A fogyatékos emberek a társadalom
egyenlő méltóságú, egyenrangú
tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel
csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán
nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak
enyhítése, esélyegyenlőségünk meglapaozása,
illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása
érdekében alkotta az Országgyűlés - összhangban
az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által elismert
szabályokkal - az 1998. évi XXVI. törvényt a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról.
E törvény célja a fogyatékos
személyek jogainak, a jogok érvényesítési
eszközeinek meghatározása, továbbá a
fogyatékos személyek számára nyújtandó
komplex rehabilitáció szabályozása, és
mindezek eredményeként a fogyatékos személyek
esélyegyenlőségének, önálló
életvitelének és a társadalmi életben
való aktív részvételének biztosítása.
Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos
személyeket megillető jogok érvényesítéséről,
a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló
intézményrendszer működtetéséről
a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.
A fogyatékos személynek joga van
a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető
és biztonságos épített környezetre.
Ekként a közlekedési rendszereknek,
továbbá a tömegközlekedési eszközöknek,
utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a
jelző- és tájékoztató berendezéseket
is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi
biztonságos igénybevételre.
A fogyatékos személy részére
biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt
szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat
igénybevételét, továbbá a segédeszközöket.
A fogyatékos személy egészségügyi
ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás
segítse elő a rehabilitációját, társadalmi
beilleszkedését, továbbá hogy ne erősítse
a betegségtudatát.
A fogyatékos személynek jogam hogy
állapotának megfelelően és életkorától
függően korai fejlesztésben és gondozásban,
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban,
fejlesztő felkészítésben vegyen részt
a közoktatásról szóló törvényben
meghatározottak szerint.
Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása
az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható,
úgy számára speciális munkahelyek működtetésével
a munkához való jogát lehetőség szerint
biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés
normatív támogatásban részesíti.
A fogyatékos személynek joga van
a fogyatékosságának, személyes körülményeinek
megfelelő -- családi, lakóotthoni, intézményei
-- lakhatási forma megválasztásához.
A fogyatékos személy számára
-- sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez
-- a sportolási célú, szabadidős intézmények
használatát hozzáférhetővé kell
tenni.
A törvény értelmében
a fogyatékos személyek számára tartós
bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan,
de legkésőbb 2010. január 1-ig át kell alakítani
oly módon, hogy az önálló életvielre személyi
segítséggel képes fogyatékos személyek
ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban
történjen, továbbá az arra rászoruló
szűlyos fogyatékos személyek számára
humanizált, modernizált intézményi ellátást
kell biztosítani.
A következőkben kategóriák
szerint kívánom bemutatni a fogyatékosok helyzetét.
Látássérültek
Magyarországon a súlyos látássérültek
és vakok száma megközelíti a 40 ezer főt.
Pontos nyilvántartáéssal
nem rendelkezünk, de tudjuk, hogy több, mint 35 ezer fő
részesül személyi járadékban.
A látássérültek alapfokú
oktatására elkülönült iskolarendszer működik,
külön a gyengénlátó és a vak gyermekek
számára általános iskola (Budapesten 2, Debrecenben
1 oktatási intézmény áll rendelkezésükre).
A koraszülések miatt sajnos egyre
magasabb arányban fordulnak elő az incubatorban kezelt és
az oxigén adagolási ártalom következményeként
megvakult és a halmozottan sérültek. A későbbi
eredményes társadalmi beilleszkedés szempontjából
kiemelt szerepe van a korai fejlesztésnek és a szakszerű
iskola nevelésének. Mindkét feladat vonatkozásában
elsősorban a művelődési tárca a felelős,
de az egészségügy és a szociálpolitika
közreműködése is nélkülözhetetlen.
A felnőttkorban bekövetkező
látásvesztés kialakulása általában
fokozatos (pl. diabetes vagy különböző szemészeti
megbetegedések következményeként), így
az érintetteknek és környezetüknek is van ideje
felkészülni a megváltozott körülményekre.
Egyedül a látássérültek
esetében működik a fogyatékosságra tekintettel
normatív alapon járó, mindenfajta jövedelemtől
független szociális ellátás, a vakok személyi
járadéka.
Havi összege 6000 és 8415 forint
között differenciáltan változik. Az alapösszeget
minden 18. évét betöltött személy megkapja,
ha látáscsökkenésének mértéke
a jogszabályban meghatározott mértéket eléri.
Méltányosságból megállapítható
a 18 éven aluliak részére is.
A magasabb összegű családi
pótlékot megkapja minden súlyosan látássérült
gyermek szülője, illetve a 18 éven felüli személy
is, ha nincs munkából származó jövedelme.
Rokkantsági járadékra lehet
jogosult a látássérült személy (is), ha
18. életévét betöltötte, 25. életévének
betöltése előtt vált 100 százalékos
munkaképtelenné és nyugellátást, baleseti
nyugellátást nem állapítottak meg számára.
Jelenlegi összeg 11 000 forint/hó.
Vakok rendszeres szociális segélyére
jogosult az a munkára nem képezhető, vagy munkába
nem állítható 18. életévét betöltött
vak személy, aki nem képes saját létfenntartását
biztosítani, és nincs olyan tartásra köteles
házatársa, rokona, aki gondoskodni tudna róla. Összege
mérlegeléstől függő, jelenlegi legmagasabb
8715 forint/hó.
Ápolási díjra jogosult a
látássérült ember hozzátartozója
(is!), mégpedig alanyi jogon, ha önmaga ellátására
képtelen, állandó felügyeletet, ápolást
igényel, és a hozzátartozója nem rendelkezik
megélhetést biztosító jövedelemmel. A
lakóhely szerinti önkormányzat állapítja
meg és folyósítja. Minimális összege az
öregségi nyugdíjminimum, amely jelenleg 13 700 forint/hó.
A látássérültek többsége
számára az alanyi jogosultság biztosított,
mert I-II. csoportú nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
vagy emelt összegű családi pótlékban részesülnek.
A látássérült emberek
a szociális alapellátás keretében szociális
étkeztetésben és házi segítségnyújtásban,
valamint nappali intézményi gondozásban részeülhetnek.
Működnek számukra bentlakást nyújtó
szociális intézmények is (Budapest, Debrecen, Szombathely),
de az időskorú látássérült emberek
többsége, az idősek ápoló-gondozóotthonaiban
él. Szeeden Csongrád megyei fenntartásban vak-elmebetegek
elhelyezésére, Nógrádbercelen pedig vak-értelmi
fogyatékosok elhelyezésére van lehetőség.
Utazási kedvezmények körében
az országos közforgalmú vasutak vonalain és a
helyközi menetrendszerű autóbusz közlekedésben
90 százalékos kedvezményű jegy vásárlásátra
jogosultak, ha a Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetségénél való tagságukat igazolják.
Kísérőik 50 százalékos kedvezményű
jeggyel utazhatnak.
Gyógyászati segédeszközökre,
valamint speciális vakok rehabilitációs eszközeinekmeghatározott
körére jogosultak, vagy különböző forrásokból
ezekhez támogatásokhoz juthatnak.
Mozgássérültek
Pontos számadatokkal nem rendelkezünk,
becslések szerint Magyarországon a mozgássérültek
száma megközelíti a 300 000 főt. A mozgássérültek
alapfokú oktatása elkülönített iskolarendszerben
a Mozgássérültek Intézetében történik.
Egyre inkább integrált formában is megvalósul.
Speciális oktatásukat, képzésüket a Mozgássérültek
Állami Intézete biztosítja.
A mozgássérült személyek
a szociális ellátás keretében szociális
étkeztetésben, házi segítségnyújtásban,
nappali intézeti gondozásban részesülnek. Működnek
számukra bentlakást nyújtó intézmények
is.
Gyógyászati segédeszközre,
valamint rehabilitációs eszközök meghatározott
körére jogosultak, vagy különböző forrásokból
ezekhez támogatáshoz juthatnak.
A súlyos mozgássérült
gyermeket nevelő szülő gyermeke 10 éves koráig
GYES-re jogosult, ha a szülést megelőzően 180
napi biztosítási idővel rendelkezik. Indokolt esetben
ez az ellátás a gyermek 14 éves koráig meghosszabbítható,
ha a gyermek oktatása, képzése más módon
nem biztosítható.
A magasabb összegű családi
pótlékot megkapja minden olyan mozgássérült
gyermek szülője, illetve 18 évesn felüli személy,
ha nincs munkából származó jövedelme.
Összege jelenleg 7500 forint.
Rokkantsági járadékra jogosult
a mozgássérült személy, ha 18. életévét
betöltötte, a 25. életévének betöltése
előtt vált 100 százalékban munkaképtelenné,
s nyugellátását, baleseti nyugellátást
nem állapítottak meg részzére. Összege
havi 11 000 forint.
Ápolási díjra jogosult a
mozgássérült gyermek hozzátartozója (alanyi
jogon), ha a gyermek önmaga ellátására képtelen,
állandó felügyeletet, ápolást igényel.
A gyermek 2 gyermek 2 éves korától állapíthtó
meg. Amennyiben a szülő meghosszabbított GYES-t vesz
igénybe, úgy az ápolási díjat a gyermek
10 éves korától lehet igénybe venni. Összege
az öregségi nyugdíj legkisebb összegével
azonos, jelenleg 13 700 forint.
A fogyatékos gyermek oktatását,
nevelését ellátó óvodák, iskolák,
oktatási intézmények tanulói 70 százalékos
utazási kedvezményre jogosultak a MÁV járatain.
A helyi tömegközlekedésben nyugdíjas havijegy váltására
jogosult a tartósan beteg, testi fogyatékos személy
18 éves korig, ha emelt szintű családi pótlékot
állapítanak meg részére.
A súlyos mozgáskorlátozott
személy (gyermek) a 182/96. (XII.6.) kormányrendelet alapján
gépjármű-vásárlási, átalakítási
és közlekedési támogatásra jogosult. Gépjárművásárlási
támogatás a gyermek 3 éves kora után igényelhető,
a támogatás összege a gépkocsi vételárának
60 százaléka, max. 300 000 forint.
Közlekedési támogatás
a gyermek 1 éves kora után igényelhető. Alapösszege
7 000 forint. Ez az összeg a jogszabályban foglalt feltételek
megléte esetén pontozással növelhető.
(Életkor-kategóriánként, közlekedési
képességtől függően, aktív, nem
aktív, dolgozik vagy tanul, a szorzó 3,5 lehet.) Összege
elérheti a 24 500 forintot.
A támogatási igényt a települési
önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani.
Érdekvédelmüket a Mozgássérültek
Egyesületének Országos Szövetsége látja
el. A szövetségnek közel 50 tagegyesülete van. Jelenleg
19 megyei, és 28 vonzáskörzeti vagy települési
hatáskörrel működő érdekvédelmi
szervezet hálózza be az országot. Ma Magyarországon
a mozgássérültek 25-30 százaléka tagja
valamely egyesületnek.
Siketek és nagyothallók
A valamilyen fokban hallásukban károsodott
emberek lakosságon belüli aránya elérheti a 10
százalékot, a súlyos hallássérültek
aránya azonban szerencsére ennek csak töredéke.
Azoknak a száma, akiknek a halláskárosodás
az életét befolyásolja, kb. 20 ezer fő Magyarországon.
(Siketnek kell tekinteni, akinek a hallásküszöb értéke
mindkét fülön 80 dB felett van, nagyothattó az,
akinél ez az érték 60-80 dB közé esik.)
Az összes fogyatékos kategóriát
tekintve talán a hallásérültek társadalmi
beilleszkedése a leginkább zökkenőmentes, a gyakorlat
azonban azt mutatja, hogy szívesen kapcsolódnak inkább
sorstársaikhoz, mint a halló közösségekhez.
Kommunikációs problémáik
elsősorban tanulási nehézséget okoznak, a munkavállalást
már kevésbé befolyásolják, de a
társadalmi életben való teljes értékű
részvételben szintén nagy hátrányuk
van.
Szociális ellátásuk terén
szükséges kiemelni a segédeszközökkel való
ellátást (hallókészülék, különböző
hangefektusokat helyettesítő fényjelzők: ébresztő
óra, babasírás jelző stb.), és a hivatalos
ügyek intézéséhez kötelezően járó
jeltolmács-szolgáltatást.
A Hallássérültek Országos
Szövetsége gyakorlatilag az országban működő
összes hallássérült szervezetet üsszefogja.
Több mint 40 megyei szervezete és helyi csoportja működik.
A taglétszám meghaladja a 10 ezer főt.
Munkájukban kiemelt szerepet kap az ifjúsági
kulturális és oktatási tevékenység.
A siketek és nagyothallók iskoláiból kilépőknek
pálya- és szakmairányítását végzik,
szervezik a szakmunkás képzésüket. Kulturális
tevékenységi körben színjátszó
és művészeti csoportokat, klubokat működtetnek.
A kommunikációt segítő tevékenység
körében jeltolmács-szolgáltatot tartanak fenn,
közreműködnek a jeltolmács képzésben,
tagjaik számára alap- és középfokú
kommunikációs tanfolyamokat szerveznek, kezdeményezik
a tévé feliratozást stb.
Üdültetést szerveznek, közreműködnek
a segédeszközök terjesztésében, alapítványuk
útján szociális segélyezési tevékenységet
végeznek, kiterjed nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn.
Értelmi fogyatékosok
Becsült adatok szerint számuk megközelíti
a háromszázezer főt.
Értelmi fogyatékosnak kell tekinteni
azt, akinek intelligencia-együtthatója a 70-es értéket
nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál
van, és standard devianciája 15.
Az értelmi fogyatékosok eredményes
rehabilitációja és társadalmi beilleszkedése
szempontjából elengedhetetlenül fontos a kisgyermekkorban
végzett korai fejlesztés, és szakszerű iskolai
nevelés.
A tanköteles korú fogyatékosok
részére elkülönült iskolarendszer áll
rendelkezésére.
A magasabb összegű családi
pótlékot megkapja minden, súlyosan értelmi
fogyatékos gyermeket nevelő szülő, illetve 18
éven felüli személy. Jelenlegi összege 7500 forint.
Rokkantsági járadékra jogosult
a 18. évet betöltött értelmi fogyatékos
személy, ha 25. életévének betöltése
előtt 100 százalékban munkaképtelenné
vált. Összege havi 11 000 forint.
Ápolási díjra jogosult az
értelmi fogyatékos személy hozzátartozója,
alanyi jogon, ha önmaga ellátására képtelen,
állandó felügyeletet, ápolást igénylő
fogyatékos személyt nevel. Összege nem lehet kevesebb
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél,
jelenleg 13 700 forintnál.
Adómentesség illeti meg a súlyosan
fogyatékos személyt. Adójából havi 1200
forint levonható.
Közforgalmú vasutak vonalain 70 százalékos
kedvezmény illeti meg a fogyatékos oktatását
és nevelését ellátó intézet bejáró
tanulóit, s az őket kísérő, látogató
szülőt.
A HÉV vonalain nyugdíjas 90 százalékos
kedvezményú nyugdíjas bérlet váltására
jogosult a szellemi fogyatékos 18 éves koráig, ha
részére emelt összegű családi pótlékot
folyósítanak.
A helyi menetrend szerinti közlekedésben
70 százalékos kedvezményre jogosult az értelmi
fogyatékos személy 18 éves koráig, ha emelt
összegű családi pótlékban részesül.
Közgyógyellátásra jogosult
alanyi jogon az emelt összegű családi pótlékban
részesülő személy. Az értelmi fogyatékos
személyek szociális alapellátás keretében
szociális étkeztetésben és házi segítségnyújtásban,
valamint intézményi gondozásban részesülhetnek.
Szakosított ellátást a bentlakás nyújtó
intézmények, a Fogyatékosok Ápoló-Gondozó
Otthonai, s a rehabilitációs intézmények
biztosítanak. Országos hálózatuk többnyire
kielégíti az igényeket. Minden megyében megtalálhaók
ezek az intézmények.
Az értelmi fogyatékos személyek
érdekvédelmét az Értelmi Fogyatékosok
Országos Érdekvédelmi Szövetsége látja
el.
A Szövetség segítséget
nyújt a fogyatékos gyermekek társadalmi beilleszedéséhez,
intézményi elhelyezéséhey. felvilágosítást,
információt nyújt a fogyatékos gyermeket nevelő
családok részére. Elősegíti a sérült
személyek sportolását, szabadidős programjaik
megvalósítását. A Szövetség taglétszáma
megközelíti a tízezer főt.
Elhangzott a Családvédelem határon
innen és túl című, október 9-11. között
Nagyenyeden tartott konferencián. A szerző a Magyar Szociális
és Családügyi Minisztérium főtanácsosa.