Kovács András Ferenc
Kavafisz-átiratok
Nyugtalanság
A lelkem éjféltájt olyan bizonytalan,olyan zavart, földúlt, zilált. És odatúl, kint,
rajta kívül megy végbe, folyik le az élete közben. És kételkedve várja a lelkem a hajnalt, a valószínűtlent.
És elemésztődöm, elfogyok én is a várakozásban – úgy unatkozom
én is a lelkemben, vagy a lelkemmel, kettesben, vele együtt. (1896. március)
