1 Nyíri Tamás: A szép
és a szent, in: "Ex invisibilibus visibilia ..." Emlékkönyv
Dávid Katalin 70. születésnapjára, szerk.: Dankó
L. - Széll M. - Takács J., Bp., 1993. 30.
2 A 4. század végére, kölcsönös
átvételekkel, Keleten és Nyugaton mindkettô
egyaránt elterjedt.
3 Szent Ferenc "rendezte meg" elôször,
1223-ban a betlehemi történet eljátszását.
4 Jézus születése. in: A keresztény
művészet lexikona, szerk.: Seibert, Jutta, Bp., 1994
5 A történethez kapcsolódó
álom ábrázolása csak ritkán fordul elô.(Autun,
St. Lazare,oszlopfô,12. század; Pécs, székesegyház,
altemplomi lejáró domborműve, 12. század)
6 Vanyó László: Az ókeresztény
egyház és irodalma, Bp., 1988. 255.
7 A legenda szerint a három király
ereklyéit a 4. században Ilona császárnô
Konstantinápolyba hozatta, s onnan a 6. században elkerült
Milánóba. Barbarosa Frigyes kancellárja, Rainald von
Dassel kölni érsek, Milánó 1164. évi
elfoglalásakor az ereklyéket székvárosába
vitette.
8 Boskovits Miklós: Botticelli, Bp., 1963.
7-19.
9 I. m. 49. o.
10 Szántó Konrád: A Katolikus
Egyház Története II. kt. Ecclesia. Bp. 1984. 280-283.
o.
11 A Batthyány grófi család
eredetét dokumentáltan 972-re vezeti vissza. Magukat Örs
vezértôl származtatják. A család egyik
leszármazottja, György mester 1398-ban adományként
kapja Batthyán-t, így a 14-15. századfordulótól
Batthyány-nak kezdik nevezni ôket.- In. Batthyány breviárium
(Szerk. Sumonyi Zoltán), Batthyány Társaság,
1991. 7-8. o.
12 Varjú Elemér: A Gyulafehérvári
Batthyány-Könyvtár, Athenaeum, Bp. 1899. 23.o.
13 Veszely Károly: Batthyány Ignác,
In. Gyulafejérvári Fűzetek (Szerk. Veszely K.), Kolozsvártt,
1861. 68. o.
14 Bíró Vencel: Gr. Batthyány
Ignác, In: Erdélyi Tudományos Füzetek (Szerk.
Szabó T. Attila), 127. sz. Kolozsvár. 1941. 4. o.
15 In. Erdélyi Múzeum. LIII. kt.
1991.1-4. füzet (Szerk. Benkô Samu-), Kolozsvár, 1991.
76-78. o.
16 A Batthyáneum több olyan értekezését
ôrzi, amelyeket fiatal papnövendékként írt.
Bölcsészeti és természettudományos kivonatokat
tartalmaz a Nugae Philosophiae c. kis könyvecske. Rövid matematikai
földrajz a De usu calicis Hungaria értekezése. Kézíratban
találhatók: Ascetica partim lecta, partim audita; Theologica
Miscellanea; Varia pietatis exercitia; Variae adnotationes historicae,
theologicae, morales, criticae című munkák.
17 Varjú i. m. 24-25. o.
18 Bíró, i. m. 4. o.
19 Jakó i. m. 78. o.
20 Veszely i. m. 68-69. o.
21 Csupán Dobai Székely Sámueltôl
való mintegy 15 kötet, részben eredeti oklevél
és levél, részben ilyenek másolata - In. Varjú
i. m. 25. o.
22 Agamantis Palladii Academiae Philaletorum
socii Responsa ad dubia Anonymi adversus privilegium S. Stephani abbatiae
S. Martini de S. Monte Pannoniae anno MI. concessum, proposita. Anno
1779. - Varjú i. m. 26. o.
23 Veszely i. m. 69. o.
24 Nem tudja, van-e olyan gyűjtemény,
amelyben minden erdélyi diéta megtalálható.
Ha Csereynek tetszik, ezeket lemásoltatja és rendelkezésére
bocsájtja. Eger. 1771. augusztus 22. - Bíró i. m.
6. o.
25 Bíró, i. m. 6. o.
26 A tudós püspök vezeklô
öve és ostora a Batthyáneumban található.
(Jó lenne ezeket is látni!). In. Baráth Béla:
Verus Pater Igantius: Erdélyi Tudósító
(Szerk. Veres Ernô), 1941. június. 6. sz. 75. o.
27 Vanyó Tihamér Aaladár:
A bécsi pápai követség levéltárának
iratai Magyarországról 1611-1786. Akadémiai Kiadó.
Bp. 1986. 79.o.
28 Norma Cleri címen - Varjú
i. m. 27. o.
29 Nem fölösleges megemlítenünk,
hogy a fordítói munkát saját véleményeivel
is kiegészítette, az ún. “Batthyány-i toldalék“-kal.
A papságnak ajánlja a testi munkát, hogy a kényelmet
elkerüljék, a testet megfegyelmezzék és munkájuk
jövedelmével alamizsnáskodhassanak. Különösen
az asztalosságot, építészetet, gazdálkodást
és hasonlókat szorgalmazza. S ha szabadidejüket nem
valamelyik mesterség gyakorlásával töltik el,
akkor komoly szellemi munkával foglalatoskodjanak, “idegen írásoknak
a hazai nyelvre való átültetése a papi foglalatosság
legmegfelelôbb útja és módja.“ Baráth,
i. m. 75. o. - Bíró, i. m. 7. o.
30 Marton József: Papnevelés az
erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig. Bp.
1993. 102. o.
31 Varjú, i. m. 29. o.
32 Varjú, i. m. 41. o.
33 Batthyány Ignác püspök
jelentése, Gyulafehérvár, 1788. június 21.
In. Vanyó Tihamér Aladár: Püspöki jelentések
a magyar szent korona országainak egyházmegyéirôl
1680-1850, Pannonhalma 1933. 91-126.
34 Batthyány tudja, hogy a trienti zsinat
után Erdélyben nem volt katolikus püspök, aki kihirdesse.
Ezen viszonyok hatása évszázadok múlva is érzôdik.
Viszont képtelen dolog azt állítani, hogy a titkos
házasságok érvényesek, mert Erdélyben
minden ilyen házasságkötést semmisnek tartanak.
- Vanyó, A bécsi pápai jelentés i. m. 117.
o.
35 Vanyó: Püspöki jelentések...,
i m. 122. o. Külön megjegyzem, hogy ekkor már érvényben
volt II. József türelmi rendelete. A reverzális szövegezésénél
a püspök erre is tekintettel volt.
36 Vanyó, Püspöki jelentések...
i m. 105. o.
37 Boros Fortunát: Csíksomlyó,
a kegyhely, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994. 65-67. o.
38 Vanyó, Püspöki jelentések...
i m. 111. o.
39 Vanyó, Püspöki jelentések...
i m. 104. o.
40 Érseki Levéltár. 78.
csomag, 173. sz.
41 Domokos Pál Péter: A moldvai
magyarság. Kolozsvár. 1941. 61. o.
42 “Mi Moldvai Magyar Katholikusok térdve
esdve és Szentséged elôtt földre borulva könyörgünk...
könyhullatással panaszolkodunk, hogy a legjobb papokat elkergetik
innen Molduvából, és akik minket ...botránkoztatnak,
és nekünk nem szolgálnak... azokat meghagyják,
és hibájukat eltakarják. ...itten nálunk Moldvában
nincsenek azok kivizsgálva, és Rómába eltakarva
adattak fel, mert nálunk elveszett az igazság.... Szentségedhez
könyörgünk, hogy minket veszni ne hagyjon.“ Érseki
Levéltár. 78. csomag, 173. sz.
43Érseki Levéltár. 78. csomag,
173. sz.
44 Domokos Pál Péter i. m. 61.
o. “Ahelyett, hogy a gyónni akarók tárnák ki
lelki sebeiket, maguk a misszionáriusok sorolják el a bűnöket,
... mint ahogy a némák gyónását szokták
kihallgatni ... ezen gyónási módtól annyira
irtoznak azok a magyarok, hogy sokan teljesen 20 évet engednek eltelni
gyónás nélkül.“
45 Beke, i. m. 61. o.