Elektronikus Könyv és Nevelés

   

Tankönyv – taneszköz

   

Belső borító

 

Tartalomjegyzék

 

Rovatok

Könyvtár

Olvasáspedagógia

Tankönyv – taneszköz

Ifjúsági irodalom

Kitekintés

Hírek

 

 

Impresszum

 

Acrobat Reader 5.0 CE

 

Pethő Balázs

 

T

a

n

k

ö

n

y

v

 

 

t

a

n

e

s

z

k

ö

z

Ismerkedés az interaktív táblával

 

A korszerű, tudásalapú társadalomban általános társadalmi elvárás, hogy az iskolák is igazodjanak a kor követelményeihez, alkalmazzák azokat a modern informatikai eszközöket, amelyek hatékonyan segíthetik a tanítás/tanulás folyamatát. A Nemzeti Fejlesztési Terv Beruházás a 21. századi iskolába címet viselő programja segít abban, hogy a hazai oktatási intézmények felzárkózzanak az elvárásokhoz. A program egyik eredményeképp egy új, rendkívül sokoldalú oktatási eszközzel szerelik fel az osztálytermek felét: az interaktív táblákkal.

 

Az eszközök megléte a sikerhez – a hatékonyabb iskolához – vezető út egyik fontos feltétele. Azonban hasonlóan, ha nem még inkább fontos kérdés, hogy a pedagógusok felkészültek-e egy ilyen újdonság kezelésére, tisztában vannak-e a célokkal, ismerik-e, és képesek-e alkalmazni azokat a módszereket, amelyek valóban érvényre juttatják az interaktív táblák hozzáadott pedagógiai értékét? Jelen írás e kérdéshez kapcsolódó gondolatokat, a sikerhez vezető út mérföldköveit veszi sorra, és remélem, kedvcsinálóként is szolgál az interaktív táblák megismeréséhez, használatához.

 

  

Befogadó környezet

 

Azokban az országokban, ahol széles körben használják ezeket az oktatástechnológiai eszközöket, részletes elemzésekben foglalták össze, milyen előnyei vannak az interaktív tábláknak, milyen hatással vannak a tanulási/tanítási folyamatra. Ezeket az eredményeket azonban csak a hazai oktatási rendszer szokásai, igényei és hibái figyelembevételével szabad elfogadni. Így alkothatunk reális képet arról, mi fog történni a hazai oktatási rendszeren belül 2008 őszén, amikor az eszközök nagy számban megjelennek az intézményekben. Mik tehát a legfontosabb különbségek a befogadó környezet tekintetében?

 

(1) Az iskolarendszer felszereltsége. A legtöbb pozitív nemzetközi példában „gazdagabb”, jobban felszerelt iskolákba kerültek az eszközök, ahol nem kezelték megkülönböztetett figyelemmel az interaktív táblákat, hanem pusztán úgy, ahogy a többi oktatástechnikai vagy taneszközt.

 

(2) A módszertani kultúra különbségei. A hazai, a frontális módszert túlsúlyozó oktatási környezetben hiányoznak azok a pedagógiai módszerek (kooperatív tanulás, csoportmunka, projektmunka), amelyek ténylegesen képesek kihasználni az eszközben rejlő lehetőségeket.

 

(3) A tanárok IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák terminus rövidítése) kompetenciájának fejletlensége. Bár jelentős előrelépés történt az iskolai számítógép használat terén az elmúlt pár évben, mutatóink így is elmaradnak a fejlett országok tanárai körében tapasztalható értéktől. Legnagyobb probléma, hogy ha pedagógusaink rendelkeznek is felhasználói szintű informatikai ismeretekkel, nem használják a számítógépeiket a tanórákon.

 

(4) A tanulók IKT kompetenciájának fejlesztésében rejlő különbségek. Több országban az informatikai ismeretek átadása, az IKT kompetencia, a digitális írástudás fejlesztése olyan általános fejlesztési cél, mely nem külön tantárgyként (nálunk informatika) jelenik meg, hanem általánosan fejlesztendő kompetenciaterületként. Mindez nem csak azt jelenti, hogy szinte minden pedagógus alkalmazza a számítógépeket a tanórákon, de az eszközök sem informatikai laborok mélyére vannak rejtve, hanem néhány számítógép a tantermek szerves részét képezi, melyet aztán csoportmunkában, vagy differenciált egyéni munkában használnak a tanulók a tanórák jelentős százalékában.

 

Nemcsak a befogadó környezet különbözik a viszonyítási alapként szolgáló nemzetközi példákhoz képest, hanem az eszközök terjedésének módja is. A legtöbb országban ugyanis spontán fejlődés ment végbe, azaz az oktatási rendszer intézményei saját igényeik alapján, önszántukból vásárolták meg az eszközöket. Nálunk tudatos fejlesztéssel, központi programként, rövid időn belül jutnak interaktív táblákhoz az intézmények. A program hatására a lemaradásunk gyorsan mérsékelhető, ám figyelembe kell venni, hogy lényegesen lerövidült a pedagógusok felkészülésére, attitűdjük formálására szánható idő.

 

 

Tudatos tervezés

 

A fent vázolt körülmények függvényében elengedhetetlen, hogy az eszközök használatbavétele, a felkészülés tudatos tervezés alapján történjék, mind oktatási rendszer, mind intézményi, mind személyi szinten. Ellenkező esetben könnyen kudarc lehet a bevezetési folyamat vége.

 

 

Nincs királyi út

 

Az interaktív táblák bevezetésétől várt három legfontosabb oktatáspolitikai cél:

 

(1) A módszertani kultúra megújulása katalizálása

 

(2) A hátrányos helyzetű iskolák, térségek lemaradásának mérséklése

 

(3) Az IKT kultúra „kiszabadítása” az informatikai laborok fogságából.

 

Hogy e célokat elérhessük, le kell győzni a pedagógusok nagy részében az informatikai eszközök használatával kapcsolatosan fellépő szorongását. Intézményen belül el kell érni, hogy az eszköz használata egyszerűvé és mindennapossá váljék, biztosítani kell, hogy a tanári kollektíva egymás munkáját is segítve közösen illessze be az interaktív táblák használatát mindennapos rutinjai közé.

 

A bevezetéseket vizsgáló elemzések feltárták az aktívtábla használatának több fázisát. Első megközelítésben a tanárok a táblát egyszerű vetítő felületként használják. Megszokott prezentációs szoftverekkel elsősorban a szemléltetés válik a tábla fő funkciójává. Ha ezen a szinten megreked a táblahasználat, akkor az interaktív táblák nem fogják beteljesíteni a módszertani megújulás katalizátorának szerepét, hiszen a frontális oktatás gyakorlatát erősítik meg.

 

Ezt követően, általában egy technikai lehetőségeket bemutató képzés hatására, a pedagógusok elkezdik használni a tábla interaktív funkcióit. Az interaktivitás kezdetben még a szemléltetést, később az elemekkel történő manipulálást, közös tudásalkotást szolgálják. A pedagógusok ezen a ponton lelkesek, mert érzékelik az eszköz pozitív hatását a gyermekek motivációjára. Ez a lelkesedés általában túlzott alkalmazáshoz vezet, amit látványos, ám valós pedagógiai cél nélküli tananyagelemekkel teletűzdelt óra jellemez.

 

Mindezeket követően alakul ki az a végső megközelítés, amikor a pedagógusok figyelme már az alkalmazott módszerek felé irányul, a tervezés világos oktatási vagy nevelési célok mentén tudatossá válik. Itt nyílik lehetőség összetett, esetleg az adott személy vagy intézmény életében eddig ismeretlen pedagógiai módszerek kipróbálására és hatékony alkalmazására.

 

A tábla használatának elsajátítása olyan tanulási folyamat, amelyen minden alkalmazó végighalad, a maga egyéni tempójában.

 

 

Mit várhatunk az interaktív táblák használatától?

 

A legtöbbet tapasztalt hatása az interaktív táblák használatának a tanulók motivációs szintjének emelkedése. Minden korosztály érzékenyen reagál az eszközre. A motivációs szint emelkedése azonban kérész életű folyamat. Az újdonság ereje elvész, ha ezen az időszakon belül a pedagógus nem érzékeli az interaktív táblák segítségével elérhető pozitív pedagógiai hozzáadott értéket. Ilyenkor a motiváció csökkenése által kiváltott csalódottság akár el is fordíthatja figyelmét az eszköz használatától. A különböző oktatástechnológiai eszközöket használó pedagógusok gyakran emelik ki az interaktív tábla integrált jellegét. Alkalmazásával nincs szükség külön írásvetítőre, episzkópra, táblára, CD lejátszóra, videomagnóra. Minden multimédiás elem egy felületen, integráltan jelenhet meg.

 

Könnyebben érzékelik a táblahasználatban rejlő lehetőségeket azok a pedagógusok, akik összetettebb módszertani kultúrával rendelkeznek. A munkafüzeteket, feladatlapokat gyakran alkalmazó tantárgyak tanárai könnyebben „veszik észre” a tábla tanórai használatának lehetőségeit. Azok a kollégák, akik pedig gyakran alkalmaznak páros- vagy csoportmunkát, az interaktív táblával könnyen előidézhető tanár-diák, vagy diák-diák interakciós lehetőségeket tartják a legfontosabb pozitív hatásnak. A szemléltetés fontosságát pedig szinte minden aktívtáblát használó kolléga kiemeli.

 

Még érdekesebb válaszokat kapunk, ha a szaktárgyi alkalmazás pozitív hatásaira kérdezünk rá. Matematika esetében a legfontosabb pozitívum az absztrakt fogalmak láthatóvá, manipulálhatóvá tétele, a történelem témakörben a forrásfeldolgozás terén adhat többet az interaktív tábla az eddig megismert módszereknél. A természettudományok esetében az összetett folyamatokat bemutató interaktív animációk vagy virtuális kísérletek, szimulációk, irodalom esetében a közös szövegfeldolgozás új lehetőségei, és a művészi alkotások különböző interpretációinak gyors megjelenítési lehetőségei jelentik a legkiemelkedőbb vonzerőt.

 

 

Gyakorlati tanácsok intézményvezetők részére

 

Készüljön fel és készítse fel a nevelőtestület kisebb csoportját az aktívtáblák fogadására! A legjobb módja ennek, ha meglátogat néhány bemutatót, vagy beiratkozik valamelyik akkreditált tanfolyamra, ahol gyakorlati oldaláról ismerheti meg az új eszközt. Több típus, tucatnyi gyártó létezik. Térképezze fel, intézményének mire van szüksége!

 

Drága eszközről van szó. Az anyagi befektetés csak akkor térül meg, ha minden nap, minél több tanórán használják. Az interaktív táblának az osztályteremben a helye! Ne helyezze el különterembe, ahova csak nehézségek árán jutnak be az osztályok, és nem javasolt, hogy az interaktív tábla az informatikai laborba kerüljön. Abban a teremben, ahol az interaktív táblát használják, elegendő az az egyetlen számítógép, amihez az interaktív tábla csatlakozik.

 

Valószínű, hogy első körben intézménye mindössze néhány, (két-három) interaktív táblát kap majd. Ha jól gazdálkodik a lehetőséggel, nagyon sokat segíthet a pedagógus kollégáknak. A hazai és nemzetközi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy vállalni kell a nehéz döntést, és ki kell választani a nevelőtestület egy olyan kisebb csoportját, akik szorosan együtt dolgoznak, és vállalják, hogy legalább egy tanéven át minden nap használják az aktívtáblákat. Kerüljön tehát a néhány eszköz például a párhuzamos harmadik osztályokba, vagy a történelem tantermekbe!  A lényeg, hogy az eszközöket használó kollégák egymástól is tanulhassanak majd, legyen lehetőségük arra, hogy megosszák a feladatokat, általuk készített tananyagokat, vagy tapasztalataikat. Bár a döntés kedvezőtlen azok számára, akikre így nem „első körben” kerül sor, a szoros együttműködés lehetőségéből származó előnyök megérik a kellemetlenséget, és a következő évben sor kerülhet cserére, illetve új táblák beszerzésére.

 

A hordozható megoldások kényelmetlenek, és az eszközök idő előtti meghibásodásához vezetnek. Az interaktív táblát, a hozzá tartozó projektort és számítógépet fixen szereltesse a falra! Így lényegesen egyszerűbb a mindennapi használat, és lényegesen kisebb a meghibásodás lehetősége. Gondoljon a terem praktikus sötétítésére is, amelyre a projektor használatához szükség lesz! Egy modern, legalább 1500 ANSI lumen fényerejű projektor használata mellett nincs szükség teljes sötétítésre, marad elég fény a jegyzeteléshez, valamint a szemkontaktus és a rend fenntartásához.

 

Minden eddigi vizsgálat – legyen az hazai vagy külföldi – külön kiemeli a képzés fontosságát. Fordítson különleges figyelmet arra, hogy a nevelőtestületének minden tagja lehetőséget kapjon, hogy ismereteinek és meglévő gyakorlatának megfelelő kurzusra iratkozzon be! A kurzusoknak a technikai ismeretek átadásán túl az oktatási módszerek bemutatására, a felhasználható oktatási tartalmak, tananyagok ismertetésére is ki kell terjedniük.

 

 

Interaktív táblát! De milyet?

 

A kérdés távolinak és mellékesnek tűnhet, de nem az! A magyarországi oktatástechnológiai palettán tucatszám találhatók eszközök, amelyeket mind-mind interaktív táblának hívnak, holott olykor nem is hasonlítanak egymásra. Interaktív táblából több fajta is van. Fontos, hogy eligazodjunk köztük, hogy megtaláljuk a céljainknak megfelelőt, különben a drágán beszerzett taneszköz nem simul majd bele a mindennapok gyakorlatába. Sokan egy-egy termékbemutató élménye alapján kénytelenek képet alkotni az aktívtáblákról. A kép azonban hamis! Minden kereskedő – tegyük hozzá személyes nézőpontjából érthetően – saját termékének előnyeit hangsúlyozza, és csak ritkán vallja be, hogy vannak más, eltérő elven működő eszközök is. Válasszuk ki az igényeinknek leginkább megfelelő típust! Nézzük tehát, hogy milyen típusú eszközök léteznek, és ezek hogyan használhatók!

 

 

Mobil táblák – sok szerelést igényelnek

 

A legfontosabb kérdés egy-egy típusnál, hogy valódi interaktív tábláról beszélünk, vagy csak egy fehér táblára rögzíthető érzékelőről. Ez utóbbi eszközöket gyakran hívják virtuális, vagy mobil tábláknak. Előnyük a hordozhatóság és első közelítésben olcsóbbak is, mint a valódi interaktív táblák. Ha azonban a képletbe beleszámoljuk a használathoz szükséges zománctáblát is, az ár már nem is olyan kedvező. A mindennapi használatban pedig az állandó összeszerelés-szétszedés, telepítés-összepakolás annyi vesződséggel jár, hogy nem csoda, ha a virtuális táblánk hamar a fiók mélyén landol, és csak különleges alkalmakkor kerül elő. Így azonban sosem ismerjük meg az aktívtáblák mindennapi használatának előnyeit. A mobil eszközöket tehát hagyjuk meg a világutazó kollégáknak, akik nem sajnálják a drága idejüket az oktatástechnikai eszközök összeszerelésére fordítani.

 

 

Interaktív tábla

 

Használata éppen olyan egyszerű, mint egy számítógépnek a mindennapokban. A valódi interaktív tábla hatalmas vetítő felület, amely érzékelőket rejt magában. Segítségével az osztály előtt, a tábla mellől vezérelhetjük a hozzá kapcsolódó számítógépet, kihasználva annak minden előnyét. A számítógép képe a projektor segítségével a táblára vetül, az pedig érzékelni képes, hol érintettük meg a felületét, azaz hol „kattintottunk”. A táblát és a projektort szereltessük fixen a tanterembe, és a használatához a bekapcsoláson kívül semmi mást nem kell tennünk. Így minden órán a segítségünkre lesz!

 

 

A kemény tábla előnyei

 

A valódi interaktív tábláknak két fő típusa létezik. Az érintésvezérelt, un. puha táblák (soft-board), és a kemény táblák (hard-board). Az angol elnevezés itt nagyon találó, és jól érzékelteti a különbséget. A soft-board táblák felülete puha, apró mikrokapcsolókat rejt magában, azt saját ujjunkkal vagy bármilyen eszközzel vezérelhetjük, mint egy érintő képernyőt. A hard-board tábla ezzel szemben lényegesen ellenállóbb, „örök” felülettel rendelkezik, és a táblát a hozzá kapott toll segítségével irányíthatjuk. Ez utóbbi típus sokkal jobban ellenáll a mindennapi iskolai használatnak, és a tanári magyarázat során véletlenül megérintett tábla, vagy egy írás közben letámasztott kéz nem fog kalamajkát okozni, megtörve ezzel a tanóra varázsát. (A soft-board tábla esetében ezeket kattintásként érzékeli a számítógép!) A kemény táblák további előnye, hogy jobban képesek visszaverni a fényt, és mivel mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, szinte elnyűhetetlenek. A felületük szinte teljesen törhetetlen, nem kell attól tartani, hogy akár az órák közötti szünetben megsérülhetnek. A mindennapi iskolai használatnak legjobban a kemény táblák felelnek meg, ráadásul áruk sokszor kedvezőbb, mint az érintésre érzékeny változatoké.

 

   

Tábla és szoftver

 

Az aktívtáblák mindennapi használatát nem csak a fizikai adottságok határozzák meg. Minden interaktív táblához mellékelnek egy-egy ún. tábla szoftvert, amelynek segítségével saját interaktív tanórákat állíthatunk össze. A táblaszoftverek használhatósága jelentősen különbözhet az egyes típusoknál. Van olyan gyártó, aki már évek óta fejleszti termékét, gyakorló iskolákban és más kísérleti helyzetekben gyűjtött tapasztalatok alapján tökéletesítve azt. Mások sajnos nem fordítanak ekkora figyelmet terméküknek erre a fontos elemére. Tájékozódjunk a gyártók honlapjáról, illetve az iskolák tanácsadó szervezeteinél, internetes fórumokban! Nemcsak a szoftver funkcióiban lehetnek különbségek, de a táblaszoftverrel együtt általában egy média gyűjteményt is kapunk, ami az oktatáshoz felhasználható képeket, háttérképeket, animációkat, esetenként komplett tanóra terveket is tartalmaz. Természetesen a képtárakat mi is bővíthetjük a használat során, de a folyamatosan frissíthető gyűjtemény nagy segítségünkre van a mindennapi munka során.

 

A jól megválasztott aktívtábla legfontosabb tulajdonsága, hogy „fel sem tűnik”. Olyan természetességgel használjuk majd az iskolában, ahogyan a hagyományos táblát vagy a fali térképet. Ugyanakkor érezni fogjuk, hogy az interaktív tábla új lehetőséget teremt a tanulókat motiváló, tanulói aktivitásra építő pedagógiai módszerek alkalmazásában, amit elsősorban maguk a tanulók fognak elismerni, értékelni. Érdemes tehát kipróbálni, mert bár hazánkban újdonságról van szó, a föld számos országában már elfogadott, a tantermek alapfelszerelését jelentő eszközről beszélhetünk, nem véletlenül.

 

Az interaktív tábla használata rendkívül egyszerű. Sokkal előbb megtanulható, mint egy új mobiltelefon működtetése, tehát bárki könnyedén elboldogul vele. Hogy az aktívtáblák megismerése még könnyebb legyen új rovatot indítottunk, és hónapról-hónapra hasznos tanácsokkal, eszközbemutatókkal, módszertani ismertetőkkel és esettanulmányokkal jelentkezünk majd.

         

 

 

Tartalomjegyzék  |  Fel  ]