NÉMETH SÁNDOR

 

 

'BÜK 750' – AZ ÉVFORDULÓ MEGÜNNEPLÉSE

 

 

BEVEZETÉS

A Büköt elsőként említő oklevelet a vasvári káptalan adta ki 1265-ben, tehát idén éppen 750 éve. Bük Város Önkormányzata elhatározta, hogy erről a háromnegyed évezredes jubileumról egy ünnepi év keretében méltóképpen meg kíván emlékezni. Tekintettel arra, hogy az ünnep tárgya nem egy évszám, esemény vagy személy, hanem maga az idő, az ember itteni jelenlétének egész időtartama, ami meglehetősen elvont és összetett fogalom, nehéz volt eldönteni, hogy ez az ünneplés, megemlékezés pontosan miként történjen. Az már a koncepció kidolgozásakor világos volt, hogy egyetlen alkalommal, rendezvénnyel, egyetlen műtárggyal nem állíthatunk neki emléket.

Az látszott inkább célszerűnek, hogy az egész év teljen a 'Bük 750' jubileum jegyében. A hangsúly pedig Bük múltjának feldolgozására, a hagyományok ápolására esett: így a település eddig lappangó, kiadatlan, gondozatlan szellemi és tárgyi emlékeinek összefoglalása, kiadása, bemutatása, széles körben való megismertetése áll a 'Bük 750' programsorozat homlokterében.

A méltó ünneplés mikéntjére a képviselő-testületi üléseken, civil szervezetek megbeszélésein, közéleti rendezvényeken, sőt a közbeszédben is elhangzottak javaslatok, amelyeket az önkormányzat tevékenységsorozatba rendezett, és ahhoz a 2015-ös költségvetésében hozzárendelte a szükséges forrásokat. Az alábbiakban e tervek tartalmát és finanszírozását egységes szerkezetben összefoglalva kívánjuk ismertetni a Vasi Szemle büki számának bevezetőjeként.

 

A PROGRAMSOROZAT FINANSZÍROZÁSA

Bükön az önkormányzat és intézményei programjainak finanszírozására a következő pénzügyi keretek állnak rendelkezésre minden évben a város költségvetésében:

– intézményi költségvetési és pályázati keretek;

– a helyi civil szervezetek működésének támogatására évente kiírt önkormányzati pályázat;

– a polgármesteri hivatal hirdetési és reklámalapja;

– a polgármester személyes pénzügyi kerete;

– egyedi testületi döntések kerete egyes anyagi kötelezettségvállalásokról.

 

A fenti források egy "átlagos" évben történő működéshez nyújtanak fedezetet. A jubileumi évben jelentkező tervezett, valamint esetleg a menet közben felmerülő költségek fedezeteként a képviselő-testület két további pénzalapot állított fel:

– 'BÜK 750' önkormányzati pénzalap 10 000 000 ft keretösszeggel: célja az önkormányzat, képviselő-testületi hivatal jubileumi évvel kapcsolatos ötleteinek, intézkedéseinek, beruházásainak a finanszírozása.

– 'BÜK 750' civil pályázati alap: 5 000 000 ft keretösszeg: célja a büki civil szervezetek támogatása pályázati úton, a jubileumi évhez kapcsolódó ötleteik megvalósítása céljából.

 

A 'BÜK 750' ARCULATI ELEMEI

Mivel a jubileumot nem egyetlen eseménnyel, hanem egy sokszínű és hosszú, egész éven át tartó programsorozattal kívánta megünnepelni a város, olyan grafikai megjelenítést készíttetett, amelyet az ünnepi esztendő minden jeles eseményén alkalmazni lehet.

Az eseményt megragadó tipográfiai és képi világ kialakításához kitűnő alapot nyújtott a Bük Város Önkormányzata és intézményei részére 2011-ben készített arculati kézikönyv, amely az 1991-ben Krizsán István képzőművész által megalkotott Bük-címer domináns – kék és arany – színeit alkalmazva egységes, ugyanakkor egyedi formavilágot kölcsönzött gyakorlatilag az egész városnak. Az évfordulóhoz egyértelműen felismerhető, és lehetőleg egyszerű jel- és szimbólumrendszer volt szükséges, ezért esett a választás egy 'BÜK 750' logó készítésére, valamint grafikai háttérként a Bük első említését tartalmazó 1265-ös oklevél egészének, illetve részeinek alkalmazására. Ezt a két elemet használjuk fel a 'BÜK 750' tipográfiai eszközökkel történő népszerűsítésére.

1. LOGÓ

Bük Város Önkormányzata 2014 végén kérte fel az ifjú büki grafikust, KOCSIS CSABÁT a 'BÜK 750' logó megalkotására.

A helyhatóság a tervezéshez a következő kéréseket, szempontokat fogalmazta meg:

– a logó elektronikus, kitűnő felbontású formátumban készüljön,

– színes és egyszínű változata egyaránt legyen,

– megjelenése lehetőleg egyszerű, de elegáns legyen,

– tükrözze városunk szimbólumrendszerét (lásd: Bük város arculati kézikönyve),

– grafikus formában sűrítse városunk történelmének lényeges elemeit,

– mivel a logó a prospektusokon, meghívók lábjegyzeteitől egészen a színpadi molinó méretig mindenhol megjelenik, minden helyszínen, minden méretben attraktív, kivehető és egyértelműen azonosítható legyen.

A tervező 2015 januárjában adta le az elkészített vegyes típusú logót,1 amely egyszerűen, de nagyszerűen jeleníti meg szimbólumrendszerével az ünnepi alkalmat. A logó csak két színt alkalmaz, a Bük-címer kékjét és aranyát. A szöveges rész is csak minimális, az arany 750-es szám után kékkel a település neve, illetve az évfordulót jelző két évszám. A szöveges részeket egyetlen kép, egy kék hullámforma kapcsolja össze, amely a víz Bük életében betöltött szerepére (répce folyó, gyógyvíz) utal. (1. ábra)

 

Bük 750

1. ábra. A 'Bük 750' logó.
Forrás: Kocsis Csaba grafikus munkája

 

A logót elektronikus formában kiküldtük az intézményeknek, így sokrétűen használhatják. A szórólapjaik, programjaik állandó arculati eleme lett, de például készítettek belőle molinót, sőt feltüntették ruhadarabokon (pólók, sapkák, kötények stb.) is, így széles körben ismertté vált, és azzal, hogy összeforrt a jubileumi évvel, teljesítette küldetését.

2. AZ 1265-ÖS OKLEVÉL BÜK ELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSÉVEL

A Bük első említését tartalmazó 1265-ös oklevél kitűnő állapotban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kézirattárából került elő, elektronikus formában a városházán és a művelődési központ könyvtárában megtalálható, és az MTA engedélyével szabadon publikálható.

Tekintettel arra, hogy a dokumentum egy határbejárást tartalmaz, meglehetősen hosszú a szövege, ezért abból csak a Bük első írásos említésével kapcsolatos mondatrész ("Stephanus filius Pauli de Byk") került kiemelésre, grafikai megjelenítésre. Ennek a szövegrésznek a képi megjelenítése több nyomdai termék alapjául szolgált, készült belőle például postai levélboríték, de 6x2 méteres molinó is, amely a jubileumi, X. Gyógy-Bornapok nagyszínpadának hátterét képezte.

 

A PROGRAMSOROZAT MEGVALÓSULT ÉS TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI

1. CIVIL SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK ÖSZTÖNZÉSE PÁLYÁZATI FORRÁSAI

Pályázó neveTámogatott tevékenységIgényelt összegOdaítélt támogatás
Sok-Szín-Pad TársulatByki utazása, avagy egy 750 éves időutazás igaz története
című kisfilm készítése
360 000 Ft360 000 Ft
Büki Városvédő és Szépítő EgyesületMária-szobor (Nagy Pál u.) felújítása546 755 Ft546 755 Ft
Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai EgyesületBük 750 – időtálló ízek, Büki recepteskönyv1 354 500 Ft1 354 500 Ft
Büki Testedzők KöreBTK 5 Tusa1 115 025 Ft1 082 325 Ft
H-05 Postagalambsport Egyesület, Bük750 év madártávlatból400 000 Ft400 000 Ft
Csodaország Óvoda, Egységes Óvoda-bölcsöde és
Közétkeztetést Ellátó Intézmény
Az ősz kincsei Csodaországban545 900 Ft545 900 Ft
Csodaország EgyesületAdvent Csodaországban331 800 Ft331 800 Ft
Fülöp Dezső Evangélikus AlapítványJubileumi találkozások napja500 000 Ft500 000 Ft
Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és SzakiskolaHúsz év – Húsz esemény955 000 Ft955 000 Ft
Büki Művelődési és Sportközpont, KönyvtárSzent Mihály Napi Forgatag – Sorsok, történetek, emberek2 639 000 Ft2 000 000 Ft
Büki Ifjúság a Helyi Kultúráért EgyesületRészek az egészért városi vetélkedő713 300 Ft576 300 Ft
Pannon CigányzenekarHagyományok útján – Pál István "Szalonna" és bandája és
a Pannon Cigányzenekar közös koncertje
1 380 000 Ft1 347 360 Ft
Összesen10 841 280 Ft9 999 940 Ft

1. táblázat. A BÜK 750 civil és intézményi pályázati kiírásra beérkezett támogatási igények.
Forrás: Bük Város Önkormányzata Igazgatási Csoport adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés

Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bük első írásos említése jubileumának alkalmából 5 000 000 Ft keretösszeggel pályázatot hirdetett helyi civil szervezetek és intézmények részére.

Az intézkedés célja, hogy a 'BÜK 750' évfordulóval kapcsolatos helyi kezdeményezéseket egyszerűsített eljárású pályázati kiírással elérhető forrásokkal támogassa. A pályázatokból további rendezvények, köztéri emlékek felújítása stb. valósulhat meg. A pályázatok beadási határideje 2015. április 30-a volt. A megadott időpontig 12 db érvényes pályázat érkezett be, a keretösszeget több mint kétszeresen meghaladó forrásigénnyel. (1. táblázat)

A képviselő-testület úgy határozott, hogy az eredeti keretösszeget a kétszeresére, azaz 10 000 000 Ft-ra emeli, így valamennyi pályázatot támogatta, és ezzel elősegítette a bennük megfogalmazott célok teljesítését.

2. KIADVÁNYOK

A Vasi Szemle büki száma

A legrégebbi ma is működő vidéki kulturális–tudományos folyóirat, az 1933-ban alapított Vasi Szemle eddig két – egészében, illetve részben – "büki" számot jelentetett meg, 1997-ben, illetve 2003-ban (VSZ, 1997, 2003). Mindkettő gyakran bukkant és bukkan fel forrásként a Bükkel kapcsolatos publikációkban, szakdolgozatokban, tehát szakmai értéke nagyobb, mint amit a hasonló folyóiratok viszonylag szerényebb példányszáma sugall. Az 1997-es büki szám két fő tematikus egységből áll. Az elsőt a 35 éves büki gyógyfürdő történetének áttekintése, továbbá a hévíztározó rendszer hidrológiai, hidrogeográfiai jellemzőivel foglalkozó cikkek alkotják. A másodikat pedig az egy évvel azelőtti, a Szapáry-kastély építésének 300. évfordulója alkalmából a bükfürdői Szabadidő Központban rendezett tudományos emlékülés helytörténeti, genealógiai és más előadásait összefoglaló tanulmányok teszik ki. A 2003-as büki szám a Felsőbüki Nagy Pál születésének 225., illetve a három Bük egyesülésének 100. évfordulója alkalmából 2002-ben a Büki mMűvelődési Központban megtartott emlékülés öt tanulmányát tartalmazza.

A 12 esztendő után, különösen a 'BÜK 750' jubileumra való tekintettel időszerűvé vált egy újabb büki tematikus szám megjelentetése. A folyóirat főszerkesztője és a büki polgármester az egyeztetés eredményeként a szerkesztés alapelveit tekintve abban állapodott meg, hogy a 2015-ös büki folyóiratszám olyan közleményeket tartalmazzon, amelyek nem jelennek meg a Bük-monográfiában, illetve egyéb kiadványokban, tehát kiegészítik azokat. A lehetséges szerzők kiválasztása és felkérése is e fő szempont szerint történt.

A Vasi Szemle harmadik, legújabb büki számának bemutatójára az államalapítás ünnepe alkalmából a Vas Megyei Közgyűlés és Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete által 2015. augusztus 19-én a Büki Művelődési Központban tartott közös ünnepi ülésen került sor. A folyóirat Bükről elszármazott főszerkesztője, Dr. Gyurácz Ferenc mutatta be a kiadványt az érdeklődőknek.

Meseíró pályázat

A Büki Művelődési Központ Büki mesék ma, másképpen címmel meseíró pályázatot hirdetett a 'BÜK 750' évfordulóval kapcsolatban mese, vers és verses mese műfaji kategóriákban. A beadási határidőig, 2015. május 30-ig 52 pályamű érkezett be, amelyek zsűrizését GALAMBOS FERENCNÉ, magyar nyelv és irodalom szakos tanár végzi.

A legjobb meséket a pályázat kiírója könyvben kívánja összegyűjteni és kiadni. A kötet várhatóan 2015-ben, a népmese napján2 jelenik meg.

A 'BÜK 750' filatéliai megjelenése

Büki témában eddig két alkalommal jelent meg bélyeg, egy-egy sorozat egy-egy címleteként. 1986-ban a 6 értékű KASTÉLYOK I. sorozat 8 forintos címlete a Szapáry-kastélyt ábrázolja, míg a 2004-ben kiadott 2 értékű IDEGENFORGALOM – GYÓGYSZÁLLODÁK II. sorozat 120 forintos címletén a Thermal- és Sportszálloda, Bük–Bükfürdő (vagy, ahogy helyben ismerik: a "svéd szálló") látható. (WWW.PHILATELIA.HU). Az utolsó megjelenés óta eltelt bő évtized révén időszerűvé, a 'BÜK 750' jubileum miatt pedig indokolttá vált egy postai értékcikken történő újabb megjelenés.

 

alkalmi boríték

2. ábra. A 'Bük 750' évfordulóra készült alkalmi boríték
Forrás: a Magyar Posta Zrt. terve

 

Bük város polgármestere 2013-tól rendszeresen egyeztetett a Magyar Posta Zrt-vel, mely 2014-ben jelezte, hogy a 'BÜK 750' témajavaslat a 2015-ös bélyegkiadási tervbe nem került bele, így hivatalos, bérmentesítésre alkalmas értékcikk formájában nem került forgalomba. Más filatéliai megjelenési lehetőségek után kellett nézni.

A legkézenfekvőbb megoldásnak az alkalmi boríték és alkalmi bélyegzés tűnt, az utóbbival kapcsolatban azonban egy olyan technikai probléma merült fel, hogy forgalomba hozatalát követően mindössze 5 napig árusítható, így jelentős annak a kockázata, hogy nagyobb mennyiségű rendelés esetén jelentős eladatlan készlet marad a város birtokában. Végül is az alkalmi bélyegzés helyett ún. kézi fedélzeti bélyegző mellett döntött az önkormányzat. A kettő abban különbözik egymástól, hogy amíg az alkalmi bélyegzőt a bélyegre nyomtatják és korlátozott ideig árusítható, addig a kézi fedélzeti bélyegző a bélyeg mellé kerül, és korlátlan ideig forgalomba hozható.

Bük Város Önkormányzata ezek figyelembe vételével rendelte meg a postától az alkalmi boríték, illetve a kézi fedélzeti bélyegző elkészítését és leszállítását. A posta a bélyegző tervezése során a 'BÜK 750' logót alkalmazta, míg az alkalmi boríték az első írásos említést tartalmazó oklevél vonatkozó szövegrészét emeli ki. A bérmentesítésre használt bélyeg a 2004-ben kiadott, a thermal- és sportszállodát ábrázoló 120 forintos címlet. (2. ábra)

A Magyar Posta Zrt. 2015 áprilisában szállította le az alkalmi borítékot 2000 példányban. Ennek egy része a Büki Gyógy-Bornapokon (2015. július 22–26.) került árusításra, a maradék pedig az önkormányzat intézményeihez került, hogy mindennapi levelezésükben felhasználhassák.

3. KÖNYVEK

Bük-monográfia

Bük történetének teljességre törekvő feldolgozására történtek kísérletek: DR. CSÓKA J. LAJOS bencés szerzetes (1927), DR. FARAGÓ SÁNDOR tanár (1957), DR. HETYÉSSY ISTVÁN állatorvos (1972), SZABÓ JÓZSEF tanár (az 1970–1980-as években több írásában) és DR. GYURÁCZ FERENC irodalomtörténész (2000). E munkák mindegyike a XX. században készült, kötet formájában mindössze kettő jelent meg: Szabó József Bük című útikönyve 1979-ben, Gyurácz Ferenc Bük monográfiája pedig a millennium alkalmából kiadott 'Száz magyar falu könyvesháza' könyvsorozat keretében 2000-ben. Csóka J. Lajos Bük története című tanulmánya elveszett, és csaknem háromnegyed század után került elő, illetve jelent meg a Vasi Szemle folyóiratban 2001-ben.

Ezek közül a művek közül azonban egyik sem számít igazán monográfiának, ezért merült fel az önkormányzat részéről az az ötlet még 2011-ben, hogy egy átfogó elemzést készít Bük városáról. DR. CSAPÓ TAMÁS, a nNyugat-magyarországi Egyetem Társadalomföldrajz Tanszékének vezetője mint főszerkesztő irányításával összesen 25 szerző vett részt a könyv írásában.

A kb. 600 oldalas könyv mintegy 1500 példányban várhatóan 2015 októberében jelenik meg. Bük monográfiája hiánypótló munka, és várhatóan évtizedekig a város történetének egyik legfontosabb kútfője lesz.

A 'BÜK 750' könyvsorozat

A sorozat célja, hogy olyan, eddig kéziratban maradt anyagokat publikáljon, amelyek a település történetének jeles forrásai. A sorozat egységesen B/5-ös formátumban, cérnafűzött keményborítóval, fekete-fehérben jelenik meg, kötetenként kb. 300 példányban.

A kiadásra szánt kéziratok azok közül kerülhetnek ki, amelyeket a Büki Művelődési Központ kulturális közfoglalkoztatottjai begépeltek, a kéziratokat elektronikus formába átvittek (max. 10 kötet). A kötetek a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelennek meg.

A sorozat borítójának tervét RECZETÁR ÁGNES, a Szombathelyi Képtár grafikusa készítette. Az első kötet, Hetyéssy István 1972-es Bük község monográfiája című műve 2015 júliusában került kiadásra. A sorozat köteteinek száma nincs meghatározva, annyi mű lenne, amennyi beleférne a jubileumi évbe, esetleg átnyúlhatna 2016-ra is.

 

A könyvsorozatba tervezett további kéziratok:

Faragó Sándor: Bük története (készült: 1957)

Szabó József: Tegnap, ma, holnap – egy parasztcsalád három nemzedékének életútja (készült: 1972)

Szabó József: Bük község története és szokásai (készült: 1978)

Szabó József: Hiedelmek, hagyományok, szokások és népszokások a Répce vidékén (készült: 1983)

Szabó József: "Egyedem, begyedem, tengertánc..." – A népi játékok és a néptánc hagyományai Bükön (készült: 1984)

Szabó József: A Büki Evangélikus Egyházközség története (készült: 1979)

Varga Zsolt: 1965 – A büki Répce-árvíz 50. évfordulójára (készült: 2015)

Aranykalászok, búzakeresztek – 25 éves a Büki Aratóünnep

A Büki Aratófesztivál 2015-ben a 25. alkalommal rendezték meg. A rendezvényről korábban tudósító BODORKÓS ANDRÁS írásaival, az ő, illetve a rendezvényt újabban fényképező BÜKI LÁSZLÓ fotóiból egy képes album készült a szombathelyi Szülőföld Kiadó gondozásában.

Mivel a rendezvény rangja és most már múltja megkívánta azt, hogy méltóképpen megemlékezzünk róla, impozáns képes, színes album formában, négy – magyar, német, angol és cseh – nyelven, 500 példányban jelent meg, és a 25. Büki Aratófesztivál napján, 2015. július 11-én ajándékba kapták az aratóbandák tagjai. A jubileumi köszöntőn tiszteletét tette DR. SZELE FERENC, Bük korábbi polgármestere (1990–1998), aki tevékenyen részt vett a Büki Aratófesztivál beindításában.

Időtálló ízek – Büki recepteskönyv

A könyvet Szabó József, néhai tanár-helytörténész, Bük város posztumusz díszpolgára gasztronómiai feljegyzései alapján SPILENBERG ANDREA és HORVÁTH LÍVIA, a Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület elnöke, illetve munkaszervezetének vezetője szerkesztette. Az összegyűjtött receptekből BÁNSZKY PÉTER és PRÓFUSZ LÁSZLÓ mesterszakácsok készítettek ételt, melyekről aztán CSEPREGI TIBOR készített fotókat, ami egyúttal a könyv képanyagát is képezi.

A kiadvány a 'BÜK 750' jubileum tiszteletére 750 sorszámozott példányban jelent meg. Az ünnepélyes bemutatóra 2015. május 26-án a Büki Művelődési Központban került sor, ahol a könyvet a két szerkesztő mellett MAJTHÉNYI LÁSZLÓ, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, FARKAS CSABA, a kiadó vezetője, TÓTH TAMÁS, a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár igazgatója méltatta, továbbá megjelent Szabó József lánya, LEHEL GYÖRGYNÉ, született SZABÓ KATALIN is. A könyvből NIKA RÓBERT, a büki Sok-Szín-Pad Társulat vezetője idézett részleteket.

Bük (Magyarország kincsestára sorozat)

A Magyarország kincsestára sorozat impozáns, A/4-es formátumú kiadványokban dolgozza fel hazánk turisztikailag frekventált településeit. Igazán elegáns reprezentációs anyag. Az utóbbi időben Sárvár adott ki ilyen albumot, és Bük vonatkozásában is felmerült e hiánypótló mű kiadása.

A Bük értékeit bemutató könyv szerkesztését és kiadását Farkas Csaba (Szülőföld Kiadó, Szombathely) vállalta magára, a szöveget jórészt BÖCSKÖR kKATALIN, a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Szakiskola tanára írta, a fényképeket pedig Csepregi Tibor készítette. A kötet tervezett megjelenési határideje 2015. november 20-a annak érdekében, hogy a könyvesboltok karácsonyi kínálatában már szerepelhessen.

4. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK

1. Az I–II. világháborús hősi emlékmű felújítása

Még tartott a Nagy Háború, amikor a magyar országgyűlés megalkotta az 1917. évi VIII. törvénycikket, mely szerint a "háborúban a hazáért küzdő hősök emlékét meg kell örökíteni". A törvény az indoklásban hangsúlyozta, hogy minden hazafinak kötelessége megörökíteni, szívében megőrizni a háborúban elesettek emlékét, és ennek módjára tanácsot is adott: "Minden község (város) a saját területén létesítsen olyan emlékművet, amelyre a haza védelmében elesett hős fiainak nevét maradandóan bevésse. A községek (városok) vagyoni helyzetüktől függően méltóan, de művészi kivitelben örökítsék meg hőseik emlékezetét." A világháború után a legyőzött, megcsonkított országban a hősök emlékének gondozása csak 1924-ben került ismét napirendre. Ekkor az 1924. évi 247 000. számú BM körrendelet a hősök emlékének megörökítése körül követendő eljárásról gyakorlatilag megerősítette a vonatkozó 1917-es törvénycikket (SZABÓ J. 1995, pp. 18–19.).

A jogszabályi háttér megteremtése után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szervezetén belül megalakították a Hősi Emlékművek Bizottságát, amelynek feladata a községektől beérkezett pályaművek bírálata. Bük község képviselő-testülete MECHLE BÉLA soproni kőfaragó mester és szobrászművész alkotását választotta ki 1924-ben, és nyújtotta be a bizottság elé, amely, ha nem is egyszerre, de elfogadta azt. A margitbányai homokkőből készült alkotás teljes magassága 6 méter, amely egy négyszögletű, márványlapokkal burkolt talapzatból álló szoborkompozíciót foglal magába. A szobor figurái Hunniát és egy haldokló katonát ábrázolnak. A katona fejére Hunnia cserkoszorút tesz. Az elkészítés összköltsége 40 millió koronára rúgott, amelyet két részletben Bük község fizetett ki a mesternek.

Az emlékmű felavatását 1924. augusztus 29-én rendezték. Akkor 97 név került fel az emlékmű oldalán elhelyezett két márványtáblára. sajnos nem telt el két évtized, és már a II. világháború is szedte büki áldozatait. A hősökre és mártírokra azonban az ismételt háborús vereség miatt sokáig nem volt szabad emlékezni, hiszen az akkori politikai berendezkedés elítélte azokat, akik katonai kötelességüket teljesítve harcoltak a Szovjetunió ellen. A büki háborús áldozatok azonban nem merültek feledésbe. 1979-ben GYŐRVÁRY SÁNDOR átadott SZABÓ JÓZSEF tanár-helytörténésznek egy névsort, amely a fronton vagy itt, a lakóhelyükön életüket vesztettek nevét tartalmazta. A róluk való nyilvános megemlékezésre ekkor még nem volt lehetőség.

A hivatalos politikai hozzáállás az 1980-as évtizedben változott meg, többek között a Tanácsok Közlönye 1985. év 2. számában közölt 7001/1985. HNF-MT TH számú együttes irányelvei hatására, amely eligazítást adott a háború, a fasizmus áldozatai emlékére létesítendő alkotások felállítására vonatkozóan. Országszerte nagy lökést adott az ügynek a Magyar Televízió Híradójának 1987 végi tudósítása a Tolna megyei Pincehelyről, ahol a helyi római katolikus egyházközség és a honismereti klub szervezésében közadakozásból emeltek emlékművet a II. világháború helyi áldozatainak emlékére.

A pincehelyi példát csaknem minden település, köztük Bük is követte. Szabó József megkereste a község és a Hazafias Népfront vezetőit, majd miután mindkettőtől megkapta a támogató választ, többedmagával hozzákezdett az áldozatok neveinek, valamint az I. világháborús emlékműre helyezendő emléktábla készítési költségeinek felkutatásához, összegyűjtéséhez. 1988-ra sikerült összeállítani a névsort, és megszerezni az anyagi forrásokat is.

Az 1914–1918-as hősi szobor felújítását és a nevek márványtáblába vésését POPVITS FERENC helyi kőfaragómester vállalta el 1988 júliusában. A szeptemberre tervezett átadási ünnepséget Szabó József már nem érte meg, hiszen 1988. augusztus 10-én váratlanul elhunyt. Halála után alig másfél hónappal, 1988. szeptember 25-én ünnepélyes keretek közt leplezték le a hősök nevét tartalmazó márványtáblákat. Az avatóünnepségen SZABÓ MIKLÓS mondott megnyitót, MAJOR GYULA pedig ünnepi beszédet, SZAKSZ JUDIT pedig elszavalta CSONKA GYULA frontról írott versét. A megemlékezés zárásaként a bükiek koszorúkkal és virágokkal halmozták el az emlékmű talapzatát.

A hősökről készített életrajzi adatokat, a második világégés történetét feldolgozó írásait pedig könyv formában, In memoriam büki hősök és mártírok a második világháborúban címmel adta ki Bük Nagyközség Önkormányzata 1995-ben (SZABÓ J. 1995). A kiadvány is tartalmazza a márványtáblákra vésettek nevét, a 68 hősi halott katonáét és a 30 elhurcolt zsidó mártírét.

Az I–II. világháborús emlékművet ezt követően csak egyszer, a 2000-es években kenték le fehér festékkel, a 2010-es évekre megérett az újabb komplett felújításra. Bük Város Önkormányzata 2015-ben ajánlatok bekérése után a csaknem három évtizeddel ezelőttihez hasonlóan POPVITS FERENC kőfaragómestert bízta meg a renoválással, aki kollégáival (HORVÁTH JÁNOS, LÉVAI PÉTER, MÓROCZ GYULA, RODEN JÁNOS) és segítőivel (BERNÁTH SZABOLCS, GERGÁCZ RÓBERT, LANDAURER FERENC, SAVANYÓ ISTVÁN) 2015. július végére elvégezte a munkákat.

A megújított I–II. világháborús emlékmű ünnepélyes avatóünnepségére 2014. augusztus 19-én, az államalapítás ünnepe alkalmából rendezett képviselő-testületi üléshez kapcsolódóan került sor, és a szobornál ÁGH PÉTER országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.

2. "Idősíkok" – 'BÜK 750' köztéri emlékmű, térplasztika

Bük Város Önkormányzata köztéri alkotást eredetileg nem tervezett a 'BÜK 750' programsorozatba, de a helyi NAGY CSABA, Munkácsy-díjas képzőművész jelentkezett egy koncepcióval, illetve az azt bemutató látványtervvel, amelynek az Idősíkok nevet adta.

A koncepció a következő (NAGY CS. 2015):

 

'BÜK 750'

- Emlékmű, térplasztika -

Bük város 2015-ben ünnepli alapításának 750. évét. Ennek az időszaknak a kezdeteiről írásos dokumentumban találunk utalást. A település kialakulásának pontos időpontját nem tudjuk, "időszámítását" azonban e dokumentum keletkezésétől számíthatjuk, melynek idén kerek évfordulója van.

Ez az alkalom indokolttá teheti, hogy a város köztereinek egyikére térplasztikát állíttasson. Véleményem szerint a város közterei alakításának koncepciója, fontos stratégiai kérdést jelent.

Koncepció:

 

Idősíkok

4. ábra. Az "Idősíkok" elnevezésű BÜK 750 emlékmű, térplasztika.
Forrás: NAGY CS. 2015

 

Elképzelésemben olyan műtárgy – emlékmű – megalkotására gondoltam, amely leginkább jelképezi, magába sűríti a 750 év időszakát. Megközelítésemben ezt az időtávlatot leginkább az örökös változás jellemzi, az emberi jelenlét környezetalakító, befolyásoló erejével, a természettel való folytonos kapcsolatával. Mindezek alfája és ómegája az emberi szellem, amelynek folytonossága az egymást követő generációkban – fizikai testben – biztosított. Azonban ez a folytonos kapocs, teremtő erő közvetve válik látható tárgyakban, épületekben, írott vagy az íratlan emlékezetben, amelyek az időfolyamban ugyanúgy elveszhetnek. Ami marad, az a "láthatatlan emberi szellem". Koncepcióm alakításában ez a fajta megközelítés játszott fontos szerepet, figyelembe véve a rendelkezésre álló tér adottságait. A megoldásra is ebből a nézőpontból kerestem a választ. A klasszikus emberi alak ábrázolása helyett, olyan formai megoldást terveztem, amelyben a figura ábrázolása "szelvényekből" alakított tömb. Áttetsző megjelenésével jelképezi az emberi szellem teremtő erejét, szelvényszerűségével a 750 év időtávlatát. Ennek a formai megoldásnak autentikus anyagaként az alumínium lemezt tartom, légies, lágy megjelenésével – 5mm vastagságú lemezek, 5mm-es hézagokkal konstruált tömb. Az ember környezetalakító, változtató "természetét" a figura környezetében elhelyezett tárgyelemek szimbolizálják. Az NKA köztérre kiírt pályázatát idén értesülésem szerint várhatóan április közepére teszi közzé. A térplasztikát, emiatt három költségvetéssel tervezem. Az NKA-hoz beadásra kerülő, remélhetően sikeres pályázathoz, egy magasabb költségvetéssel, a tárgyelemek nagyobb teret birtokolnak majd, közrefogva az emberi alakot – megmunkálásuk vízsugárral történik, amely technológia költségesebb – ezek szintén alumíniumból készülnek. Ezt a koncepciót komplexebbnek érzem. Az adott teret jobban kitölti, egységesebb látványt nyújt a környezetével.

 

A kisebb költségvetéssel tervezett elképzelésben a figura mögött elhelyezésre kerülő téralkotó elemek – anyaguk korten acél – háttérként hasonló funkciót töltenek be a magasabb költségvetésben leírtakhoz.

 

A pályázatom elején említett, a várost érintő közteret alakító stratégia fontosságát egy gondolattal zárnám: A jelenünkben teremtjük a múltunkat. Értelmezésem szerint, hagyományaink ápolása mellett – többek között ez fontos azért is, hogy a megszerzett ismeretek ne vesszenek el – el kell tudnunk fogadni a változásokat is, hiszen sok a pozitív eleme ezeknek a változásoknak. Az új technológiák vizuális nyelvre gyakorolt hatása, elkerülhetetlen, ezáltal a formai megjelenésre is hat. Úgy gondolom, kell az a fajta nyitottság, korszerű gondolkodás, hogy tudjunk "múltat teremteni".

Nagy Csaba
képzőművész

 

A koncepcióhoz látványtervet is csatolt, amely pedig így néz ki (4. ábra).

Az emlékmű, térplasztika várhatóan 2015. október 23-ra készül el, és a nemzeti ünnephez kapcsolódóan avatjuk fel.

5. RENDEZVÉNYEK

1. Bük, a magyar dal fővárosa

A Magyar Dal Napját PRESSER GÁBOR, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző kezdeményezésére először a 2008-as Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján rendezték meg. Az ötletgazda fogalmazta meg a mozgalom mottóját, illetve fő célját: "Azt gondoltam, hogy a mindent elárasztó importzene árnyékából legalább évente egy napra egy kis fényt koldulhatunk a saját értékeink megvilágításához. Hogy áldozzunk egy kis figyelmet a hagyományainknak – mert sokféle van – és a sok megszületett, de a közönség előtt szinte ismeretlen, hiába megírt új műnek, és az ezeket megalkotó új tehetségeknek. Egynapos ünnepre gondoltam, amely nekünk és rólunk szól, mi szervezzük, ahogy mondják, alulról." (LÁNG ZS. 2010)

A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartják, és országos rendezvénnyé vált az esemény, évről-évre több tízezer nézővel. minden évben átlagosan 150 órányi zene szólt a Magyar Dal Napján és több mint ezer előadó lépett színpadra.

A hagyománnyá vált esemény évről évre történő megszervezésére megalakult a Magyar Dal Nonprofit Kft., amely – Gerendai Károly ötlete nyomán – először 2010-ben hirdette meg a magyar dal fővárosa pályázatot. A címet elsőként, 2010-ben Eger, 2011-ben Nyíregyháza, 2012-ben sSzombathely, 2013-ban Békéscsaba, 2014-ben pedig Hévíz viselhette. A magyar dal fővárosa mellett a Magyar Dal Napja mozgalomhoz természetesen további települések is csatlakozhatnak. Az eredeti kezdeményezés mintájára 2014-ben először megtartották a Magyar Népdal Napját is, Martonvásáron.

A Magyar Dal Napja eddigi szervezői 2015 május közepén jelentették be, hogy hamarosan megszűnik a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ezzel csak a központi irányítás tűnik el, a hét év óta zajló rendezvénysorozat folytatódik, 2015-ben is lesz Magyar Dal Napja. "Szabadjára engedjük a Magyar Dal Napját. Mivel nem kapunk pénzt működési költségeinkre, ezentúl nem lesz központi irányítás, óriásplakátok és műsorfüzetek, viszont így lesz igazán alulról építkező, önkéntes, önszerveződő a rendezvény. Olyan, amilyet az induláskor megálmodtunk" – mondta Presser Gábor és SZABÓ EDIT, a nonprofit kft. ügyvezetője. (WWW.MAGYARDALNAPJA.HU)

"A kiírásban szerepelt, hogy a pályázat nyertese ebben az évben már csupán a címet birtokolja, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. az eddig megszokott országos promóciót és médiafigyelmet már nem tudja biztosítani a győztes számára. Bük városa a fennálló nehéz körülmények ellenére benyújtotta pályázatát, és a színvonalas tervek meggyőzték a zsűrit, idén tehát Bük lesz a magyar dal fővárosa" – közölte Szabó Edit. Bük a pályázatába nem csak a Büki Gyógyfürdő Zrt.-t vonta be, hanem Szombathely Megyei Jogú Város és Zsira Község Önkormányzatát is, így a program regionális összefogással valósul meg. (WWW.MAGYARDALNAPJA.HU)

2015-ben a Magyar Dal Napja szeptember 13-án, vasárnap lesz. A büki koncerteket Bükfürdő városrész területén tartják. Délelőtt a Kolompos együttes, a Kakaó zenekar és a Tarisznyások együttes szórakoztatja a gyerekeket, majd helyi csoportok bemutatkozása következik. A délebédhez a PANNON CIGÁNYZENEKAR és tanítványai szolgáltatják a muzsikát, délután mintegy tucatnyi formáció váltja egymást a fürdő parkolójának színpadán. Fellép egyebek közt az EXPRESS együttes, HARCSA VERONIKA, KARÁCSONY JÁNOS és SOMLÓ TAMÁS, a KOWALSKY MEG A VEGA és a PÁL UTCAI FIÚK. Az estet a 30Y zárja. (WWW.BUK.HU)

A városban egész nap közlekedő zenevonat fedélzetén amatőr zenekarok szolgáltatják a zenét, Bük, Zsira és Szombathely között a már hagyományos 30Y jelzésű busz szállítja a közönséget, amelynek utasterében koncertfotó-kiállítás nyílik.

A büki helyszín mellett Boldogon, Ecseren, Budakalászon, Balatonlellén, Hévízen szintén lesz rendezvény, és idén másodszor fogják megtartani Martonvásáron a Magyar Népdal Napját szeptember 13-án. A határon túli tiszteletbeli helyszínek közé már jelentkezett Kassa. Számos fővárosi helyszínen szintén tervekkel készülnek, így a RAM Colosseum, a Budapest Jazz Club, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Budavári Művelődési Ház (bluesprogram), a Kobuci Kert (gyermek- és világzene), a MOM Kulturális Központ (dzsessz) idén is helyszín lehet. (WWW.MAGYARDALNAPJA.HU)

2. Tudományos konferenciák

Bük Város Önkormányzata nem csak a jubileumi esztendőben, hanem rendszeresen támogat, illetve helyt ad tudományos konferenciáknak. ezek közé tartoznak az alábbi, immár hagyományosan Bükön tartott tanácskozások.

 

A XI. Településföldrajzi konferencia

Időpont: 2015. április 2–3.

Helyszín: Büki Művelődési Központ tanácsterme.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszéke immár 4. alkalommal tartotta konferenciáját Bükön.

A 'BÜK 750' programsorozat jegyében az eredetileg tervezett téma (magányos települések, aprófalvak) mellett egy másik is szerepelt: a turizmus hatása a települések fejlődésére, amellyel kapcsolatban több esetben Büköt is feldolgozzák.

A konferencia 6 plenáris és a témáknak megfelelően két szekcióra bontott, összesen 29 előadást tartalmazott, hazai professzorok, oktatók, PhD-hallgatók előadásában.

Az előadások anyagai nyomtatásban is megjelennek a tanszék szakmai folyóiratában, a Településföldrajzi Tanulmányokban, 2015 őszén.

 

A XIX. Karsztfejlődés konferencia

Időpont: 2015. május 28–29.

Helyszín: Büki Művelődési Központ tanácsterme.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Természetföldrajzi Tanszéke immár 3. alkalommal tartotta konferenciáját Bükön.

Az előadások anyagai nyomtatásban is megjelennek a tanszék szakmai folyóiratában, a Karsztfejlődés című periodikában, 2015-ben.

 

A III. Büki terület- és településfejlesztési konferencia

Időpont: 2015. május 28.

Helyszín: büki Városháza tanácsterme.

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Comitatus folyóirat szervezésében tartották meg a konferenciát.

Kijelölt téma: A magyar önkormányzatiság 25 éve.

Az előadások anyagai nyomtatásban is megjelennek a Comitatus folyóiratban, 2015 őszén.

Egyéb rendezvények, bemutatók

Bük Város Önkormányzata eredetileg nem tervezett önálló, kifejezetten a 'BÜK 750'-hez kapcsolódó rendezvényt, bemutatót, de sor kerül ezekre, egy-egy könyv, kiadvány bemutatójához kötődően.

Például:

50 éve történt a Répce árvize. kiállítás: Varga Zsolt (Büki TV) összegyűjtött anyagaiból, 2015. április. A dokumentum könyv alakban is megjelenik a 'BÜK 750' könyvsorozatban, valamikor az ősszel.

25 éves a büki aratófesztivál könyv bemutatója, 2015. július 11.

Vas Megyei Közgyűlés és Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének közös ünnepi gyűlése az Államalapítás Ünnepe alkalmából, 2015. augusztus 19. Az ünnepi szónok: Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke.

A Vasi Szemle büki számának bemutatója. 2015. augusztus 19.

Megemlékezés a felújított Felsőbüki Nagy Pál-sírnál. 2015. augusztus 19.

 

ÖSSZEGZÉS

Bük Város Önkormányzata még 2014-ben elhatározta, hogy méltóképpen meg kívánja ünnepelni a település első írásos említésének 750. évfordulóját. Az egyik vezérelv az volt, hogy a külsőségek helyett elsősorban a belső tartalom, a nagy beruházások helyett a település e legalább háromnegyed évezrede értékeinek minél nagyobb hányadának feldolgozása, közkinccsé tétele kapjon nagyobb hangsúlyt.

A bemutatott tevékenységek, rendezvények egyértelműen az előbbiekben megnevezett célok végrehajtását szolgálják. Az ünnep emelkedettségét előbbre kívántuk helyezni a rutinszerű ünnepségekkel szemben, és bízunk abban, hogy ez sikerült is!

Isten éltesse városunkat és a velünk ünneplőket!

   

IRODALOM

Nyomtatott kiadványok

LÁNG ZS.. (2010): Interjú Presser Gáborral. In: Népszabadság, 2010. augusztus 9-i szám.
MELKOVICS T. (2013): Felsőbüki Nagy Pál – élete, politikai pályafutása és közéleti szerepvállalásának jelentősége. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 234 p. /A Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára, 13./
NAGY CS. (2015): A Bük 750 emlékmű, térplasztika koncepciója és látványterve. Kézirat, Bük.
SZABÓ J. (1995): In memoriam büki hősök és mártírok a második világháborúban. Polgármesteri Hivatal, Bük, 192 p.
VSZ (1997): Vasi Szemle 1997/2. száma
VSZ (2003): Vasi Szemle 2003/5. száma

Internetes források

WWW.BUK.HU
WWW.MAGYARDALNAPJA.HU
WWW.PHILATELIA.HU

Egyéb kútfők
BÜK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IGAZGATÁSI CSOPORT ADATSZOLGÁLTATÁSA
SOPRONI LEVÉLTÁR
KOCSIS CSABA GRAFIKUS MUNKÁJA
MAGYAR POSTA ZRT. TERVE

   

JEGYZETEK

1 Vegyes típusú logó: a logók egyik fajtája az ún. ikonikus, amely általában egy leegyszerűsített, egyszerű színvilágú, egyértelmű szimbólumból áll. A másik a szöveges logó, amely elsősorban tipográfiai megoldásokkal igyekszik egyedi hatást elérni. A harmadik típus – ebbe tartozik a BÜK 750 is – a vegyes logó, amely a szöveges és ikonikus típusok megoldásait egyesíti magában.
2 A Népmese Napja: a Magyar Olvasótársaság javaslata alapján 2005-től minden évben Benedek Elek születésnapján (szeptember 30.) tartják a Népmese Napját.