Nyílt levél Straub Eleknek, a Matáv Rt. vezérigazgatójának Kapják: a HIX, a HVG Online Fórum, az iNteRNeTTo-hírlevél és a Narancs- lista olvasói Tisztelt Vezérigazgató Úr! A Matáv Rt. sorozatos áremelései hatására a saját költségre, modemmel internetezôk egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Ma már szinte megfizethetetlenül magas telefonszámlához vezet az internetezés: a mostani áremeléssel együtt 1994 óta a nappali tarifa több, mint háromszorosára, az éjszakai pedig több, mint négyszeresére nôtt! Ez az árpolitika súlyosan veszélyezteti az Internet magyarul beszélô szegletein bontakozó civil életet, s túlzott korlátokat állít az információs társadalomba magánemberként bekapcsolódni vágyók elé. A nyugati világban egy ország fejlettségének mérôszáma az Internetre kötött háztartások aránya. Ez ma Magyarországon még nagyon alacsony, s feltételezhetô, hogy ennek egyik oka a Matáv Rt. elhibázott tarifapolitikája. Akkor, amikor az ország euroatlanti integrációs törekvéseinek kulcsszava az információs társadalom, paradox, hogy éppen a legnagyobb telefontársaság rövidtávú érdekei vetnek gátat e fejlôdésnek. Mindez azért is érthetetlen, mert a Matáv számos gesztussal érzékeltette: fontosnak tartja, és jelentôs összeggel támogatja a hazai Internet-kultúra fejlôdését. Mindezek alapján azt kérjük a Matávtól, hogy különböztesse meg a hangtelefónia és a modemes Internet-elérés tarifarendszerét. Javasoljuk, hogy a modemes Internet-elérés a csúcsidôszakon kívül ne kerüljön többe mint a hangtelefóniában alkalmazott éjszakai tarifa ötven százaléka. Ez technikailag minden bizonnyal kivitelezhetô az Internet szolgáltatók hívószámainak megkülönböztetésével. Bízunk abban, hogy a Matáv Rt, mint felelôsségteljes üzleti vállalkozás mérlegeli javaslatunkat, s ésszerű tarifapolitikával segíti az információs társadalom létrejötte szempontjából oly fontos szerepet játszó hálózati kultúra fejlôdését. Budapest, 1998. január 8. Maradunk tisztelettel: Bodoky Tamás (bodoky@caesar.elte.hu), Magyar Narancs Hollósi József (hollosi@superlink.net), HIX Moldován István (moldovan@puli.lib.bke.hu), Magyar Elektronikus Könyvtár Nyíri Kristóf (nyiri@mail.elender.hu), Uniworld Virtuális Egyetem Nyírô András (nyiro@internetto.hu), iNteRNeTTo Török András (torok@mail.datanet.hu), Nemzeti Kulturális Alap Tószegi Zsuzsa (tzs@oszk.hu), Neumann Digitális Könyvtár Vince Mátyás (vince@hvg.hu), HVG Online :::::::::::::HÁTTÉR:::::::::::::::: - Az áremelés mértéke - Internet-szám - A Matáv Rt. küldetése - Hogyan mérjük? - Alternatív szolgáltatások - Plafon? - Ingyen mobil hétvége - ... és tsai - Telco terror :::::::::::::AZ ÁREMELÉS MÉRTÉKE:::::::::::::::: év éjszaka nappal éjszakai díj a nappali díj százalékában 1994 33,3 Ft/óra 180 Ft/óra 18,5 % 1995 56,4 Ft/óra 225 Ft/óra 25 % 1996 56,4 Ft/óra 375 Ft/óra 15 % 1997 96,6 Ft/óra 450 Ft/óra 21,5 % 1998 148,2 Ft/óra 546 Ft/óra 27,1 % 1994 óta éjszakai tarifát 445%-kal emelték, a nappalit 303%-kal. Az elemzôk egyetértenek abban, hogy a Matáv nem az éjszakai internet- forgalommal összefüggésben közelíti a nappali tarifához az éjszakait. Rámutatnak arra, hogy a társaságnak egy 50 000 Ft-os vállalati telefonszámlának ugyanakkora adminisztrációs költsége van, mint egy 5 000 ft-os magánvonal kiszámlázásával. Ez azt jelenti, hogy fajlagosan az egyéni elôfizetôk több költséget jelentenek a Matávnak, mint a vállalatiak. Ugyanakkor az is valószínűsíthetô, hogy elsôsorban az egyéni elôfizetôk használják éjszaka a telefont. :::::::::::::INTERNET-SZÁM::::::::::::: A nyílt levélben javasolt Internet-szám bevezetésének tervét maga Straub Elek jelentette be 1996 novemberében, egy a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A vezérigazgató szerint a Matáv olyan hálózatot akart kialakítani, “amelyen bármely online szolgáltatást az egész országban egységes, csak a használati idôtôl függô tarifáért lehet elérni. Ezt a tarifát ... várhatóan a helyi és a távolsági tarifa között határozzuk meg. Célunk, hogy az ország minden pontjáról egyenlô eséllyel lehessen barangolni a világhálón. [A szolgáltatást] várhatóan a jövô évtôl vehetik igénybe a Matáv Internet-felhasználói és természetesen minden Internet-szolgáltató." A bejelentés elôször meglehetôs riadalmat keltett a fôvárosi internetezôk körében, hiszen a helyi és a távolsági közötti, országosan egységes tarifa hátrányosan érintette volna a fôvárosiakat. Az interjú megjelenése után néhány nappal Geréb János, a MatávNet akkori termékmenedzsere érdeklôdésünkre elmondta, hogy az új szolgáltatás árát még nem döntötték el, de nem a fôvárosi internetezôktôl akarnak többletbevételhez jutni, hanem a vidéki piacot szeretnék bôvíteni. Geréb szerint az Internet-szám kiegyenlítené a nappali és éjszakai forgalom közötti különbséget. Mint mondta, még nem döntötték el, hogy az új szolgáltatás díja a nappali vagy az éjszakai tarifához kerül-e közelebb. A DataNet igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, hogy a Matáv intézkedése rájuk nem lesz hatással, mivel az ország 20 városában és a fôvárosban már akkor helyi szervereken keresztül lehetett elérni a szolgáltatót. Az eredeti tervek szerint az Internet-számot a Matáv kereskedelmi Internet-szolgáltatásával együtt, 1997 januárjában indították volna. Erre akkor nem került sor, a Matáv többször módosította a maga által kitűzött határidôt, végül május elején indult a MatávNet és ezzel együtt az Internet-szám szolgáltatás is. Straub egy március eleji interjúban azzal indokolta a két szolgáltatás együttes indulását, hogy csak így biztosítható a versenysemleges helyzet: a MatávNet konkurensei -- ha képesek fedezni a többletköltségeket -- éppen olyan dial-up hozzáférést biztosíthatnak ügyfeleiknek, mint a távközlési vállalat Internet- szolgáltatása. A május elején bejelentett Internet-szám azonban csalódást okozott: az 51-es körzetszámmal hívható szám a felhasználó szempontjából semmiben sem különbözik a kék, vagyis a helyi tarifával hívható számtól, a napszakok szerinti különbségek is megmaradtak. Ez természetesen így is nagy segítséget jelent a vidékrôl internetezôknek, - ha szolgáltatójuk képes állni a távhívás és helyi hívás különbözetét. Erre azonban csak a legnagyobbak képesek, az Internet-szolgáltatók többsége számára a helyi szerverek telepítése kisebb és jobban kalkulálható költségnek bizonyult. A történet azonban nem ért véget májusban. A Monor Telefon Társaság - a Matáv egyik legambiciózusabb koncessziós partnere - júliusban a saját körzetében megvalósította azt, ami a Matávnak nem sikerült: elindította saját Internet-szám szolgáltatását, melynek tarifája minden napszakban állandó és alacsonyabb az éjszakainál. :::::::::::::A MATÁV RT. KÜLDETÉSE::::::::::::: "Küldetésünk, hogy fogyasztóink, befektetôink es munkatársaink igényeinek kiszolgálása érdekében a közép- és kelet-európai térség legjobb szolgáltatójává váljunk. Számunkra elsô a fogyasztó, mércénk az ô elégedettsége. A munkatársak jelentik a Matáv legfôbb értékét, a Társaság sikere az ô sikerük. Célunk, hogy a távközlés eszközeivel javítsuk az életminôséget, és maradéktalanul kielégítsük az emberek, vállalkozások és intézmények igényeit. Eredményeink forrása a jövedelmezôség és a minôség. Céljainkért dolgozva szolgáljuk Magyarországot, hogy csatlakozhassék a fejlett Európához." A Matáv Rt. küldetése Budapest, 1994. oktober 25. :::::::::::::HOGYAN MÉRJÜK?::::::::::::: Hivatalos tarifaszámláló elég drága mulatság; a havi elôfizetési díj nem jelentôs, de a kis kijelzô doboz hozzá mintegy tízezer(!) forintba kerül a Matáv ügyfélszolgálati irodákban. Az internetezôk többsége valószínűleg csak arra kíváncsi, mennyi idôt tölt online, a privát telefonhívások nem jelentôs tételek, ezért jó ötletnek tűnhet felinstallálni olyan célszoftvert (pl. az Online Meter-t), ami - megfelelô tarifa-file megléte esetén (http://www.internetto.hu/friss/ommatav.zip) - nyomon követi, ki, mikor, mennyit internetezett számítógépünkön. Az Online Meter legújabb, 3.1-es shareware változata letölthetô a fejlesztôi homepage-rôl (http://www.webutils.com/om/). :::::::::::::ALTERNATíV SZOLGÁLTATÁSOK::::::::::::: Az Európai Unióban tíz éves elôkészítés után idén január 1-tôl hivatalosan is liberalizálták a távközlési piacot. Ez elméletileg azt jelenti, hogy a tagországok törvénykezése esélyegyenlôséget biztosít a távközlési piac szereplôinek az összes szolgáltatási területen, vagyis még a közcélú telefóniában is. A gyakorlatban azonban csak Dánia, Nagy Britannia és Svédország teljesítette maradéktalanul az összes uniós elôírást. Leginkább Görögország, írország, Portugália és Spanyolország maradt le a liberalizációs folyamatban, ezek az országok végül 2-5 év haladékot kaptak az uniótól. Magyarország távközlése ez utóbbi, haladékot kapott országokéhoz hasonlít: az adatátvitel piaca már most is szabad, azonban a közcélú, vezetékes telefonszolgáltatás piacán csak 4 év múlva lesz verseny. Az otthoni internetezésnek azonban éppen ez a legnagyobb akadálya, hiszen az egyébként liberalizált Internet-szolgáltatást legtöbben csak valamelyik koncessziós telefontársaságon keresztül tudják elérni. A kérdés az, hogy a telefonon kívül még milyen olcsó, sokak számára hozzáférhetô, alternatív megoldással kapcsolódhatunk az Internetre. Egyelôre a legígéretesebb alternatívát a kábeltelevíziós-hálózatok jelentik. Nyíregyházáé volt az úttörô szerep, az ottani kábeltelevízió- hálózaton már 1996 óta hozzáférhetô az Internet. Nem sokkal késôbb a fôváros V. kerületében és több vidéki városban is indult ilyen szolgáltatás. Meglepô módon rohamosabb terjedésének az akadálya nem jogi természetű: egyrészt a korábbi telepítésű kábelhálózatok nem alkalmasak a kétirányú kommunikációra, másrészt a világ nagy kábelmodem gyártóinak eddig nem sikerült megállapodni közös szabványban. A kábelhálózatok korszerűsítése valószínűleg elôbb-utóbb megoldódik, - nemcsak azért, mert ez lakásonként mindössze 3-5 ezer forintos költség, de mert erre törvény is kötelezi a szolgáltatókat. Az olcsó, egységes kábelmodem hiánya azonban nagyobb akadály, - bár szakértôk szerint bíztató jel, hogy Bill Gates tavaly júniusban egymilliárd dollárt fektetett a Comcastba, negyedik legnagyobb amerikai kábeltévé-hálózatba. Karácsony elôtt még két ígéretes jövôbeni alternatíva született: egyik az MKM-Tel néven futó távközlési hálózat, másik az Antenna-Hungária és a DataNet által kísérleti jelleggel indított aszimmetrikus Internet- szolgáltatás. Egyelôre azonban mindkettô csak ígéret. A MÁV kommunikációs hálózatát használó, három évi huzavona után megalakult MKM-Tel ugyan kiemelt üzletágának tekinti az Internetet, azonban az elsô néhány évben ez aligha érintheti az otthoni internetezôket. Bár az AH- DataNet aszimmetrikus Internet-szolgáltatása már áprilisban hozzáférhetô lesz, ez csak az AM-micro antennával és a PC-kártya megvásárlásához szükséges 100.000 forinttal rendelkezô budapestieknek jelenthet majd megoldást. :::::::::::::PLAFON?::::::::::::: Bármennyire is szeretnék a telekommunikációs cégek, a távközlési tarifák nem tartoznak még a szabadáras kategóriába. így a KHVM joga megállapítani, hogy mekkora mértékben emelhetik a telefondíjakat. Idén a minisztérium 16,6 %-os emelést hagyott jóvá. Ez azonban a valóságban nem sokat ér, hiszen csak átlagos mértéket jelent, a telefontársaságoknak pedig éppen elegendô tér marad a szinte korlátlan emelésekhez. Az emelések a következôk szerint alakultak: Lakossági havi elôfizetési díj: 14,1% Helyi beszélgetési díjak: 26% Helyközi beszélgetési díjak: 11% Bp-i agglomerációban a beszélgetési díj mértéke: 45% Belföldi távolsági beszélgetési díj: 13% Nemzetközi beszélgetési díj: 9% :::::::::::::INGYEN MOBIL HÉTVÉGE::::::::::::: A telefontarifák alakulása arányos a központok terheltségével, így a nappali forgalmat a magasabb díjakkal próbálják mérsékelni. S hogy a kedvezôtlen napszak, a holtidô se vesszen kárba a társaságoknak, úgy ott a kedvezôbb tarifa lehet a vonzerô. Az éjszakai díjak kiemelt emelését semmiképpen sem indokolja a forgalom, hiszen ilyenkor a központok terheltsége a nappalinak csak töredéke, néhány százaléka. Ezt a technikai feltételt vette figyelembe a Pannon GSM, amikor egészen odáig ment, hogy decemberben bizonyos hétvégen a rendszeren belüli hívásokért nem kért pénzt. Vagyis ha egymást hívták a Pannon elôfizetôi, akkor idôtartamtól függetlenül ingyen beszélgethettek. Egy kis gesztus az ügyfeleknek - ha neki olcsó az üzem a terheletlen idôszakban, akkor miért kérjen ezért plusz pénzt az elôfizetôktôl. :::::::::::::...ÉS TSAI::::::::::::: A Matáv az ország kétharmadán gondoskodik a helyi telefonszolgáltatásról, a fennmaradó területen különbözô tulajdonosi körhöz tartozó koncessziós telefontársaságok osztoznak. Az áremeléseket ôk is végrehajtották, ám különbözô mértékben. Akad olyan társaság is, ahol az éjszakai tarifa jóval magasabb a Matávénál. Természetesen nemcsak az impulzusok árait kell figyelni, hanem azt is, hogy milyen hosszú bizonyos idôszakokban ez az impulzus - vagyis mennyi ideig telefonálhatunk egy "tantuszért". :::::::::::::TELCO TERROR::::::::::::: [Az Egyesült Államokban a helyi telefonhívás ingyenes. Néhány telefontársaság foglalkozott azzal a gondolattal, hogy pénzt kérnek ezért a szolgáltatásért. Az amerikai hálórágók vezetô magazinja, a Wired éles hangú cikkben reagált a tervre.] Ha minden úgy lesz, ahogy Baby Bell társaságok szeretnék, az Internet- kapcsolatért az amerikaiak percdíjat fognak fizetni, mégpedig elég sokat. Azonban meglepô módon a Szövetségi Hírközlési Felügyelet (FCC) megvédi a Netet. 1996 nyarán a Bell Atlantic kezdeményezésére néhány Baby Bell megpróbálta rávenni az FCC-t, hogy rójon ki percdíjat az Internet- szolgáltatókra, - ezzel akár kétszeresére vagy háromszorosára is nôhet az átlagos havi számla. Ha a telefontársaságoknak sikerül engedélyt szerezni ahhoz, hogy hozzáférési díjat szedjenek, azzal megütik a fônyereményt. Már egy percenkénti mindössze 3 centes (6 Ft) díj is évi 6 milliárd dollár többletbevételhez juttathatná ôket. Azonban az informatikai ipar néhány vezetô személyisége aggódik, hogy ez akár a Net halálához is vezethet. A 3 cent/perc hozzáférési díj elôfizetônként több mint havi 100 dollárral növelné az Internet- szolgáltató költségeit, ha egy elôfizetô napi két órát használja a hálózatot. Egy olyan világban, ahol a havi 19,95 dolláros (4030 Ft) átalánydíj az egyeduralkodó, a percdíj kivetésének gondolatára az online iparág halálra rémült. A CompuServe telefonköltségei például 36 millió dollárról körülbelül 367 millióra nônének. Az informatikai és online ipar ellentámadást indított, azt állítva, hogy miközben 18 millió amerikai küszködik a cybertérben a csavart érpár nyújtotta gyengécske sávszélességen, a telefontársaságok még több pénzt akarnak beszedni anélkül, hogy bôvítenék az adatátviteli kapcsolatok kapacitását. Részlet Declan McCullagh írásából, Wired, 1997. június (Az iNteRNeTTo összeállítása)