a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Polymatheia18. évf. 1-2. sz. (2021.)

Tartalom

Művelődéstörténet

  • Fabó Edit :

    Összefoglalás: A globalizációs folyamatok elindulása főként az európai kultúrát meghatározó birodalmi törekvésekben gyökerezik. Az Európa közepén elterülő egykori magyar királyság a gyarmatosítás koráig meghatározó hatalom volt Közép-Kelet-Európában. Azt követően ereje, nagysága erősen megtépázódott a történelem viharaiban-változásaiban. A fennmaradásban, a megpróbáltatások során fontos szerepe volt az államalapító Szent István-i életmű példájának. I. István (1000-1038) király életművének lényege, hogy a Kárpát-medencei törzsi fejedelemségből megszervezte a keresztény magyar államot. Alakja egybefonódott az önálló magyar államiság eszméjével. Az írott törvények ezeréves sora az ő rendelkezéseivel kezdődik, s uralkodói megfontolásai örök érvényű etikai alapvetéssé váltak. Tézisként előkerültek nemcsak a jelentősebb országos döntéseknél, korszakos elhatározásoknál, hanem a nagy király szentségének példáján keresztül a hétköznapi, egyéni életutak fordulópontjainál is. Kultuszát Mária Terézia emelte nemzeti ünneppé 1771-ben, s az 1867-es kiegyezés után emlékezete a mai modern - soknemzetiségű - magyar állam kialakulásának idején is fontos volt. Majd a trianoni döntés nyomán szellemisége virágzott a két világháború között, illetve a rendszerváltás óta egyre élénkebben ápolják örökségét. A globalitás kihívásai elől Magyarország sem zárkózik el, viszont a csatlakozás mikéntjét befolyásolja a vezetés múltból származtatott jövőképe. A változás helyzetéhez igazított önmeghatározásban megfogalmazott feladat jelöli ki a stratégiát. A magyar emlékezettörténeti kutatás annak az esettanulmánya, hogy a helyi közösségek, lokalitások értékrendje hogyan illeszkedik a globalitásba.

    Kulcsszavak: Szent István, állam, kereszténység, identitás, magyarság, lokalitás, globalitás


    Abstract: The onset of globalization is rooted mainly in the imperial aspirations that define European culture. The former Hungarian kingdom in the middle of Europe was a dominant power in Central and Eastern Europe until the period of colonization. After that, its strength and greatness were heavily battered by the changes of history. The example of the founder of the state, St. Stephen, played an important role in the survival during the ordeals. The essence of the oeuvre of King Stephen I (1000- 1038) is that he organized the Christian Hungarian state from the tribal principality of the Carpathian Basin. His character was intertwined with the idea of an independent Hungarian statehood. The thousand-year-old series of written laws of the country begins with his ordinances, and his considerations as a ruler have become an eternal ethical foundation. They have emerged as a thesis not only in major national decisions and epochmaking decisions, but also at the turning points of ordinary, individual life paths through the example of the sacrament of the great king. His cult was made a national holiday by Maria Theresa in 1771, and after the Compromise of 1867, his memory was important even during the formation of today’s modern - multi-ethnic - Hungarian state. Then, following the Trianon decision, his spirituality flourished between the two world wars, and his legacy has been cherished more and more vigorously since the regime change. Hungary does not shy away from the challenges of globalization either, but the way of accession is influenced by the leadership’s vision of the future derived from the past. The task is formulated in a self-definition adapted to the situation of change. Hungarian research on the history of memory is a case study of how the values of local communities and localities fit into globality.

    Keywords: Saint Stephen, state, Christianity, identity, Hungarianness, locality, globality

  • Kalló Regina :

    Összefoglaló: A Magyar Szocialista Munkáspárt minden apró próbálkozása ellenére az Egyesült Királyság új dühhulláma átszivárgott vasfüggönyön és egyenesen az állami vezetők kompetenciáját, elkötelezettségét és néha akár személyes életét vette célba az 1980-as években. A magyarországi punk mozgalom mindent megkérdőjelezett, és a monolitszerű, öregedő kormány eltörlését hirdette, amelyhez a kormánypárt tudatlansága adta az üzemanyagot. Ugyan az újonnan született punkok hagyták ezt a belső tüzet égni, végig tudvalevő volt, hogy mindennek ára van. Bárki, aki kapcsolatba került a mozgalommal, passzív és nem ritkán aktív megfigyelés alá került, amelyet kihallgatások, letartóztatások és néha bebörtönzések is követtek. Jelen tanulmány Magyarország első punkhullámának rövid, de gazdag történetét próbálja feldolgozni az első zenekarok megjelenésétől a divaton, a médián és a dalszövegeken keresztül a börtöncellák zárjának első kattintásáig.

    Kulcsszavak: punk, újhullám, kulturális ellenzék, ifjúsági szubkultúra, rendszerváltás előtti idők


    Abstract: Despite every little attempt of the Hungarian Socialist Worker’s Party, the United Kingdom’s new wave of rage rippled through the iron curtain and stroke right into the state leaders’ competence, commitment and sometimes even their personal lives in the 1980s. The punk movement in Hungary questioned everything and declared the erasure of the monolithlike, aging government. The government’s ignorance gave them the fuel, so the newly born punks let their fire burn, even though the price for this ignition was clearly known. Passive and not-so-rarely active observation by the state police, being wired, arrests, and sometimes even imprisoning waited for those who became associated with the punk subculture. This essay tries to cover the short but rich history of Hungary’s first punk wave from the first bands, through fashion, publicity and lyrics to the first click of the prison cells lock.

    Keywords: punk, new wave, cultural opposition, youth subculture, before the democratic transformation

  • Pál István :

    Összefoglaló: Miután az 1956-os forradalom leverését követően közel 8000 egyetemista és főiskolás fiatal menekült el Magyarországról, 1957. június elsejével létrejött a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (SZMESZ). A külföldön élő magyar egyetemi és főiskolai hallgatók érdekvédelmi szervezete a forradalom szellemiségéhez való ragaszkodása nyomán rövid idő elteltével az állambiztonsági szervek célkeresztjébe került, akik néhány önbizalomhiánytól szenvedő és így megnyerhető személy kivételével még a szociáldemokrata vagy liberális meggyőződésű résztvevőket is jobboldalinak tekintették. Mindennek fényében a Belügyminisztérium (BM) II/3. (Hírszerző) Osztály nem véletlenül próbált az 1956-ban külföldre távozó fiatalok között beszervezéseket végrehajtani. A jelöltek egy részét az emigráns ifjúsági ernyőszervezet bomlasztására tervezték felhasználni, míg a szakterületükön tehetségesnek tűnő diákokat vagy frissen végzett diplomásokat főleg a tudományos-technikai hírszerzés vonalán szerették volna felhasználni. Az utóbbi törekvés, mint azt a most következő példa is mutatja, nem igazán bizonyult sikeresnek.

    Kulcsszavak: 1956-os forradalom, egyetemi ifjúság, hidegháború, tudományos- technikai hírszerzés


    Abstract: Shortly after the defeat of the Hungarian Revolt of 1956 approximately 8000 undergraduates were forced to leave their fatherland. The Union of Free Hungarian Students (UFHS) that was established on the 1st June 1957 for their representation adhered to the inwardness of the Hungarian October. Hence, the state security of the Kádár regime deemed the majority of the UFHS-members as right-wing activists even though a lot of them represented a moderate social democratic or liberal point of view. Likewise, it was not a co-incidence that the 2nd (Intelligence) Department of the Ministry of Internal Affairs endeavoured to carry out recruitment among the young refugees in order to assist the disruption of the umbrella organization of exile students or, in the case of talented undergraduates or newly graduates, to be used as ‘agents de perspectives’ in the field of technical and scientific espionage. This latter ambition, as it shown by this essay, did not prove to be extremely successful.

    Keywords: the Hungarian Revolt of 1956, Cold War, university youths, technical and scientific intelligence

  • Takács Péter :

    Összefoglaló: A tanulmány betekintést nyújt Székesfehérvár legfiatalabb városrészeinek, a Vízivárosnak és az egykor Tóvárosnak nevezett területek keleti- délkeleti irányú kialakulásának és terjeszkedésének történetébe. Egyegy kulcsfontosságúnak ítélt intézmény és üzem fejlődésének, valamint meghatározó ipari fejlesztéseknek az ismertetésén keresztül utal azok városképalakító hatására. Beszámol az 1879. évi országos kiállítás szervezése és lebonyolítása körüli eseményekről; a kiállításról, amely szintén jelentős mértékben hozzájárult az érintett területek fejlődéséhez, s a korszakban országos ismertséget és elismertséget szerzett Székesfehérvár városának. Bemutatja, hogy a 19-20. század elejére jellemző dinamikus fejlődésnek a második világháború harci eseményei vetettek véget. Ezt követően a város vezetése a tömeges lakásépítést helyezte a középpontba, így pár évtized alatt a terület a gombamód szaporodó lakótelepeknek köszönhetően elveszítette korábbi arculatát.

    Kulcsszavak: Székesfehérvár, urbanizáció, vasút, iparosodás, dualizmus


    Abstract: The study provides insight into the history of the development and expansion in an easterly-southeasterly direction of the youngest town sections of Székesfehérvár, the territory of Víziváros and the area once known as Tóváros. By reviewing the development of certain institutions and factories, deemed to be of key importance, as well as key industrial developments, it points to their cityscape-forming effects. The study reports on the events surrounding the organisation and staging of the national exhibition of 1879; on the exhibition, which likewise contributed to a significant extent to the development of the areas in question, and acquired national visibility and recognition for the city of Székesfehérvár in the period. It demonstrates how the events of World War II put an end to the dynamic developments characteristic of the 19th and early 20th centuries. Following this, the city management focused on mass housing construction, thus in a number of decades the area had lost its former look due to the mushrooming housing estates.

    Keywords: Székesfehérvár, urbanisation, railway, industrialisation, dualism

Neveléstörténet

  • Kováts-Németh Mária :

    Összefoglaló: A felsorolt szerzők mind nemzeti örökségünkhöz tartoznak: Tessedik Sámuel a magyar iskolai gyakorlati oktatás és a munkára nevelés kimunkálásának európai hírű alakja, a szarvasi mezőgazdasági iskola megalapítója. A századforduló után Imre Sándor munkásságában teljesedik ki a nemzetnevelés elmélete, egy új művelődéspolitika programja. Egységes egésszé ötvözi az individuál- és a szociálpedagógia pedagógiai törekvéseit. Karácsony Sándor hívő protestánsként nagy gondot fordított az ifjúság lelki és szellemi nevelésére. Kísérleti parasztgimnázium Földesen, az 1919-1920 tanévben című írásában. Nemes Lipót „A kültelki gyermek élete és jövője” című munkájában példát állít hitvallásának: „a társadalom megjavításának legfőbb eszköze a helyes nevelés”.

    Kulcsszavak: Nemzeti örökség, mezőgazdasági iskola, nemzetnevelés, helyes nevelés


    Abstract: The following authors are all part of the national heritage. Sámuel Tessedik, a pioneer of practical education in Hungary, a well-known figure of work education in Europe, the founder of the agricultural school in Szarvas is part of our national heritage. In the beginning of the 20th century, the works of Sándor Imre are the most comprehensive representation of the new cultural policy, the education of the nation, where diverging pedagogical streams, such as individual and social pedagogy are merged into a coherent approach. A faithful protestant, Sándor Karácsony highlights the spiritual and mental education of the youth in his work ‘Experimental middle school for peasants in Földes 1919-20’. Lipót Nemes reinforces his credo in his ’Life and future of suburban children’ by stating: ’improving society is best achieved by proper education.’

    Keywords: National heritage, agricultural school, national education, proper education

  • P. Miklós Tamás :
    A kővágóörsi evangélikus algimnázium története (1841-1873)108-127 [398.72 kB - PDF]EPA-04124-00003-0060

    Összefoglaló: A tanulmány a magyarországi polgári fejlődés kezdetén, azaz a reformkor idején történő hazai iskolaalapítások, azon belül is az evangélikus iskolaügy történetébe nyújt bepillantást. Kővágóörs mezőváros 1841-ben létrehozott és 1873-ig működő algimnáziumának emlékét ma már csak egykori épülete őrzi. A tanulmányban feltárt iskolatörténet bizonyítja a reformkori vidéki evangélikus értelmiség térben regionális, de célkitűzésében egyetemes oktatási/művelődésfejlesztői tenni akarását és áldozatvállalását. Utal azokra a feszültségekre is, amely az iskolalétrehozók túlfűtött lelkesedése, az egyházi és helyi társadalmi és gazdasági erő korlátjai és a modernizálódó hazai oktatási struktúrafejlesztés elvárásai között alakultak ki. Egyúttal a hazai oktatástörténet fejlődéstörténetébe ágyazott intézménytörténet emléket állít a nemzeti haladás korai iskolateremtőinek.

    Kulcsszavak: iskolatörténet, evangélikus oktatásügy, Kővágóörs, intézménytörténet, helytörténet


    Abstract: The study provides an insight into the history of the initial period of civic development in Hungary, namely into the founding of Hungarian schools during the reform era, including the Lutheran school affairs. The memory of Kővágóörs high school, established in 1841 and operating until 1873, is now preserved only by its former building. The school history proves the willingness and sacrifice of the rural Lutheran intelligentsia in the reform period to make an educational / cultural development which idea was spatially regional, but universal in its objective. This study also explores the tensions that developed between the overheated enthusiasm of the school’s founders, the constraints of ecclesiastical and local social and economic power, and the expectations of modernizing educational structure. At the same time, the institutional history embedded in the development history of Hungarian educational history commemorates the early school founders of national progress.

    Keywords: school history, Lutheran education, Kővágóörs, institutional history, local history

Tehetségkutató

  • Dudás Róbert Gyula :

    Összefoglaló: A 20. század első felében a katolikus egyház jelentős földbirtokterülettel rendelkezett Magyarországon. A birtoknak s az abból származó jövedelemnek elsődleges célja az egyházi intézményrendszer fenntartása és finanszírozása volt. Az egyházi (nagy)birtokok története Szent István korától egészen 1945-ig követhető, folyamatosan jelen volt a magyar történelemben és jogban. Az, hogy ki és hogyan adományozhat, kinek van joga esetlegesen abba beleszólni, hogy ki kerülhet a javadalmas helyébe, évszázados vita kérdése. Tanulmányomban ennek a földbirtoknak a 20. századi változásait vizsgálom, egészen pontosan az 1848-as változásoktól az 1945-ös államosításig. Vizsgálom, hogy milyen módon és kísérletekkel próbálták meg az egyházi személyek a gyakran veszteséges földterületeket nyereségessé tenni, s az állam ebben milyen módon vett részt.

    Kulcsszavak: magyar katolikus egyház, földbirtok, egyházi birtok, főkegyúri jog, 20. századi magyar egyházpolitika


    Abstract: In the first part of the 20th century the Catholic Church owned a significant number of estates in Hungary. The primary goal of the above mentioned estates, and the resulting incomes is to maintain and finance the system of the church institutions. The history of the church (large) estate - which was steadily present in Hungarian history and law - can be tracked from the age of St. Stephen till 1945. The problem of donation, i.e. who and how can donate, who has the right to decide on the person of the beneficiary, is a topic of a century old debate. In my current study I examine the change of the above mentioned estate in the 20th century, in particular from the changes in 1848 till the secularization in 1945. I study how and with which attempts did the clergymen try to make the often loss-making estates profitable, and what was the role of the state in this process.

    Keywords: Hungarian Catholic Church, estate, church land, chief law, 20th century Hungarian church policy

  • Éliás János :

    Összefoglaló: A tanulmány célja bemutatni a Nagykunság református egyházközségeinek alakulását a 17. és 18. században új megközelítések, valamint több szempont alapján történő vizsgálat bevonásával. Kutatásunk során igyekeztünk számba venni azok kialakulását, a fejlődés hátráltató tényezőit, illetve a régió újjáépülésének folyamatát, korabeli forrásokon és demográfiai adatokon keresztül megvizsgálva. Kutatásunkat levéltári, irattári forrásokra alapoztuk, melybe beletartoznak a korabeli országos összeírások (az 1699-es Pentz-összeírás, az 1715-ös és 1720-as országos összeírások stb.), a helyi református egyházközségek anyakönyvei, valamint egyéb, a tanulmány szempontjából releváns források, szakirodalmi munkák.

    Kulcsszavak: Nagykunság, református egyháztörténet, kora újkori Magyarország, helytörténet, hódoltság utáni helyreállítás


    Abstract: This study aims to demonstrate the history of Greater-Cumanian congregations in the 17th and 18th centuries by using new approaches and analyses. The purpose is to introduce the foundation, development, and reconstruction of the Greater-Cumanian Diocese by processing contemporary written sources and demographic data. Research relies mainly on archival sources: countrywide conscriptions, such as the Conscription by Pentz in 1699, the Conscription of 1715 and 1720, etc., the baptismal, marital and mortal records of the congregations of Karcag, Kisújszállás, Madaras, Kunhegyes, and Túrkeve. The study also worked with other relevant sources and papers.

    Keywords: Greater Cumania, Calvinist church history, early modern Hungary, local history, reconstruction after the Ottoman occupation

  • Murányi-Győri Gréta :

    Összefoglaló: Habár a folyamatos ingázás munkahely és lakóhely között már az 1960-as évektől hatalmas méreteket öltött, azonban csupán a hetvenes évektől kezdve váltott ki reakciót a politikai vezetés részéről. Különösen igaz ez Szabolcs-Szatmár megye esetében, ahol 1960 és 1980 között a megyén belüli ingázók tömege igazán felülreprezentált társadalmi réteg volt az amúgy is nagyszámú ingázó munkásság körében. Az 1960-as évektől főként helyi kezdeményezések születtek, amelyek a bejáró munkások mindennapos nehézségeit kívánták mérsékelni. Ez a helyzet azonban a politikai életet is reakcióra kényszerítette az 1970-es évektől főként a művelődés-, a közlekedés-, valamint a lakáspolitika terén. A szakpolitikai gyakorlatot tekintve a vállalati kezdeményezések voltak a legfontosabbak. A művelődés terén különféle kulturális programok szervezésére került sor az üzemek területén, valamint a vasúti várótermekben. Azonban bizonyos esetekben a munkások érdektelensége problémát jelentett. A közlekedés- és lakáspolitika terén is az ingázó munkások kezdve nehéz élethelyzetének enyhítése került a célkeresztbe. Habár az ingázók jelenős tömegének közlekedési nehézségeit sikerült enyhíteni, és sok munkavállaló jutott lakáshoz, azonban a nyolcvanas évekre ezek a kezdeményezések főként anyagi gondok miatt már kevésbé voltak sikeresek, mint a korábbi évtizedben.

    Kulcsszavak: megyén belüli ingázás, vállalati felelősségvállalás, szocialista kultúra, lakásprobléma, közlekedéspolitika


    Abstract: Although commuting between workplace and residence has taken on enormous proportions since the 1960s, it has only been provoked a reaction from the political leadership since the 1970s. This is especially true in the case of Szabolcs-Szatmár county, where the mass of migrant workers within the county was a truly overrepresented social stratum among the already large number of commuters between 1960 and 1980. From the 1960s, there were mainly local initiatives, which alleviated the daily difficulties of commuting workers. This situation forced political life to react from the 1970s, mainly in the fields of culture, transport and housing policy. The corporate initiatives were the most important in terms of policy practice. In the field of culture, various cultural programs were organized on the premises of the factories as well as in the railway waiting rooms. However, in some cases, the lack of interest of workers was a problem. In the field of transport and housing policy, alleviating the difficult life situation of migrant workers was also placed into the foreground. However, the transport difficulties of a significant mass of migrant workers were alleviated and many workers were provided with housing, and by the 1980s these initiatives had been less successful than in the previous decade, mainly due to financial problems.

    Keywords: short-distance commuting, corporate responsibility, socialist culture, housing problem, transport policy

  • Szabó Andrea :

    Összefoglaló: Tanulmányom a 16-17. századi Kárpát-medence művelődéstörténetének a könyvkiadás és az írásbeliség elterjedésével kapcsolatos hatásait igyekszik röviden összefoglalni. Mivel a tárgyalt korszak jelentős történelmi eseményekben gazdag, és a nyomdaiparban is számos európai ország ért el jelentős fejlődést, terjedelmi korlátokra való tekintettel sok esetben csak érintőleges összefoglalást teszek, a nyomdászat korai korszakára jellemző ősnyomtatványok esetén rövid külhoni és hazai kitekintéssel, hiszen ezek a munkák idővel a magyar könyvterjesztésben is szerepet kaptak. Továbbá egy saját tulajdonban lévő, 1694-es kiadású Panegyrici Latini kötetén keresztül szeretném illusztrálni a könyv és olvasója közötti kötődést ebben a korszakban.

    Kulcsszavak: könyvnyomtatás, művelődés, olvasás, nemesi családok, magánkönyvtárak, reformáció, jezsuita oktatás, Adamus Csupor


    Abstract: This study is an attempt to summarize the influence of the spread of printing and literacy in the cultural history of the Carpathian basin in the 16th and 17th century. As the aforementioned era is rich in significant historical events and the printing industry also improved substantially in quite a few European countries, in certain cases I would only provide a short review. I would make an overview about the incunables - which is a typical form of the epoch - regarding Hungary and other countries as well; this is quite important as with time the incunables, or similar publishings, play a role in the distribution of books in Hungary. Additionally, I would like to present the bond between the book and its reader at the time through a privately owned Panegyrici Latini, published in 1694.

    Keywords: book printing, culture, reading, noble families, private libraries, Reformation, Jesuit education, Adamus Csupor

  • Varga Dániel :
    Az öreg Kossuth Lajos „palatinusa”: Helfy Ignác (1830-1897)198-219 [184.12 kB - PDF]EPA-04124-00003-0110

    Összefoglaló: Kossuth Lajos egyik legfontosabb magyarországi képviselőjét, Helfy Ignácot kortársai a volt kormányzó-elnök „palatinusának” nevezték, mivel - mint a legfőbb összekötő kapocs - ő osztotta meg az emigrációban lévő szabadsághős üzeneteit a magyar nemzettel. Az 1830-ban, Szamosújváron született Helfy az 1848/49-es szabadságharc után a kolozsvári császári haditörvényszék elé került, előbb Pestre internálták, majd megengedték neki, hogy Bécsbe, később Padovába költözzön. Egyetemi tanulmányait itt fejezte be, majd Mantovában tanári állást kapott. Ebből a városból politikai okok miatt távozni kényszerült, később Milánóban telepedett le, ahol 1862-ben egy újságot alapított L’Alleanza (Szövetség) címmel, amely szándéka szerint a Kossuth-emigráció „hivatalos” lapjaként funkcionált. A volt kormányzóelnök bár nem helyeselte, de elfogadta azt, hogy Helfy a kiegyezés után 1870-ben hazatért, s az országgyűlés ellenzéki tagjaként - gyakorlatilag kompromisszumot kötve a hatalommal - részt vett a hazai politikai küzdelmekben. A különböző függetlenségi formációkban politizáló Helfy kétségkívül jelentős figurájává vált a dualista Magyarország közéletének, s több rendkívül fontos megnyilatkozásokat tett például a hazai zsidóság, munkásság, illetve az ország közjogi helyzetével kapcsolatban.

    Kulcsszavak: magyar emigráció, Kossuth, dualista Magyarország, politikatörténet, zsidóság története


    Abstract: Ignác Helfy, one of the most notable representatives of Lajos Kossuth in Hungary, was frequently referred to by his contemporaries as the ‘palatine’ of the former Governor-President, since he acted as the most important connecting link, sharing with the nation the messages from the hero of the Revolution of 1848-49, who was living as an emigrant at the time. Helfy, who was born in 1830 in Szamosújvár (present-day Gherla in Romania), was brought before the imperial court-martial in Kolozsvár (present-day Cluj-Napoca in Romania) after the war of independence of 1848-49. First, he was interned to Pest, then he was allowed to move to Vienna, and later to Padua, where he finished his university studies, and later he was offered a teacher position in Mantua. He had to leave Mantua due to political reasons, so he went to Milan, where, in 1862, he founded a newspaper, L’Alleanza (The Alliance), which was basically the “official” paper of the emigrant circles of Kossuth. Though he did not agree with it, Kossuth accepted Helfy’s decision of returning home in 1870, following the Compromise of 1867, and joined the Hungarian political battles as a member of the opposition in the National Assembly, essentially making a compromise with those in power. Indubitably, Helfy became a significant figure of the Dualist-era Hungarian public life as a politician working in various independence movements, and he was also known for making influential remarks regarding the situation of the Hungarian Jewish community, the working class, and the public law of the country.

    Keywords: Hungarian emigration, Kossuth, dualist Hungary, political history, Jewish history

  • Zöldi-Birkás Éva :

    Összefoglaló: Az élő történelem a múzeumokban és örökségi helyszíneken népszerű ismeretközvetítési mód. Változatos tevékenységtípusok tartoznak a körébe, amelyek elnevezései olykor zavarosak. Az élő történelem legnagyobb részt az Amerikai Egyesült Államokban kibontakozó történetének áttekintése segít eligazodni a különböző fogalmak között. Az első személyű interpretáció egy az élő történelmi programok során használható technikák közül. Ez a legélményszerűbb módszer, valamint a legdramatikusabb élő történelmi technika, amely a színházhoz való kapcsolódásai folytán különösen alkalmas ismeretek közvetítésére. Magyarországon a 2010-es évek elejétől több múzeum is elkezdte alkalmazni az első személyű interpretációt. Az első ilyen jellegű programokat létrehozó intézmények munkatársaival készített interjúkon keresztül nyújtok bepillantást a kezdetekbe.

    Kulcsszavak: élő történelem, színház, dráma, múzeum, oktatás


    Abstract: Living history is a popular tool for conveying knowledge in museums and heritage sites. Various activities are encompassed by the field, but the names these activities use to designate themselves are sometimes ambiguous. Reviewing the history of living history evolving mostly in the United States of America helps to understand this diverse terminology. First person interpretation is one of the techniques used in living history programmes. This is the most engaging method and the most dramatic living history technique that is particularly appropriate for conveying knowledge, due to its relationship with theatre. In Hungary several museums began to use first person interpretation from the beginnings of the 2010s. I offer an insight into how these initiatives were started through interviews with practitioners of the first institutions introducing such programmes.

    Keywords: living history, theatre, drama, museum, education

Megemlékezés