Bara Katalin–Csutak Judit Téka Hai–hui: fától a gyurmáig Gál Andrea Önmeghatározás történetekkel Bucur Tünde Csilla Kalauzunk a két Té avagy T, mint törpe Váradi Nagy Pál Zarándokok, kegyhelyek Szakács Gabriella A Korunk könyvajánlata Talló A kritikátlan erdélyi magyar színház Szabó Annamária Abstracts Számunk szerzői | Bevezető Fülszöveg: A tévé olyannyira részévé vált a nyugati típusú civilizációnak, hogy egyre nehezebb elképzelni, milyen volna az életünk nélküle. A Korunk legutóbb az 1998/11-es számában közölt tematikus összeállítást a televízióról. Nem egészen nyolc év telt el azóta, és máris elmondhatjuk: a Korunk 2006-os tévé-lapszáma új helyzetben szólal meg. A tévének új médiumokhoz képest, részben azokkal szemben kell kialakítania identitását. Ha nem elég rugalmas, máris védekezésre rendezkedhet be. Virginás Andrea és Gáspárik Attila írásai jelzik azokat a fontosabb változásokat, amelyeket az új technikai lehetőségekre és az új helyzetre adott válaszként értelmezhetünk. Elsősorban a tematikus rétegcsatornák megjelenéséről és a nézőkkel való interakció fontosabbá válásáról van szó. A romániai kontextusban kérdés az is, hogy beszélhetünk-e generációs különbségekről a tévéhez való viszonyt tekintve. Ugyanúgy használja-e a tévét az a fiatalember, aki már a kilencvenes évek kábeltelevíziós, több alternatívát nyújtó médiakörnyezetében szocializálódott, illetve az, akinek éppen ezeknek az alternatíváknak az ugrásszerű megjelenése jelentett fontos élményt a kommunista diktatúra lezárulása után? A tévé hangsúlyos beépülése a mindennapokba megköveteli és lehetővé is teszi a tévés műfajok szakszerű vizsgálatát. A tévénézők generációváltását a tévéről való beszéd diskurzusváltást jelentő nemzedékváltása is kíséri-követi. A lapszámban számos fiatal szerző elemzései olvashatók, és a vizsgált műfajok – a sorozatfilm, a reklám, a videoklip, a hírműsor, a talk-show különféle válfajai – saját műfaji szabályaikhoz mérve kerülnek elemzésre. De a kereskedelmi tévék kulisszái mögé is betekintést nyerhet az olvasó annak a regénynek a részleteiből, amelyet Leonard Muha, a Ca$$a Loco együttes tagja írt. Ha elolvassuk a lapszám írásait, látni kezdjük tévénéző önmagunkat: talán ez a legfontosabb, ami egy ilyen összeállítástól elvárható. B. I. J. |