KUGLICS GÁBOR

 

 

PÜSPÖKMOLNÁRI
SZAKRÁLIS EMLÉKEI

 

 

Alábbi írásomban az alig 900 fős Vas megyei község, Püspökmolnári szakrális emlékeit szeretném bemutatni. Ezek a következők: római katolikus templom, evangélikus imaház, egy temetői kápolna (egyúttal családi sírbolt is), három harangláb, egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor, egy Szűz Mária-szobor és több kőkereszt. Röviden szólok a ma már nem létező molnári apátságról, illetve ennek kapcsán a volt molnári kastély kápolnájáról is. Ezek az építmények döntően a XIX. században jöttek létre, némelyik viszont a XVIII., egy a XX., egy pedig már a XXI. században épült.

 

PÜSPÖKMOLNÁRI ELŐDKÖZSÉGEINEK LÉTREJÖTTE

A falu képét, ezzel együtt pedig a szakrális emlékek nagy számát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a mai község három egykori kisközségből, Püspöki, Szenttamás és Molnári falvakból jött létre. E három település a XX. század első feléig külön-külön élte a maga életét, ám összekötötte őket a közös templom, illetve az egyházi fenntartású iskolák (római katolikus és evangélikus egyaránt). Mindhárom település 1907-től a Rába előnevet vette fel, 1922-től pedig közös körjegyzőséget alkottak Rábamolnári székhellyel. 1928-ban Rábapüspökit és Rábaszenttamást egyesítették Püspöktamási néven, majd 1948-ban ezt egyesítették Rábamolnárival. Az egyesült falu 1949-től a Püspökmolnári nevet viseli.

A kisközségek létrejöttében, középkori történetében meghatározó volt az egyházi hatás. Elsőként – 1275-ben – Molnári neve szerepel egy oklevélben,1 mint a nemes Molnár nemzetség lakhelye. A középkor századaiban több Molnári-családtag tűnik fel papi pályán, közülük a legmagasabbra Molnári Kelemen jutott, aki 1406-ban a királyi kancellárián dolgozott, majd csanádi nagyprépost, végül 1417–1438 között győri püspök lett. Kelement halála után – egy feltételezés szerint – a mai püspökmolnári templom középkori elődjében temették el. Kelemen testvérének, Domonkosnak a leszármazottai pedig – a főpapi rangú rokon után – a Molnári Püspök néven szerepelnek az iratokban.2

A mai falu másik elődközsége, Püspöki korai egyházi birtok lehetett, elnevezését is innen nyerte, és Zanattal, Keszővel, Meszlennel stb. együtt a győri püspökség szombathelyi uradalmához tartozott. Kálmán győri püspök (1337–75) 1345-ben Püspökiben tartózkodott, hisz január 21-i keltezéssel oklevelet adott ki innen egy hatalmaskodási ügy kapcsán.3 1413-ban pedig Héderváry János püspök adott ki oklevelet innen („in villam Pispuky”).4 (Itt jegyzem meg, hogy az 1972-es egyházmegyei sematizmus – tévesen – ezt írja a középkori Püspökiről: „... ekkor Molnári filiálisa volt, de egy időben külön pap is működött itt. Keresztelő Szent János tiszteletére épült templomáról tudunk. 1674-ben és 1698-ban ez a templom romos. Később már nem találkozunk írott emlékével, csak a Szent Iván dűlő és az ott előkerült faragott kövek jelzik helyét.”5 Ezek az adatok a Püspöki község határában egykor állt Szentiván községre és annak templomára vonatkoznak, amelynek területét – a falu középkori pusztulása után – Püspöki lakói kezdték használni. Emiatt azonosította a kései hagyomány az egykori Szentiván templomát Püspöki község templomaként. Egyébként Szentivánból egyetlen személy neve maradt fenn: Pál plébánosé.6)

A Molnári és Püspöki közötti elődközség, a katolikus templomnak is helyet adó Szenttamás eredetileg nem volt önálló: az első okleveles feljegyzések a Szent Tamás apostol tiszteletére épült templomról szólnak Molnári falu szélén, a határban, amit úgy említenek: „ecclesiae Sancti Thome de Molnar” (vagyis a molnári Szent Tamás egyház). Valószínűleg azért épült a határba, hogy Püspöki lakói is látogathassák. A tizedszedés joga itt 1342-ben a vasvári káptalant illette. A molnári Szent Tamás templom tizedének negyedrészét a káptalan éneklő kanonokja (cantor) és a káptalani iskola kapta.7 A XV. század folyamán a templom körül fokozatosan egy új falu alakult ki, melyet kézenfekvő módon a templom címe után kezdtek emlegetni. Ez az új kisközség aztán levált Molnáriról, de ennek az okát ma már nem tudjuk kideríteni. 1505-ben egy tizedszedő jegyzék viszont már külön településként említi „Molnary”-t és „Zenththamas”-t.8

 

A SZENT TAMÁS-TEMPLOM ÉS PLÉBÁNIA

A középkori előzmények után a XVI. században e három község lakossága evangélikus lett, Szenttamáson volt az anyaegyházuk, az itteni templomot használták. Számos evangélikus lelkész neve is fennmaradt ebből az időszakból. Az 1633-as evangélikus egyházlátogatás idejére a helyi egyházközség kelyhe – a céhmester gondatlansága folytán – elveszett, de Molnári filiában ekkor 2 kehely is volt. A vizitáció szerint ekkoriban itt is temetkeztek a templomba.9

A katolikus Tormásy Péter főesperes 1674-ben vizitálta a plébániát, és ekkor már nem evangélikus lelkész, hanem katolikus plébános élt Szenttamáson. Az 1674. június 18-án felvett vizitációs jegyzőkönyvben ez olvasható: „Ez a templom, amelyet Szent Tamás apostol tiszteletére építettek, összeomlott és teljesen elhagyatott, csupán romjai állnak. A templomban valamelyik püspök kriptája van, amelynek bejáratán a püspök régi, barátbetűkkel vörös márványba vésett sírfelirata látható. Ez évben azonban magát a követ nagy summa arany találásának reményében összetörték a rablók.” E feljegyzés alapján feltételezhető, hogy Molnári Kelemen győri püspök (1417–1438) sírkövét láthatta a vizitátor.10

 

A Szent Tamás-templom

A Szent Tamás-templom

 

1697-ben a Kazó-féle vizitáció jegyzőkönyve ezt jegyezte fel a szenttamási templomról: „A községben lévő templomocskát régi katolikusok építették Sz. Tamás apostolnak a tiszteletére (innét a helység neve is), romos kinézésű, sőt romokban áll. Körülötte a temetője nyitva-tárva és át is lehet rajta menni. Harangja a temetőhöz közellevő haranglábban függ és szólal meg. Hajdan két oltára volt, amelyeknek a kőoltárait ma is szemlélhetjük. Búcsúnapja a nevezett szent ünnepén volna megtartható. Az építés és a többi gondoskodás a plébániaiaknak lenne a kötelessége. A templomnak javai és jövedelme semmi. Fölszerelése megint semmi, kivéve egy aranyozott ezüst kelyhet, amely tetszetős és régi, úgyhogy könynyen lehet, hogy két évszázada készült. Azonban özv. Nádasdy Tamásné Meszlény Éva úrasszony kezénél van, amelyet ő adott két kendővel (strophiolis), amelyet úgy hímeztek és egyébbel, amelyeket megőrzés céljából bíztak reá nagyobb biztonság kedvéért, amit bizony ez időben meg szoktak zavarni, főleg a falukon. A plébániai lak [...] a templom mellett keletre fekszik, bár épületei hiányzanak, de valamikor udvara és kertje megvolt.” Ekkor nem lakott itt katolikus pap, hanem a hidvégi plébános gondozta a híveket.11

1701-ben a kegyúr Nádasdy-család megbízásából Perénthi Mór János kőműves restaurálta a templomot, tornyát is felépítette régi magasságra, „le rontván a két hajlék között való kő épületet”. A munka elvégzéséért 100 Ft-ot, 10 köböl gabonát, 1 pár sajtot és a plébánostól 1 köböl tiszta búzát kapott.12 A templom tetőzetét és tornyát Long Tamás szombathelyi ács javította ki 80 Ft, 4 köböl búza, 3 köböl rozs és 1 köböl hajdina fizetése fejében.13 1713-ban Rum plébániájához tartozott.14 Ekkoriban párhuzamosan zajlottak itt a katolikus misék és az evangélikus istentiszteletek. 1725 után az utolsó evangélikus lelkész is eltávozott a faluból.

1758-ban (egy másik irat szerint már 1731-ben) Sallér István alnádor (másként: nádori ítélőmester) újjáépítette a templomot, bizonyára a középkori falakon és helyen: a templom a térré szélesedő házsor közepén, kis halmon áll, ami tipikus középkori utcaszerkezetre emlékeztet. A templom keletelt, egyhajós és félköríves apszissal záródik, a nyugati homlokzatán előreugró harangtoronnyal, alatta van a bejárat. A templom ma is látható oltárai is ebben az évben készültek el. Szentélye – a feljegyzések szerint – ekkor lett boltozott, a hajója pedig famennyezetes. A ma is álló falak hossza 18 m, szélessége 11 m, magassága 7,60 m, a torony: 2,20 m x 3,55 m alapterületű és 18 m magas, a toronysüveg bádogból van.15

1773-ban Joseph Hausser szombathelyi kőműves mester kapott megbízást a templom átépítésére: visszabontotta, majd megmagasította a tornyot és a falakat (ezeket meg is erősítette), teljes egészében boltozatossá építette át a templomot, a kórust is bolthajtással építette meg. Ezért 420 forint bért kapott.16 Szenttamás ekkoriban (1733-ban17 és 1780-ban18) Hídvég filiája volt. A templomhoz (annak északi oldalára) sekrestye is épült (méretei: 6,70 x 3,20 m, 3,70 m magas), és téglából elkészült a kórusa is. A templom keresztelőkútját 1803-ban készítették.19

1832-ben újra felállították a szenttamási plébániát (előtte Hídvég filiája volt), és már ebben az évben elkészült a plébániaház is. Az első plébános Busits Pál lett. 1938-ban a templom belső festést kapott. 1961-ben tatarozták, 1964–68-ban belső felszerelését újították fel, és Károly Gyula festő művészi képekkel díszítette20.

Egy 1952. nov. 25-én kelt plébániai leltár további információkat ad a templomról: „A mai templom 1758-ban épült. A kegyúr restauráltatta 1906-ban, festették 1938-ban, cseréptetőzetét a kegyúr kijavíttatta 1931-ben, a hívek pedig 1942-ben és 1952-ben. A két nagy ablak helyett egészen újakat csináltattak a hívek 1952-ben. A templomkert drótsövény-kerítést kapott 1937-ben. Missziós fakereszt a templom falánál 1908-ból – a hívek adományából.” A XX. század második felében tovább csinosodott a templom: bevezették a villanyvilágítást, majd a gázfűtést, kicserélték a tetőzetet, sor került egy újabb, a képeket nem érintő festésre, illetve a padok cseréjére, majd hangosítás kiépítésére.

A félkör alakú szentélyben található a főoltár, előtte pedig a szembemiséző oltár. A főoltár felett lévő oltárkép Szent Tamás apostolt ábrázolja, aki a feltámadt Krisztus sebeit érinti meg ujjaival, mögöttük pedig az apostolok láthatók. A márvány főoltáron a szentségtartó tabernákulum két oldalán réz gyertyatartók, a tetején pedig rézből készült bárányszobor („Isten báránya”) áll. A szentély felett a plafonon az Oltáriszentséget angyalokkal ábrázoló festmény látható. A szentély déli falán található egy Avilai Szent Terézt ábrázoló üvegablak, illetve balról egy őt ábrázoló szobor, amint a kezében egy rózsákkal borított feszületet tart. A szentély bal oldalának a hívek felé eső peremén áll a Jézus Szíve szobor, előtte pedig a fából faragott szószék, tetején a mózesi kőtáblákkal (feljárat a sekrestyéből).

A főoltártól jobbra a falon egy Szent József-szobor található, amint a kezében a gyermek Jézust tartja. Előtte pedig a Mária-oltár áll. (A két oltárt az egykori földbirtokosok, Sallér István és felesége, illetve Sallér Zsigmond és felesége állíttatta a XVIII. században.) A tabernákulum melletti fazsámolyokon két imádkozó angyal látható, felette pedig egy Mária-szobor található kőből készült, kivilágítható üregben. Az oltár alja üres, oda karácsonykor a bethlehemi jászolt, nagypénteken pedig a halott Krisztus szobrát szokták beletenni.

A templom déli falán egy Avilai Szent Terézt ábrázoló festmény látható, amint térdelő helyzetben imádkozik. Szemét a keresztre szegezi, ahonnan fénysugár indul ki a homlokára, ahol megjelenik a stigma. Vele szemben, a templom északi oldalán, a szószék előtt nyílik a sekrestye ajtaja, felette van megfestve a megfeszített Krisztust ábrázoló kép híveitől és katonáktól övezve. A sekrestye ajtajának másik oldalán a kőből készült keresztelőmedence áll. A templom falán körben a Krisztus szenvedéseit ábrázoló stációk kőből faragott szobrai láthatók.

Hátul, a bejárattól balra a gyóntatószéket találjuk, jobbra pedig csigalépcső vezet a karzatra. Előrébb haladva a két szenteltvíztartó található, majd bal oldalt, a karzatot tartó pillér tövében egy Páduai Szent Antalt ábrázoló szobor áll. A csuhában ábrázolt szent bal kezében a gyermek Jézust tartja, jobbjában pedig egy fehér liliomot fog, ami a szüzesség jelképe. A templom északi falán egy megfeketedett táblakép a Madonnát ábrázolja a Gyermekkel (a kép eredetéről nem rendelkezem információval). Ezzel szemben a déli oldalfalon egy kis kerek ablak található.

A templom plafonjának közepén a Mária megkoronázását ábrázoló kép látható. A felhők között angyaloktól övezve látható Mária, akit az Atya és a Fiú megkoronáznak, felülről pedig a galambként ábrázolt Szentlélek látható. Mária előtt Szent József térdel, és egy fehér liliomot, a tisztaság jelképét nyújtja feléje. A kép körül pedig attribútumaikkal a négy apostol látható. A templom északi és déli falának közepén két pillér áll, melyek a karzatot tartják. Mindkettőre hatalmas képeket festett Károly Gyula: a déli falon Szent Pál apostol, az északin pedig Árpád-házi Szent Erzsébet látható. A karzat közepén található az orgona. Fölötte a mennyezetképen István királyt láthatjuk, amint felajánlja az országot Máriának, körülötte magyar szentek: László, Imre, Margit, Gizella, Gellért sorakoznak. A Szűzanya ölében Jézust tartja, körülöttük angyalok láthatók, Mária lábánál egy vánkoson pedig a koronázási jelvények pihennek.

A templom „légnyomatú csőrendszerű” orgonáját – a plébánián lévő feljegyzések szerint – 1909-ben készítette a pécsi Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár RT. A csomagolással, szállítással és felállítással együtt 3000 koronába került, a gyártó 5 év garanciát vállalt rá. A készülék 57 fasípot, 36 horganysípot és 258 ónsípot tartalmazott elkészültekor. A játszóasztal az orgona előtt áll, a lábnyomatos fújtató pedig az orgona északi felén (áramszünet idején ma is szokták használni). A fenyőfából készült, krémszínűre festett orgonaszekrény szobrászmunkái aranyszínűre vannak festve. A hangszer a megvásárlása óta többször lett javítva és hangolva. (Nem ez volt a templom első orgonája: a megvételét elhatározó hitközségi gyűlésről felvett jegyzőkönyvben szerepel, hogy előtte is volt már orgona, de az annyira elromlott, hogy hasznavehetetlenné vált, így új orgona vételét határozták el. Hogy a régi mikor és hol készült, mi lett vele, nem tudni.)

A szembemiséző oltár előtt a templom tengelyében a padozatba van süllyesztve a Sallér család kriptájának fedőköve. Mivel a szentély alatt kívülről kétoldalt egy-egy szellőzőnyílás van, ezért a szentély alatt egy kriptának kell lennie, melynek lejáratát zárhatja le a sírkő.21 A kripta általam feltételezett elhelyezkedése, szerkezete (nem méretarányos!):

 

kripta alaprajz

 

A zárókőben két kihúzható, és ezáltal a fedlap felemelésére használható vasrúd található. A kő felirata pedig a következő:

 

„Ossibus Suis Posterorum

que Suorum, Ut Una Quiescere

Valeant, Stephanus Sallér De

Jakabháza Vice Palatinus

Et Consors Ejusdem Clara

Nadasdy Hunc Tumulum

Constituit Anno 1758.

 

(Szabad fordításban: hogy az ő és utódaik csontjai békében nyugodjanak, jakabházi Sallér István alnádor és felesége, Nádasdy Klára ezt a sírboltot emeltették 1758-ban.) A szöveg alatt a Sallér család nemesi címere látható. Egy 1929-es, a helyi plébánia javadalmi alapítványairól szóló kimutatás hátuljára írt feljegyzés szerint a templom szentélye alatt épített kriptában öten nyugszanak:

1. A kriptaépíttető jakabházi Sallér (I.) István alnádor (a feljegyzésben latinul: vicepalatinus), meghalt 1762-ben.

2. Az ő felesége, a korábban Molnárit birtokló Nádasdy-család tagja, Nádasdy Klára, meghalt 1765-ben.

3. Az előbbiek menye, jakabházi Sallér (II.) Istvánné, szül. Motesiczky Judit, meghalt 1796-ban. Végrendeletének egy példánya megtalálható a plébánia iratai között.

4. Az előbbi lánya, tolnai gróf Festetics (I.) Györgyné, szül. jakabházi Sallér Judit, meghalt 1829-ben.

5. Az előbbi menye, gróf Festetics Lászlóné, szül. Hohenzollern-Hechingeni Josephine hercegnő. A német arisztokrata származású nő 1856-ban halt meg, ő volt az utolsó, akit véglegesen a kriptában helyeztek örök nyugalomra. (1883-ban ideiglenesen történt még egy temetés a kriptába. Átmenetileg ide temették el Sallér Judit unokáját, tolnai gróf Festetics (II.) Györgyöt is. Őt azonban díszsírhelyének elkészülte után a molnári sírkertben helyezték végső nyugalomra.)22

A templom külső, déli falára 1930-ban helyezték fel az I. világháború áldozatainak márványból készült, terméskő kerettel ellátott emléktábláját, melyet Hudentz József szobrász és kőfaragómester 480 pengőért készített el. Alatta helyezték el a rendszerváltás után a II. világháború áldozatainak márvány emléktábláját.

A templom tornyában 2 harang van. A templomtoronyban lévő nagyharangot az első világháborúban rekvirálták, ezért helyette újat kellett készíteni. 1925 őszén a rábamolnári, rábaszenttamási és rábapüspöki hitközségek közösen tartottak gyűlést, melyen egy új harang beszerzését határozták el. Ennek fedezésére a három faluban gyűjtés indult. A 121 kg súlyú harangot a Seltenhofer Frigyes Fiai nevű soproni cég készítette el 1926 nyarán minden költséggel együtt 13 292 228 Koronáért. A plébánián talált okiratokból nem derül ki, hogy kinek a tiszteletére van szentelve a harang. Van azonban egy 1864. január 13-án kelt kivonat a plébánia irattárában, mely szerint Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök Szent György tiszteletére megszentelt egy Szenttamásra került harangot. Ez talán lehetett a rekvirált nagyharang, de a kicsi is.

 

HARANGLÁBAK A KÖZSÉGBEN

Püspökmolnáriban – a templom részét képező harangtornyon kívül – 3 különálló haranglábat is találunk, minden elődközségben egyet.

A Molnáriban lévő harangláb létrejöttéről konkrét adatokkal rendelkezünk. Ennek felépítését – a plébániai feljegyzések szerint – 1870-ben határozta el Vargha Gábor és neje, Gáncs Julianna. Az 1870. október 9-én kelt „Örök Szerződés” szerint gróf Festetics György hozzájárulásával határozták el, hogy az elavult (valószínűleg faszerkezetű) harangláb helyett kőből egy kápolna alakú harangházat emeltetnek a következő év tavaszán. Ehhez kertjük déli végében területet is biztosítottak. Egy 1926-os újságcikk23 14 millió koronás közadakozásból emelt új haranglábat és abban új harangot említ Rábamolnáriban, amelynek a felavatása azonban akkor elmaradt. 1928-ban viszont a helyi evangélikus gyülekezet avatott itt harangot, melyet a Seltenhofer Frigyes és Fiai nevű soproni cég készített.24

A XX. század folyamán a harangláb 2 oldalához kisebb épületeket toldottak; az egyikben vegyesbolt működött, a másik a molnári tűzoltók szerháza volt. Ekkoriban a haranglábat tűztoronyként is használták. A haranglábban egyébként egy 1952-es plébániai leltár szerint 2 harang függ.

A szenttamási falurészen lévő harangláb 1924-ben, magánadományból épült – a tehetős evangélikus birtokos, Schaden Gusztáv jóvoltából. Az építés évszáma ma is jól látható a harangláb utcafronti (déli) oldalának felső részén. 1984-ben felújításon esett át, 2003-ban pedig fallal kötötték össze az akkor épült evangélikus imaházzal. Ezek az évszámok is felkerültek a harangláb homlokzati falára.

A Püspökiben álló harangláb építéséről nem rendelkezünk információval. Már Marsigli 1790-es években készült térképén látunk Püspökinél egy magasabb, toronyszerű építményt, a térképen azonban számos nyilvánvaló pontatlanság van, így ez nem ad támpontot a haranglábat illetően sem. Püspöki 1857-es térképi ábrázolásán25 – ahol minden lakóházat és melléképületet pontosan ábrázoltak – jól látható a harangtorony négyzet formájú alaprajza. Vagyis ekkortól már biztosan állt itt harangláb. Egy lejegyzett falucsúfoló26 szerint „A püspökiek körülárkolták a falut, hogy a harangszót ne hallják meg a szomszéd falvakban, mert náluk volt először harang...” Ez pedig akár igazolhatja is a XVIII. század végi térképi ábrázolást.

 

A püspöki harangláb

A püspöki harangláb

 

A haranglábban egy harang függ, amelyet egy véletlennek köszönhetően sikerült közelről tanulmányoznom. 2013 őszén ugyanis sor került a harangláb felújítására, így az állványzatra felmenve fotókat készíthettem. A harang alsó peremének átmérője 54 cm, a felső részén ez a felirat fut körbe: „FUDIT ME ANDREAS HÆLLER SABARIÆ ANNO 1822.” Azaz: öntött engem Andreas Hæller (Haeller András) Szombathelyen 1822-ben. E felirat alatt egy indás-leveles, növényi ornamentikás díszítés található. A harang négy oldalán egy-egy (vallási témájú kép) van, melyeket nem tudtam pontosan beazonosítani. A harang legérdekesebb része a nyugatra néző oldala. Itt ugyanis – a megfeszített Krisztus képe mellett – a RABO PÜSPÖKI felirat olvasható, ami egyértelműen jelzi a harang rendeltetési helyét. A Rábára utaló szócska ugyanakkor meglepően érdekes, és nem annyira az o betűs RABO alak, hanem inkább az előtag-szerepe miatt (ugyanis csak 1907-től hívták a falut Rábapüspökinek, ez pedig annál közel egy évszázaddal idősebb.)

Végezetül: egy plébániai irat szerint a keszthelyi Festetics Tasziló herceg, mint a szenttamási templom és plébánia kegyura 1924. február 24-én 1 millió koronát adott egy harang beszerzésére és a harangláb oszlopainak kicserélésére. Sajnos nem tudni, hogy ez melyik harang és harangláb lehet, megítélésem szerint a molnári falurészen álló.

 

A SZENTTAMÁSI TEMETŐKÁPOLNA

Püspökmolnáriban a templomon kívül még egy temetői kápolna (egyben családi sírbolt) is szolgált szentmisék tartására. 1856. november 24-én kelt – a helyi plébánia irattárában fellelhető – egy örökalapítványi okirat, mely szerint Korchmáros Menyhért az általa a szenttamási sírkertben 1855-ben emeltetett családi sírbolt fenntartására, tatarozására – melyben szeretett felesége, a szenttamási Kovácsics Mária nyugszik – 100 forintot letétbe helyez a szenttamási plébánosnál, azzal a feltétellel, hogy ő kihelyezi kamatozni a pénzt. További 100 forintot pedig arra szánt, hogy annak kamataiból minden év november 11-én, felesége halálának évfordulóján, annak lelki üdvéért misét mutassanak be.

 

A temetőkápolna

A temetőkápolna

 

A kis halomra emelt kápolna a temető északi felén, középen áll, vaskerítéssel körülvéve. Délről hét lépcsőfokon át lehet feljutni a kápolna impozáns fa ajtójához, míg az északi oldalról (hátulról) pedig a kápolna alatti sírboltba vezet lejárat egy vasajtón keresztül. A kápolna ajtaja felett a család címere, illetve az alábbi felirat olvasható:

 

Korchmáros Menyhértné

született

Kovácsics Mária

a kedves hű nő, a páratlan anya

emlékeül e szerény nyughelyet

a kesergő férj!

MDCCCLV

 

Az oromzat tetején – egy szellőzőnyílás feletti talapzaton – kereszt koronázza az építményt.

A kápolna alatti kriptában – a plébániai iratok szerint – öten nyugszanak:

1. Elsőként Korchmáros Menyhértné, szül. Kovácsics Máriát temették ide. Ő Szenttamáson halt meg 1855. november 11-én, 28 évesen.

2. Mellette nyugszik férje, a kápolnaépíttető kisunyomi Korchmáros Menyhért földbirtokos, aki meghalt Kőszegen 1900. október 12-én, 70 éves korában. Ő részt vett a szabadságharcban, és megőrizte a 44. zászlóalj 5. századának pecsétjét, amit utóbb a Nemzeti Múzeumnak adományozott. A világosi fegyverletételkor a zászlót, ami alatt harcoltak, darabokra vágva felosztották egymás között. Korchmáros Menyhért a neki juttatott zászlódarabot később a Vas megyei régiségtárnak (ma: Savaria Múzeum) ajándékozta.27

3. Harmadikként itt nyugszik leányuk, Korchmáros Györgyike is. Róla sem életkori, sem születési-halálozási adat nem maradt fenn.

4. Negyedikként a kápolnalapító testvére, Korchmáros Gáspár nyugalmazott királyi táblabírónak a földi maradványai kerültek ide. Ő 1911. október 27-én, 81 évesen távozott az élők sorából.

5. Végezetül az ő özvegyét, Korchmáros Gáspárné, szül. szentgyörgyvölgyi Szép Júliát temették ide, aki 1926. március 28-án, 91 évesen hunyt el.

1901-ben, Korchmáros Menyhért halála után örökösei rögzítették az elhunyt végakaratát, mely szerint a szenttamási temetőkápolnában halála napján, október 16-án egy csendes szentmise mondassék, e célra 200 koronát biztosít. 1908 augusztusában a kriptát tatarozták 586 korona értékben. Egy 1915-ös leltár szerint a temetőkápolnában a faoltár és a Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép, 4 gyertyatartó és egy imazsámoly mellett számos egyházi ruha és egyéb kellékek is voltak. (Összesen 21 tétel 33 db.) Napjainkban a kápolna meglehetősen romos állapotban van, az oltár, az oltárkép és néhány kiegészítő tárgy megmaradt; a falon van még három megfeketedett kép, továbbá az oltárkép jobb oldalán egy kb. 20 cm magas Mária-kép is; ezek a fellelt leltárban nem szerepeltek. A kápolna falán még látszik, hogy egykor kékre volt festve, rajta kék csillagok voltak.

 

A VOLT MOLNÁRI APÁTSÁG

Az egykori molnári kastélyban kápolna szolgálta a birtokos család vallásgyakorlását. A kápolna és a szenttamási plébánia, továbbá egy jelentős birtokadomány összekapcsolása hozta létre a molnári apátságot.

A Nagyboldogasszony titulusú apátság 1857. december 9-én kelt alapítólevele megvan a szenttamási plébánián. Eszerint tolnai gróf Festetics (II.) György – mivel ősei építtették a templomot, és többen is ott nyugszanak, továbbá ő a kegyura a plébániának – elhatározta, hogy egy apátságot hoz létre Molnáriban oly módon, hogy azt a szenttamási plébániával összekapcsolja, vagyis a mindenkori plébános lesz a molnári apát. Az apátság fenntartására 171,92 holdat a Vasvár melletti nagymákfai birtokaiból átenged a rajtuk lévő épületekkel együtt, továbbá meghagyja utódainak is, hogy minden évben – az addigi járandóságokon felül – 200 forintot adjanak az apátságnak. Az alapítólevélben elrendeli, hogy az apátság kegyúri joga utódai közül arra szálljon, aki a nagymákfai földeket magába foglaló vasvári birtokokat örökli. (Így lett később az apátság kegyura Festetics György fia, Tasziló herceg, míg a kastély Festetics Georgináé és férjéé, Kinsky Zdenkóé lett.) Az alapító kikötötte még, hogy az apátnak káplánt kell tartania. Midőn a kegyúr Molnáriban tartózkodik, ünnepnapokon, de néha az általa kijelölt más napokon is a káplán a házikápolnában szentmisét köteles bemutatni. Kimondja, hogy az apátság birtokai utáni adó, továbbá a rajtuk lévő épületek fenntartása és újak emelésének költsége az apátot terheli. Mindez akkor lép életbe, ha az összes egyházi és polgári hatóság jóváhagyja. Az okiratot Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök 1857. december 17-én jóváhagyta és 1858. március 15-i keltezéssel terjesztette fel Rómába, ahol (az alapító okiratra rótt megjegyzés szerint) a vatikáni levéltárban Nunciatura di Vienna 420. szám alatt van iktatva.

Az első apátplébános Tóth Zsigmond János volt (1858–1866 között), az utolsó pedig Rigó Zsigmond (1902–1927). Valószínűleg a kastély 1927-es lebontása és a Nagyatádi-féle földreform következtében szűnt meg az apátság. Ezt követően egyházi címként találkozunk vele (pl. Székely László kőszegi plébános is volt címzetes molnári apát). A kápláni tisztséget az alapítástól kezdve 1872-ig folyamatosan betöltötték, utána csak ritkán találkozunk káplánnal a forrásokban.28

Röviden szólnék a kastély kápolnájáról is, ami az épület régi (XVIII. században épült) szárnyának emeletén volt. A plébánián fellelhető 1883-as leltár szerint a kápolnában márványból készül oltár állt. A leltárba vett tárgyak között volt egy aranyozott kehely, 2 misekönyv, aranyozott ezüst szentségtartó, rézből készült füstölő és tömjéntartó, szőnyegek, miseruhák, gyertyatartók. Vagyis mindaz, ami a káplánnak a szentmise celebrálását lehetővé tette. E leltár szerint a grófné (Festetics Györgyné született Erdődy Eugénia) vallásos áhítatát a hálószobájában lévő három réz feszület és tölgyfa imazsámoly szolgálta. Az ifjabb grófnő (Festetics Georgina, később Kinsky Zdenkóné) szobájában pedig a falon egy Krisztus-kép függött.

 

KŐSZOBROK

Ahogy a bevezetőben is említettem, egy Szűz Mária-szobor, egy Nepomuki Szent Jánosszobor és több kőkereszt is a szakrális emlékek közé sorolható. E XVIII–XIX. századi kőszobrok némelyike napjainkra olyan rossz állapotba került, hogy a rajtuk lévő feliratok csak töredékesen olvashatók. Felállításuk időrendjében mutatom be őket a plébánia irattárában található feljegyzések alapján.

 

Nepomuki Szent János szobra

Nepomuki Szent János szobra

 

A falu nyugati részén, Molnáriban álló kőkeresztről és a Nepomuki Szent János-szoborról egy 1941-ben és egy 1952. november 25-én felvett jegyzőkönyv azt írja, hogy azokat Festetics Györgyné Sallér Judit emeltette, de az irat a felállítás évét nem említi. A faluba Rábahídvég felől beérő utazót Nepomuki Szent János szobra fogadja, amit egy kis kőkerítés övez. A magas, kettős talapzaton álló, fejét jobbra fordító szent a karjában egy keresztet fog. A talapzat felső részén az állíttatóra utaló SJ monogram látható, az alsón pedig ez a töredék olvasható:

 

...AVOZ .... SAD EMBERTÁRSOD

......................AZ............

JOBB.........L............ÉN...

............ZD GY............OS...

NÉZD SZENT JÁNOSNAK HOGY

............ ÖRT TON........................

TSILLAGOS KORONA ..................

SZÁLLOTT HOMLOKÁRA          

 

Sallér Judit apja 1789-es halála után lett a család feje, és 1829-ben halt meg, így abban a 40 évben bármikor készülhetett a szobor. Egy 1982-es helyi adatgyűjtés29 szerint a vízbe fúltak lelki üdvéért állították a szobrot, de ezt egyelőre más forrás nem igazolja.

Tovább haladva a falu főutcáján, a Kossuth u. 9/a. előtt egy kőkeresztet látunk. Mivel az 1785-re elkészült I. katonai felmérés térképe már ábrázolta ezt a szobrot, ezért valószínűleg nem Sallér Judit, hanem az apja, Sallér István (vagy az anyja, Motesiczki Judit) emeltette. A kereszt stílusa eltér a községben elterjedt kereszttípusoktól: a feszület alatt nincs Mária-szobor, van viszont hármas talapzat. Ennek a középső mezőjében lévő szöveg – dacára az állítása óta eltelt kb. 230 évnek – teljes egészében olvasható. Így szól:

 

BÜNÖS PANASZOLKODSZ

HÁBORÚSÁGIDBAN

LÁSD AZ ÁRTATLANSÁG.

HALGAT FÁJDALMIBAN

 

A következő kőkeresztet a templom előtti téren találjuk, amit 1862-ben végrendeletileg állíttatott Szál Mihály. Öccsének, Szál Józsefnek halálos ágyán szóban meghagyta, hogy az általa „hátra hagyott csekély értékéből” a plébániatemplom előtti térre Isten dicsőségére egy magas kőkeresztet állíttasson, annak tatarozására és örökös fenntartására 53 Ft-ot osztrák pénzben, mint alaptőkét elkülönített. Szál József az 1862. május 15-én kelt okiratban vállalja, hogy a keresztet még a hónap végéig felállíttatja, egyúttal az 53 Ft-ot Tóth Zsigmond molnári apát és szenttamási plébános részére átadja, „azon czélból, hogy az törvényes kamatra és biztos helyre mielőbb gyümölcsözés végett kihelyeztessék”. Kijelenti továbbá, hogy ha illeték fizetése szükséges, azt a letétbe helyezett alaptőke csorbítása nélkül, saját maga kifizeti. A feszület alatt egy Szűz Mária-szobor áll, a kereszt formája meglehetősen egyszerű, díszítetlen.

1862. május 15-én egy másik alapító okirat is kelt Szenttamáson. Ebben az elhunyt Németh György és özvegye, a molnári lakos írástudatlan (csak x-et írt a papírra) Fülöp Katalin nevében Tóth Zsigmond apátplébános rögzíti, hogy a két nevezett személy a szenttamási sírkert közepére kőkeresztet emeltet, ennek költségére április 28-án 53 Ft-ot letétbe is helyeztek az egyházfinál. Az özvegy itt is leíratta, hogy az illeték költségét ezen felül kifizeti. A kereszten lévő felirat napjainkra már teljesen olvashatatlanná vált.

Az 1890-es években újabb „szoborállítási láz” indult el a szenttamási plébánia területén. 1890. április 23-án szépapám, Piry György püspöki lakos és felesége, Tamás Borbála tett 50 Ft-os örök alapítványt Legáth Kálmán apátplébánosnál az akkor még a püspöki határban felállítandó kőkereszt építésére és fenntartására (ma már a falu belseje ez a terület, a Kossuth u. 126. előtt). Négy nap múlva Hidasy Kornél szombathelyi püspök is helybenhagyta az alapító okiratot. Napjainkra a szobor talapzatán már csak az állítók neve olvasható ki. (Apai nagyanyám családját e keresztállítás és vallásos elkötelezettségük miatt hívták Jézus-Pirynek – megkülönböztetésül a többi helybeli Piry-famíliától.30)

A szobor meglehetősen díszes: a kereszt oldalsó és felső végén, illetve a kereszt lábánál kétoldalt növényi ornamentika van kifaragva, a Mária-szobor mellett pedig két oszlop látható.

1892. május 31-én kelt az az alapítólevél, mely szerint az írástudatlan, de buzgó katolikus püspöki illetőségű házaspár, Sümegi József és neje, Borsos Julianna a püspöki határban „Isten nagyobb dicsőségére” az akkor éppen a községi kovács által használt felsőkertaljai dűlő „élyszak keleti sarkán” egy kőkeresztet emeltetett, egyúttal annak fenntartására örök alapítványképpen 50 Ft-ot letétbe helyeztek. Az alapító okirathoz csatolva van az a jegyzőkönyv, mely a községbíró házánál vétetett fel Sümegi József előterjesztése tárgyában 1892. május 26-án. Hidasy Kornél szombathelyi püspök június 8-án az alapító okiratot jóváhagyta, és a kereszt megáldását engedélyezte Legáth Kálmán apátplébánosnak, azzal a kikötéssel, hogy előtte a kerületi esperest értesítse.

Ez a kereszt a ’70-es években a leszármazottak engedélyével a ma is használatos köztemetőbe került át. Formáját tekintve csaknem azonos a Piry György által emeltetett kereszttel, csupán csekély eltérés van köztük. Talán ez lehetett a kor ízlése szerinti divat, vagy pedig ugyanannál a kőfaragónál készültek.

A plébánián fellelhető utolsó alapítólevél 1899. május 14-én kelt. Eszerint „özv. Piri Jánosné szül. Borsos Anna püspöki-i lakos Püspöki községben Magyarország Patronájának tiszteletére kőből egy Szűz Mária szobrot emeltetett, és ennek fentartására örök alapitványképen 100 azaz egyszáz koronát letett”. Az okiratot már másnap jóváhagyási záradékkal látta el Hidasy Kornél szombathelyi megyéspüspök, egyúttal felhatalmazta Legáth Kálmán apátplébánost a szobor megáldására. A szobor alsó részén az alábbi szöveg volt olvasható:

 

Boldogságos Szűz Mária

Magyarok Nagyasszonya

Köszönöm,

hogy megsegítettél!

Piry Jánosné

szül. Borsos Ilona

.............I....o.........

 

A szobor talapzatát növényi ornamentika díszíti, faragása finom kezekre vall. Máriát fiatal lányos arccal ábrázolja, fején koronával. A Szűzanya bal karjában a gyermek Jézust tartja, aki szintén koronát visel, bal kezében országalmát tart. Mindkét alak hullámos hajú, ruhájuk dúsan redőzött. A szobrot sokáig fakerítés övezte, 2013–14-ben azonban egy helyi kőművesmester felújította, lemeszelte, egy másik vállalkozó jóvoltából pedig díszes vaskerítést kapott. Így a megújult harangláb mellett méltó dísze lett a püspöki falurésznek.

Két községbeli kőkeresztről nem rendelkezünk semmilyen információval. A püspöki falurész temetőjében álló kereszt formája teljesen megegyezik az 1862-ben emelt templomudvari és szenttamási temetői keresztek alakjával, így joggal feltételezhetjük, hogy ez is akkoriban készült.

A régi molnári temetőben álló kőkereszt viszont sokkal régebbinek tűnik. Ha a keresztre tekintünk, azonnal szemünkbe ötlik annak hármas tagozódása. Alul egy lábazati részt találunk, amelyen egy lekerekített sarkú, bevésett kerettel körbevett mező van. Kiváló lehetőség lehetett (volna...?) felirat elhelyezésére, de a szobron ilyen nincs. Talán volt, csak mára elpusztult? Nem tudjuk. Középen Máriát láthatjuk, legfelül pedig a feszület van. Az egész kőszobor számomra – a laikus szemlélő számára – nagyon archaikusnak tűnő vonásokat hordoz. Különösen Szűz Mária ábrázolásán látható ez jól, amely mindegyik községi Mária-ábrázolástól nagymértékben eltér. Ezt a sírkertet egyébként már az I. katonai felmérés térképén is ábrázolták, így valószínűleg ez a temetői kereszt is a XVIII. századból származik.

 

AZ EVANGÉLIKUS IMAHÁZ

A legújabb egyházi építmény a 2003. november 16-án felszentelt evangélikus imaház. Ez a Kossuth és a Béke utca sarkára épült, a szenttamási harangláb és az iskolaépület mellé. Az iskola régi szárnya egykor az evangélikus felekezeté volt, a kádári puha diktatúra idején ennek egyik tantermében tartottak istentiszteleteket. Innen vitték át az oltárt, az elektromos orgonát és az ambót (emelvény vagy szószék) az új helyre.

 

Az evangélikus imaház

Az evangélikus imaház

 

Az imaház építésének teljes költségvetése 12,6 millió Ft volt, melyből 4,4 millió Ft származott kárpótlásból, amihez a gyülekezet ugyanekkora mértékű pályázati forrást tudott összeszedni. A helyi evangélikusok 730 ezer Ft értékű adományt gyűjtöttek, míg sokan társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez. Az épület környékét parkosították, az imaházat pedig fallal kötötték össze a közeli haranglábbal. A felszentelési szertartást Ittzés János evangélikus püspök és Vető István, a Vasi Egyházmegye esperese tartotta.31

 

*

 

Amint az a tanulmányból jól látható, a kis falu meglehetősen gazdag szakrális emlékekben. Különösen sok a magánadományból emelt építmény, ami az egykor itt élők buzgó vallásosságát, egyúttal bőkezűségét hirdeti. Sajnos a későbbi korok emberei hagyták elhanyagolni ezeket, de talán még megmenthetők. Az elmúlt években a községi önkormányzat és a helyi vállalkozók is sorra újítják fel ezeket az építményeket. Információim szerint a közeljövőben a katolikus egyház a templomot, a helyi önkormányzat pedig a temetőkápolnát kívánja pályázati forrásból felújítani. A helyi értéktár bizottság pedig az ismertetett szakrális emlékeket – a mára már megszűnt apátság kivételével – a helyi értéktárba is felvette.

   

JEGYZETEK

1 MNL DL 91126
2 TÓTH Endre: Püspöksír Rábaszenttamásban. In: Vasi Szemle 1991/3. sz. 372–384. old.
3 MNL DF 279336
4 VKL lad. I. fasc. 4. nr. 16/a. Idézi: CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1894. II. kötet 787. old.
5 Schematismus Sabariensis 1972. 99. old.
6 MNL DL 6771
7 VaML L 50 Miscell. 4. sz.
8 MNL DF 279361
9 Lásd erről: PAYR Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 282–283. old.
10 Lásd a 2. számú jegyzetet
11 Egyházmegyei levéltár Kazó-féle vis. can. 1697. 452–454. old.
12 MOL P 285 m. 11. cs. fasc. 70. No. 7. 1701.
13 MOL P 285 m. 11. cs. fasc. 70. No. 4. 1701.
14 Schematismus Sabariensis 1972. 99. old.
15 A szenttamási plébánián lévő, 1933. október 12-én felvett kéziratos leltár szerint. (Az egyházközség irattára feldolgozatlan, levéltári kezelésbe nincs véve, a több évszázados iratok méltatlan körülmények között találhatók meg a plébánia melléképületében.) Ebből az irattárból több dokumentumot is felhasználtam munkám során: a templom, a temetőkápolna, a haranglábak és a községben emelt egyházi vonatkozású kőszobrok bemutatásához. Ahol nem hivatkozom más iratra, ott ezeket a plébánián fellelhető feljegyzéseket vettem alapul. Közülük némelyik dátum nélküli feljegyzés.
16 MOL P 285 m. 11. cs. fasc. 70. No. 14. 1773.
17 C 38. Acta Cassae Paroch. Ep. Jau. 1/4. cs.
18 Vis. Can. Szilya.1780. 10. köt. 116–121. old.
19 A szenttamási plébánián lévő, 1931-ben felvett kéziratos leltár szerint.
20 Árajánlata és a kiválasztásáról szóló egyházközségi képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve megtalálható a plébánia iratai között.
21 Feltételezésemet erősíti az a kamerával végzett kutatás, melyre 2014. március 26-án került sor. Az itt forgatott videót, ill. ennek néhány kimerevített képét lásd itt: http://kugi.blog.hu/2014/04/04/375_a_saller-kripta_ belulrol_videoval
22 Lásd erről: KUGLICS Gábor: Egy kevéssé ismert vasi miniszter. Gróf Festetics György (1815–1883). In: Vasi Szemle 2013/2. szám 194. old.
23 „Mikes püspök főpásztori körlevele a gyakorlatban” c. cikk. In: Nyugati Ujság 1926. szeptember 27. 1–2. old.
24 A harangavatás részletes programját közli: Harangavatás Rábamolnáriban c. cikk. In: Vasvári Újság 1928. április 15-i száma a 3. old. Röviden szól az eseményről a körmendi Rábavidék c. újság 1928. április 22-i száma is a 2. oldalon, a Berzsenyi Dániel Könyvtár Aprónyomtatvány-tárában pedig a harangavatást követő társas ebéd meghívója is fennmaradt.
25 VaML Térképtár K 211
26 Vas megye földrajzi nevei (Szombathely, 1982.) 513. old.
27 BALOGH Gyula: Vasvármegye honvédsége 1848–49-ben. Szombathely, 1895. 60–62. old.
28 Lásd: GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története (1777–1935.) III. kötet Történelmi névtár. Szombathely, 1935.
29 Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. 515. old.
30 Ebből a családból származott Piry Cirjék ferences atya, Batthyány Lajos újratemetője is – valószínűleg szépapám, Piry György testvére volt. Életrajzát lásd: KUGLICS Gábor: Batthyány Lajos újratemetője. Piry Cirjék OFM (1810–1880). In: Vasi Szemle 2015/6. sz. 945–953. old.
31 Evangélikus Élet, 2003. november 23. 1. old.