Amennyiben hírlevelünk nem, vagy hibásan jelenik meg az Ön levelezőprogramjában, az alábbi hivatkozásra kattintva böngészőben megtekintheti:
megtekintés böngészőben.
Az Országos Széchényi Könyvtár koordinációjával 2026. március 16-án elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram.
Az érdeklődő könyvtárak március 16-ától regisztrálhatnak és igényelhetik a számukra szükséges köteteket.
2026. március 13-án a Pesti Vigadó dísztermében a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes kulturális értékek gyarapításában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként
Magyar Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült dr. Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója,
valamint Sas István népművelő–könyvtáros, a jászberényi Déryné Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (felnőttképzési nyilvántartási szám: MNMKK B/2022/000258) meghirdeti 45 órás engedélyezett továbbképzési programját Kutatástámogatás felsőoktatási és szakkönyvtári környezetben (KASZB határozatszám: IV/374/2025/KGYFO) címmel.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (felnőttképzési nyilvántartási szám: MNMKK B/2022/000258) meghirdeti 30 órás engedélyezett továbbképzési programját Forrásleírás és -hozzáférés a 21. században (IV/526-2/2023/KONYVLEV) címmel.
Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.
A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség. Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is.
Kedves Kollégák!
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. március 24-én, kedden 15 órától megrendezi a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat huszonharmadik rendezvényét.
Világjáró könyvtárosok 2. – A Hamvas Béla Megyei Könyvtár utazó könyvtárosai
A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár munkatársai az Erasmus+ mobilitási program keretében több európai könyvtárba is ellátogattak. A szakmai látogatások során nemcsak jó gyakorlatokat és innovatív szolgáltatásokat figyeltek meg, hanem betekintést nyertek a könyvtárosok mindennapi munkájába és az intézmények működésének kevésbé látható folyamataiba is. Soron következő kerekasztal-beszélgetésünkön megosztják tapasztalataikat, személyes élményeiket, és kicsit betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé.
Résztvevők:
Báldi Judit könyvtáros (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár)
Hegyi Alíz tájékoztatási és olvasószolgálati vezető (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár)
Héjja Balázs IT-szakmai vezető (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár)
dr. Tóth Máté igazgató (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár)
A könyvtár rövid videóbeszámolója az utazásokról: Erasmus+ pályázattal Európában
Helyszín: a Könyvtártudományi Szakkönyvtár olvasóterme (1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6. Budavári Palota, F épület, VII. emelet).
Időpont: 2026. március 24., kedd 15 óra.
Regisztráció: oszk.hu/regisztracio-konyvtarosok-dolgozoszobaja-23
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A luxemburgi Nemzeti Könyvtár (National Library of Luxembourg, BnL) digitalizálási programjának történetében először – a Luxemburgi Reprográfiai Jogvédő Szervezet (Luxembourg Organization for Reproduction Rights, Luxorr) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) együttműködésével – több mint 4000 könyvet tett online elérhetővé a luxemburgi gyűjteményéből.
Az amerikai Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Képzési Hivatala 2026 februárjában közzétette a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó ismeretek keretrendszerét, amely a munkaerőpiaci és oktatási rendszereken keresztül alapot nyújt az országos MI-ismeretterjesztési kezdeményezések irányításához.
A gyors digitális átalakulás korában elengedhetetlen annak megértése, hogy a technológia hogyan alakítja a jóllétünket. A Közös Kutatóközpont (JRC) a digitális technológiáknak az emberek egészségére és jóllétére gyakorolt hatásait vizsgálja, ezzel tudományos bizonyítékokat szolgáltat az Európai Unió digitális szakpolitikáinak támogatásához.
A digitális jóllét túlmutat a negatív hatások elkerülésén – olyan pozitív eredményeket is elősegít, mint a digitális kompetenciák fejlesztése, a hatékony kommunikáció, valamint a digitális eszközökhöz való méltányos hozzáférés.
A kihívások azonban jelentősek. A közösségi média és az online platformok olyan kockázatoknak teszik ki az embereket, mint a függőség, a káros tartalmak és viselkedésformák, valamint az internetes zaklatás (cyberbullying). A generatív mesterségesintelligencia-technológiák (MI) megjelenésével újabb dimenziók nyílnak meg a kockázatok terén. A digitális technológiai forradalom komoly hatással van az oktatásra is: potenciálisan súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket, növeli a képernyő előtt töltött időt, valamint kiteszi a felhasználókat a dezinformációnak, az álhíreknek (fake news) és a magánéletet fenyegető veszélyeknek (adatvédelmi fenyegetések).
Az egyetemi könyvtárak már nem csupán tanulási helyszínek, hanem a felfedezés, az innováció és a közösségépítés színterei is. Patrick Tomlin, a Virginia Tech Egyetemi Könyvtárak oktatási és kreatív együttműködésért felelős dékánhelyettese azt járja körbe, hogyan lehet úgy átalakítani a felsőoktatási könyvtárakat, hogy azok alkalmazkodjanak a hallgatók és az oktatók tanulási és kutatási szokásaihoz.
2026. március 10-én Strasbourgban az Európai Parlament képviselői néhány perc eltéréssel két olyan indítványt is megszavaztak, amelyek a tudás létrehozásának, megosztásának és alkalmazásának szabályozását érintik a kutatás és az innováció támogatása érdekében.
A DataSeer a Michael J. Fox Alapítvánnyal (MJFF) együttműködve egy új, nagy nyelvi modellre (LLM) épülő rendszert fejlesztett ki, amelynek célja az adatkészletek újrafelhasználásának nagy léptékű észlelése és számszerűsítése a tudományos szakirodalomban.
A rendszer a kutatásfinanszírozók és intézmények egy régóta fennálló kihívására kíván megoldást nyújtani: a megosztott kutatási adatok tovagyűrűző, későbbi hatásának mérésére.
A 13. PUBMET2026 Konferenciát a tudományos kommunikációról a nyílt tudomány kontextusában idén a Zadari Egyetemen tartják 2026. szeptember 9. és 11. között.
A konferencia fő témája: Közösségek a nyílt tudományos kommunikációban: Irányítás, felelősség és közös infrastruktúrák.
Előadókat várnak, akik megosztják kutatási eredményeiket, részt vesznek elgondolkodtató beszélgetésekben, és megmutatják a saját nézőpontjukat a nyílt hozzáférésű tudományos kommunikáció közösségeivel kapcsolatban.
A SPARC a közelmúltban közzétett egy megvalósíthatósági jelentést egy nyílt oktatási európai szövetségről, amelynek elkészítéséhez több mint 25 nemzetközi szakértővel konzultáltak. A jelentés egyértelmű, egyöntetű támogatást mutat egy erősebb nemzetközi koordináció iránt, amely a jövőbeni folyamatokat hivatott alakítani.
Egy nyílt oktatási európai szövetség biztosítaná ezt a stratégiai platformot.
A kezdeményezés segítene kialakítani a nyílt oktatásról szóló közös európai értelmezését, támogatná a koherens szakpolitika kidolgozását, és foglalkozna olyan közös kihívásokkal, mint az interoperabilitás, a szabványok, a minőség, a digitális infrastruktúra és az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia hatásai.
Az Európai Könyvtári Szövetségek Hálózatának (European Library Associations Network, ELAN) projektje (2025–2028) keretében az Európai Könyvtári Információs és Dokumentációs Szövetségek Irodája (European Bureau of Library, Information and Documentation, EBLIDA) egy háromrészes, digitális átalakulással foglalkozó webináriumsorozatot szervezett, amely azt vizsgálta, hogyan reagálnak az európai könyvtárak a digitális átalakulásra a gyakorlatban. A sorozat három tematikus ülésen keresztül gyűjtötte össze a konkrét példákat és a szakértői véleményeket, ötvözve a gyakorlati tapasztalatokat, a szakértői betekintést és az erős európai perspektívát.
A sorozat célközönsége könyvtári egyesületek, könyvtári szakemberek és az ágazat azon szereplői, akik érdeklődnek a digitális innováció, a digitális befogadás és a feltörekvő technológiák iránt.
2026. március 24. – Könyvtárosok dolgozószobája 23. kerekasztal-beszélgetés
2026. március 31. – április 2. – Debreceni Egyetem – 35. Networkshop konferencia
2026. március 24. – ALA IRRT–IFLA WLIC 2026 – Koreai Nemzeti Bizottság webináriumsorozat: A Világbank Csoport tudásbázisának feltárása – Ingyenes online források kutatáshoz és tanuláshoz
2026. március 24. – Lyrasis – 5. LyrOpen Fair – 1. webinárium: A fenntarthatóság magvainak elvetése
2026. március 25. – LJ webcasts – Egészségügyi ismeretekre nevelő programok kidolgozása: a Bostoni Közkönyvtár tapasztalatai
2026. március 26. – EBSCO – Webinárium: Mesterséges intelligencia az EBSCO-nál
2026. március 26. – EU – Horizont Európa információs napok – 2. klaszter: Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom
2026. március 26. – Lyrasis – 5. LyrOpen Fair – 2. webinárium: A gyémánt fokozatú nyílt hozzáférésű (Diamond Open Access) folyóiratok értéke
2026. március 27. – Lyrasis – 5. LyrOpen Fair – 3. webinárium: A nyílt hozzáférés hatásának megértése: könyvtári gyakorlati tapasztalatok
2026. március 31. – ALA IRRT–IFLA WLIC 2026 – Koreai Nemzeti Bizottság webináriumsorozat: Gyakorlati nyílt oktatási stratégiák könyvtár- és információtudományi szakemberek számára
2026. március 31. – Lyrasis – 5. LyrOpen Fair – 4. webinárium – Mesterséges intelligencia és nyílt hozzáférés: tévhitek, lehetőségek, kockázatok
2026. április 2. – Lyrasis – 5. LyrOpen Fair 5. webinárium: A nyitottság mint intézményi erőforrás – Közös célok előmozdítása kampuszokon átívelő együttműködés révén
2026. április 8. – IFLA – Webinárium: Mesterséges intelligencia a tudományos és műszaki könyvtárakban: okosabb keresés, jobb szolgáltatások
2026. április 8-9. – LIBER – A második LIBER-mesterkurzus a közösségi tudomány témájában
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
