A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (felnőttképzési nyilvántartási szám: MNMKK B/2022/000258) meghirdeti 60 órás engedélyezett továbbképzési programját Olvasásfejlesztés, olvasásösztönzés: új kihívások, megújult módszerek (IV/2224-3/2023/KONYVLEV) címmel.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (felnőttképzési nyilvántartási szám: MNMKK B/2022/000258) meghirdeti 45 órás engedélyezett továbbképzési programját Szakmai önismeret és coaching szemlélet a gyakorlatban (KASZB határozatszám: IV/2519-3/2024/KGYFO) címmel.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (felnőttképzési nyilvántartási szám: MNMKK B/2022/000258) meghirdeti 30 órás engedélyezett továbbképzési programját Állományvédelem a közgyűjteményekben (IV/2970-2/2024/KGYFO) címmel.
2026. április 20-án rendezték meg a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny döntőjét az Országos Széchényi Könyvtár VII. emeleti északi olvasótermében, ahol a két korcsoport legjobb 12-12 diákja mérte össze tudását.
A 2025–2026-os tanévben összesen 489 diák vett részt a versenyen az iskolai fordulókban és a felkészítésben, közülük az országos írásbeli fordulóra 41 településről, 68 iskolából 169 tanuló nevezett be.
A 2025-ös év a magyar könyvtárügy számára rendkívül mozgalmas és tanulságos időszak volt. A szakmai diskurzus középpontjában elsősorban a Könyvtári Kihívás program, az olvasás-népszerűsítő kezdeményezések, a nemzetközi tapasztalatcsere, valamint a szervezeti élet megújulása állt. A beszélgetés résztvevői Bálint Ágnes, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke, Virág Barnabás, a Katona József Könyvtár főigazgató-helyettese és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója voltak, akik különböző intézményi nézőpontokból világították meg az év legfontosabb történéseit, amelyek együttesen rajzolják ki a hazai könyvtári rendszer fejlődési irányait és kihívásait.
A Bibliográfiai Társaság (Bibliographical Society) új weboldala Michael Turner eredeti adatbázisára épül. A rendszer átalakítását David Macfarlane vezette, amelynek keretében újfajta megjelenítést kaptak az alapadatok, és számos jelentős új funkcióval bővült a rendszer.
A COUNTER Gyakorlati Kódex (Code of Practice) több mint két évtizede szolgál globális szabványként a normalizált tartalomhasználati mutatók mérésére és jelentésére. A generatív és ágensalapú mesterséges intelligencia (MI) gyors elterjedése azonban alapvetően megváltoztatja a kutatók információ-felfedezését és fogyasztását.
Az IFLA Igazgatótanácsa jóváhagyta az IFLA új nyilatkozatát, amely a hozzáférhetőségi metaadatok szerepét tárgyalja a méltányos és befogadó könyvtári környezet előmozdításában: „Hozzáférhetőségi metaadatok: Nyilatkozat és alapelvek”.
A fiatalok támogatása abban, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) olyan módon használják, amely elősegíti társadalmi, érzelmi és szellemi fejlődésüket.
A mesterséges intelligencia (MI) használata a fiatalok körében gyorsan terjed. Európa-szerte a fiatalabb tinédzserek (13–15 évesek) 88%-a és az idősebb tinédzserek (16–18 évesek) 96%-a számolt be arról, hogy legalább hetente párszor használ MI-eszközöket tanulási és kreatív feladatokhoz, beleértve az iskolai feladatokat, a kutatást és a fordítást.
A tudományos szerzőkkel szemben egyre nagyobb elvárás, hogy feltüntessék és leírják a generatív mesterséges intelligencia (MI) használatát. Az American Ethnologist folyóiratban megjelent kommentárjukban Marcel LaFlamme (az ARL kutatáspolitikai és tudományos igazgatója) és Natalie Meyers (az ARL/CNI rezidens MI-kutatója) felvázolják az MI-használat feltüntetésének és a forrásmegjelölésnek a kialakulóban lévő gyakorlatait. Megvizsgálják, hogyan lehetne ezeket a gyakorlatokat az antropológia sajátos ismeretelméleti és etikai elkötelezettségeihez igazítani, és olyan stratégiákat javasolnak az MI-használat feltüntetésére, amelyek az antropológiai publikálás meglévő normáira építenek.
Az Európai Bizottság tanulmányt tett közzé az európai kulturális tartalmak digitális környezetben való felfedezhetőségéről. (Kreatív Európa Iroda)
Videótartalmakhoz használható mesterséges intelligencia alapú készítési és szerkesztési eszközök értékelése
Az AI Tools for Academic Libraries (Mesterséges intelligencia (MI) eszközök a szakkönyvtárak számára) az Ontarioi Egyetemi Könyvtárak Tanácsa (Ontario Council of University Libraries, OCUL) és a Choice kéthavonta megjelenő sorozata, amely az MI-eszközök meghatározott kategóriáit vizsgálja tömör, gyakorlatias értékeléseken keresztül. Az OCUL Mesterséges Intelligencia és Gépi Tanulás (Artificial Intelligence and Machine Learning, AIML) csapatának tagjai által írt sorozat segít a felsőoktatási- és szakkönyvtárak munkatársainak megérteni, értékelni és átgondoltan beépíteni az MI-t a munkafolyamataikba.
Ez a harmadik (és egyben utolsó!) bejegyzés az AI4LAM Értékelési Munkacsoport által a chatbotok által generált tudományos cikkek összefoglalóinak értékeléséről szóló blogsorozatban. Az első bejegyzésben elmagyarázták, miért érdekelte a csoportot a chatbotok által generált összefoglalók, és hogyan állították össze a kísérletet azok értékelésére. A második bejegyzésben beszámoltak az értékelés eredményeiről. Ebben a bejegyzésben az értékelés lebonyolításának folyamatára összpontosítanak, reflektálva a felmerült kihívásokra és a folyamat által felvetett kérdésekre.
A közkönyvtárak Európa-szerte átalakulóban vannak. Már nem csupán a könyvek és az információk őrzői, hanem olyan megbízható közösségi terek is, ahol az emberek tanulnak, kapcsolatot építenek, közéleti dolgokban vesznek részt. De vajon a könyvtári szakemberek fel vannak-e vértezve azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük van ennek a folyamatosan fejlődő szerepnek a betöltéséhez?
Pontosan erre a kérdésre keresi a választ a BUDDIES – Connected Libraries & Communities projekt.
Az IAML kincstárnoka pályázati felhívást hirdetett A kulturális örökség megőrzése az előadó-művészetben témában a Fontes Artis Musicae folyóirat egyik különszámába. Ez a különszám azokra a rendkívüli erőfeszítésekre fókuszál, amelyeket a könyvtárosok, levéltárosok, kurátorok és az előadó-művészetek támogatói tettek vagy tesznek kulturális örökségünk jövő számára történő megőrzése érdekében.
Ez a sorozat a Lyrasis, a ReadersFirst és az Állami Könyvtári Ügynökségek Vezető Tisztségviselőinek Szövetsége (COSLA) együttműködésében jött létre. A fórumot azért hozták létre, mert hisznek abban, hogy a tudáshoz való hozzáférés elengedhetetlen a működőképes demokrácia számára, és egy ilyen gyorsan változó környezetben szükség van egy térre az őszinte, gyakorlatias és olykor nehéz beszélgetések lefolytatásához.
Legutóbbi ülésen az első „Action Round Up” szélesebb körű érdekérvényesítési hírekről áttértek a mai „polcon” lévő egyik legsürgetőbb kérdés mélyreható vizsgálatára: az etikus mesterséges intelligencia a könyvtárakban.
2026. április 29. – MKE – A Korszerű könyvtárinformatika című kerekasztalbeszélgetés-sorozata
2026. április 28. – IFLA – Stratégiai monitoring: mesterséges intelligencia eszközök és alkalmazások a parlamenti könyvtárakban
2026. április 28. – ALA – Webinárium – Preservation Week: Segítség a könyvtárhasználóknak a digitális emlékek megőrzésében
2026. április 28. – ALA – Webinárium – Kéz a kézben: A kaliforniai Emléklaborok (Memory Labs) összekapcsolása, támogatása és fenntartása
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
