Nyílt levél Straub Eleknek,
a Matáv Rt. vezérigazgatójának

Kapják: a HIX, a HVG Online Fórum, az iNteRNeTTo-hírlevél és a Narancs-
lista olvasói


Tisztelt Vezérigazgató Úr!

A Matáv Rt. sorozatos áremelései hatására a saját költségre, modemmel
internetezôk egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Ma már szinte
megfizethetetlenül magas telefonszámlához vezet az internetezés: a
mostani áremeléssel együtt 1994 óta a nappali tarifa több, mint
háromszorosára, az éjszakai pedig több, mint négyszeresére nôtt! Ez az
árpolitika súlyosan veszélyezteti az Internet magyarul beszélô
szegletein bontakozó civil életet, s túlzott korlátokat állít az
információs társadalomba magánemberként bekapcsolódni vágyók elé.

A nyugati világban egy ország fejlettségének mérôszáma az Internetre
kötött háztartások aránya. Ez ma Magyarországon még nagyon alacsony, s
feltételezhetô, hogy ennek egyik oka a Matáv Rt. elhibázott
tarifapolitikája. Akkor, amikor az ország euroatlanti integrációs
törekvéseinek kulcsszava az információs társadalom, paradox, hogy éppen
a legnagyobb telefontársaság rövidtávú érdekei vetnek gátat e
fejlôdésnek. Mindez azért is érthetetlen, mert a Matáv számos gesztussal
érzékeltette: fontosnak tartja, és jelentôs összeggel támogatja a hazai
Internet-kultúra fejlôdését.

Mindezek alapján azt kérjük a Matávtól, hogy különböztesse meg a
hangtelefónia és a modemes Internet-elérés tarifarendszerét. Javasoljuk,
hogy a modemes Internet-elérés a csúcsidôszakon kívül ne kerüljön többe
mint a hangtelefóniában alkalmazott éjszakai tarifa ötven százaléka. Ez
technikailag minden bizonnyal kivitelezhetô az Internet szolgáltatók
hívószámainak megkülönböztetésével.

Bízunk abban, hogy a Matáv Rt, mint felelôsségteljes üzleti vállalkozás
mérlegeli javaslatunkat, s ésszerű tarifapolitikával segíti az
információs társadalom létrejötte szempontjából oly fontos szerepet
játszó hálózati kultúra fejlôdését.

Budapest, 1998. január 8.


Maradunk tisztelettel:

Bodoky Tamás (bodoky@caesar.elte.hu), Magyar Narancs
Hollósi József (hollosi@superlink.net), HIX
Moldován István (moldovan@puli.lib.bke.hu), Magyar Elektronikus Könyvtár
Nyíri Kristóf (nyiri@mail.elender.hu), Uniworld Virtuális Egyetem
Nyírô András (nyiro@internetto.hu), iNteRNeTTo
Török András (torok@mail.datanet.hu), Nemzeti Kulturális Alap
Tószegi Zsuzsa (tzs@oszk.hu), Neumann Digitális Könyvtár
Vince Mátyás (vince@hvg.hu), HVG Online

:::::::::::::HÁTTÉR::::::::::::::::

- Az áremelés mértéke
- Internet-szám
- A Matáv Rt. küldetése
- Hogyan mérjük?
- Alternatív szolgáltatások
- Plafon?
- Ingyen mobil hétvége
- ... és tsai
- Telco terror

:::::::::::::AZ ÁREMELÉS MÉRTÉKE::::::::::::::::

év       éjszaka          nappal   éjszakai díj a nappali díj
                                      százalékában

1994    33,3 Ft/óra     180 Ft/óra      18,5 %
1995    56,4 Ft/óra     225 Ft/óra      25 %
1996    56,4 Ft/óra     375 Ft/óra      15 %

1997    96,6 Ft/óra     450 Ft/óra      21,5 %
1998   148,2 Ft/óra     546 Ft/óra      27,1 %

1994 óta éjszakai tarifát 445%-kal emelték, a nappalit 303%-kal.

Az elemzôk egyetértenek abban, hogy a Matáv nem az éjszakai internet-
forgalommal összefüggésben közelíti a nappali tarifához az éjszakait.
Rámutatnak arra, hogy a társaságnak egy 50 000 Ft-os vállalati
telefonszámlának ugyanakkora adminisztrációs költsége van, mint egy 5
000 ft-os magánvonal kiszámlázásával. Ez azt jelenti, hogy fajlagosan az
egyéni elôfizetôk több költséget jelentenek a Matávnak, mint a
vállalatiak. Ugyanakkor az is valószínűsíthetô, hogy elsôsorban az
egyéni elôfizetôk használják éjszaka a telefont.


:::::::::::::INTERNET-SZÁM:::::::::::::

A nyílt levélben javasolt Internet-szám bevezetésének tervét maga Straub
Elek jelentette be 1996 novemberében, egy a Magyar Nemzetnek adott
interjúban. A vezérigazgató szerint a Matáv olyan hálózatot akart
kialakítani, “amelyen bármely online szolgáltatást az egész országban
egységes, csak a használati idôtôl függô tarifáért lehet elérni. Ezt a
tarifát ... várhatóan a helyi és a távolsági tarifa között határozzuk meg.
Célunk, hogy az ország minden pontjáról egyenlô eséllyel lehessen
barangolni a világhálón. [A szolgáltatást] várhatóan a jövô évtôl
vehetik igénybe a Matáv Internet-felhasználói és természetesen minden
Internet-szolgáltató."

A bejelentés elôször meglehetôs riadalmat keltett a fôvárosi
internetezôk körében, hiszen a helyi és a távolsági közötti, országosan
egységes tarifa hátrányosan érintette volna a fôvárosiakat. Az interjú
megjelenése után néhány nappal Geréb János, a MatávNet akkori
termékmenedzsere érdeklôdésünkre elmondta, hogy az új szolgáltatás árát
még nem döntötték el, de nem a fôvárosi internetezôktôl akarnak
többletbevételhez jutni, hanem a vidéki piacot szeretnék bôvíteni. Geréb
szerint az Internet-szám kiegyenlítené a nappali és éjszakai forgalom
közötti különbséget. Mint mondta, még nem döntötték el, hogy az új
szolgáltatás díja a nappali vagy az éjszakai tarifához kerül-e közelebb.
A DataNet igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, hogy a Matáv intézkedése
rájuk nem lesz hatással, mivel az ország 20 városában és a fôvárosban
már akkor helyi szervereken keresztül lehetett elérni a szolgáltatót.

Az eredeti tervek szerint az Internet-számot a Matáv kereskedelmi
Internet-szolgáltatásával együtt, 1997 januárjában indították volna.
Erre akkor nem került sor, a Matáv többször módosította a maga által
kitűzött határidôt, végül május elején indult a MatávNet és ezzel együtt
az Internet-szám szolgáltatás is. Straub egy március eleji interjúban

azzal indokolta a két szolgáltatás együttes indulását, hogy csak így
biztosítható a versenysemleges helyzet: a MatávNet konkurensei -- ha
képesek fedezni a többletköltségeket -- éppen olyan dial-up hozzáférést
biztosíthatnak ügyfeleiknek, mint a távközlési vállalat Internet-
szolgáltatása. A május elején bejelentett Internet-szám azonban
csalódást okozott: az 51-es körzetszámmal hívható szám a felhasználó
szempontjából semmiben sem különbözik a kék, vagyis a helyi tarifával
hívható számtól, a napszakok szerinti különbségek is megmaradtak. Ez

természetesen így is nagy segítséget jelent a vidékrôl internetezôknek,
- ha szolgáltatójuk képes állni a távhívás és helyi hívás különbözetét.
Erre azonban csak a legnagyobbak képesek, az Internet-szolgáltatók
többsége számára a helyi szerverek telepítése kisebb és jobban
kalkulálható költségnek bizonyult.

A történet azonban nem ért véget májusban. A Monor Telefon Társaság - a
Matáv egyik legambiciózusabb koncessziós partnere - júliusban a saját
körzetében megvalósította azt, ami a Matávnak nem sikerült: elindította
saját Internet-szám szolgáltatását, melynek tarifája minden napszakban
állandó és alacsonyabb az éjszakainál.


:::::::::::::A MATÁV RT. KÜLDETÉSE:::::::::::::

"Küldetésünk, hogy fogyasztóink, befektetôink es munkatársaink
igényeinek kiszolgálása érdekében a közép- és kelet-európai térség
legjobb szolgáltatójává váljunk.

Számunkra elsô a fogyasztó, mércénk az ô elégedettsége.

A munkatársak jelentik a Matáv legfôbb értékét, a Társaság sikere az ô
sikerük.

Célunk, hogy a távközlés eszközeivel javítsuk az életminôséget, és
maradéktalanul kielégítsük az emberek, vállalkozások és intézmények
igényeit.

Eredményeink forrása a jövedelmezôség és a minôség.

Céljainkért dolgozva szolgáljuk Magyarországot, hogy csatlakozhassék a
fejlett Európához."

A Matáv Rt. küldetése
Budapest, 1994. oktober 25.


:::::::::::::HOGYAN MÉRJÜK?:::::::::::::

Hivatalos tarifaszámláló elég drága mulatság; a havi elôfizetési díj nem
jelentôs, de a kis kijelzô doboz hozzá mintegy tízezer(!) forintba kerül
a Matáv ügyfélszolgálati irodákban. Az internetezôk többsége
valószínűleg csak arra kíváncsi, mennyi idôt tölt online, a privát
telefonhívások nem jelentôs tételek, ezért jó ötletnek tűnhet
felinstallálni olyan célszoftvert (pl. az Online Meter-t), ami -
megfelelô tarifa-file megléte esetén
(http://www.internetto.hu/friss/ommatav.zip) - nyomon követi, ki, mikor,
mennyit internetezett számítógépünkön. Az Online Meter legújabb, 3.1-es
shareware változata letölthetô a fejlesztôi homepage-rôl
(http://www.webutils.com/om/).


:::::::::::::ALTERNATíV SZOLGÁLTATÁSOK:::::::::::::

Az Európai Unióban tíz éves elôkészítés után idén január 1-tôl
hivatalosan is liberalizálták a távközlési piacot. Ez elméletileg azt
jelenti, hogy a tagországok törvénykezése esélyegyenlôséget biztosít a
távközlési piac szereplôinek az összes szolgáltatási területen, vagyis
még a közcélú telefóniában is. A gyakorlatban azonban csak Dánia, Nagy
Britannia és Svédország teljesítette maradéktalanul az összes uniós
elôírást. Leginkább Görögország, írország, Portugália és Spanyolország
maradt le a liberalizációs folyamatban, ezek az országok végül 2-5 év
haladékot kaptak az uniótól. Magyarország távközlése ez utóbbi,
haladékot kapott országokéhoz hasonlít: az adatátvitel piaca már most is
szabad, azonban a közcélú, vezetékes telefonszolgáltatás piacán csak 4
év múlva lesz verseny.

Az otthoni internetezésnek azonban éppen ez a legnagyobb akadálya,
hiszen az egyébként liberalizált Internet-szolgáltatást legtöbben csak
valamelyik koncessziós telefontársaságon keresztül tudják elérni. A
kérdés az, hogy a telefonon kívül még milyen olcsó, sokak számára

hozzáférhetô, alternatív megoldással kapcsolódhatunk az Internetre.
Egyelôre a legígéretesebb alternatívát a kábeltelevíziós-hálózatok
jelentik. Nyíregyházáé volt az úttörô szerep, az ottani kábeltelevízió-
hálózaton már 1996 óta hozzáférhetô az Internet. Nem sokkal késôbb a
fôváros V. kerületében és több vidéki városban is indult ilyen
szolgáltatás. Meglepô módon rohamosabb terjedésének az akadálya nem jogi
természetű: egyrészt a korábbi telepítésű kábelhálózatok nem alkalmasak
a kétirányú kommunikációra, másrészt a világ nagy kábelmodem gyártóinak
eddig nem sikerült megállapodni közös szabványban. A kábelhálózatok
korszerűsítése valószínűleg elôbb-utóbb megoldódik, - nemcsak azért,
mert ez lakásonként mindössze 3-5 ezer forintos költség, de mert erre
törvény is kötelezi a szolgáltatókat. Az olcsó, egységes kábelmodem
hiánya azonban nagyobb akadály, - bár szakértôk szerint bíztató jel,
hogy Bill Gates tavaly júniusban egymilliárd dollárt fektetett a
Comcastba, negyedik legnagyobb amerikai kábeltévé-hálózatba.

Karácsony elôtt még két ígéretes jövôbeni alternatíva született: egyik
az MKM-Tel néven futó távközlési hálózat, másik az Antenna-Hungária és a
DataNet által kísérleti jelleggel indított aszimmetrikus Internet-
szolgáltatás. Egyelôre azonban mindkettô csak ígéret. A MÁV
kommunikációs hálózatát használó, három évi huzavona után megalakult
MKM-Tel ugyan kiemelt üzletágának tekinti az Internetet, azonban az elsô
néhány évben ez aligha érintheti az otthoni internetezôket. Bár az AH-
DataNet aszimmetrikus Internet-szolgáltatása már áprilisban hozzáférhetô
lesz, ez csak az AM-micro antennával és a PC-kártya megvásárlásához
szükséges 100.000 forinttal rendelkezô budapestieknek jelenthet majd
megoldást.


:::::::::::::PLAFON?:::::::::::::

Bármennyire is szeretnék a telekommunikációs cégek, a távközlési tarifák
nem tartoznak még a szabadáras kategóriába. így a KHVM joga
megállapítani, hogy mekkora mértékben emelhetik a telefondíjakat. Idén a
minisztérium 16,6 %-os emelést hagyott jóvá. Ez azonban a valóságban nem
sokat ér, hiszen csak átlagos mértéket jelent, a telefontársaságoknak
pedig éppen elegendô tér marad a szinte korlátlan emelésekhez. Az
emelések a következôk szerint alakultak:

Lakossági havi elôfizetési díj: 14,1%
Helyi beszélgetési díjak: 26%
Helyközi beszélgetési díjak: 11%
Bp-i agglomerációban a beszélgetési díj mértéke: 45%
Belföldi távolsági beszélgetési díj: 13%
Nemzetközi beszélgetési díj: 9%


:::::::::::::INGYEN MOBIL HÉTVÉGE:::::::::::::
A telefontarifák alakulása arányos a központok terheltségével, így a
nappali forgalmat a magasabb díjakkal próbálják mérsékelni. S hogy a
kedvezôtlen napszak, a holtidô se vesszen kárba a társaságoknak, úgy ott
a kedvezôbb tarifa lehet a vonzerô. Az éjszakai díjak kiemelt emelését
semmiképpen sem indokolja a forgalom, hiszen ilyenkor a központok
terheltsége a nappalinak csak töredéke, néhány százaléka. Ezt a
technikai feltételt vette figyelembe a Pannon GSM, amikor egészen odáig
ment, hogy decemberben bizonyos hétvégen a rendszeren belüli hívásokért
nem kért pénzt. Vagyis ha egymást hívták a Pannon elôfizetôi, akkor

idôtartamtól függetlenül ingyen beszélgethettek. Egy kis gesztus az
ügyfeleknek - ha neki olcsó az üzem a terheletlen idôszakban, akkor
miért kérjen ezért plusz pénzt az elôfizetôktôl.


:::::::::::::...ÉS TSAI:::::::::::::

A Matáv az ország kétharmadán gondoskodik a helyi
telefonszolgáltatásról, a fennmaradó területen különbözô tulajdonosi
körhöz tartozó koncessziós telefontársaságok osztoznak. Az áremeléseket
ôk is végrehajtották, ám különbözô mértékben. Akad olyan társaság is,
ahol az éjszakai tarifa jóval magasabb a Matávénál. Természetesen
nemcsak az impulzusok árait kell figyelni, hanem azt is, hogy milyen
hosszú bizonyos idôszakokban ez az impulzus - vagyis mennyi ideig
telefonálhatunk egy "tantuszért".


:::::::::::::TELCO TERROR:::::::::::::

[Az Egyesült Államokban a helyi telefonhívás ingyenes. Néhány
telefontársaság foglalkozott azzal a gondolattal, hogy pénzt kérnek
ezért a szolgáltatásért. Az amerikai hálórágók vezetô magazinja, a Wired
éles hangú cikkben reagált a tervre.]

Ha minden úgy lesz, ahogy Baby Bell társaságok szeretnék, az Internet-
kapcsolatért az amerikaiak percdíjat fognak fizetni, mégpedig elég
sokat. Azonban meglepô módon a Szövetségi Hírközlési Felügyelet (FCC)
megvédi a Netet.

1996 nyarán a Bell Atlantic kezdeményezésére néhány Baby Bell
megpróbálta rávenni az FCC-t, hogy rójon ki percdíjat az Internet-
szolgáltatókra, - ezzel akár kétszeresére vagy háromszorosára is nôhet
az átlagos havi számla. Ha a telefontársaságoknak sikerül engedélyt
szerezni ahhoz, hogy hozzáférési díjat szedjenek, azzal megütik a
fônyereményt. Már egy percenkénti mindössze 3 centes (6 Ft) díj is évi 6
milliárd dollár többletbevételhez juttathatná ôket.

Azonban az informatikai ipar néhány vezetô személyisége aggódik, hogy ez
akár a Net halálához is vezethet. A 3 cent/perc hozzáférési díj
elôfizetônként több mint havi 100 dollárral növelné az Internet-
szolgáltató költségeit, ha egy elôfizetô napi két órát használja a
hálózatot. Egy olyan világban, ahol a havi 19,95 dolláros (4030 Ft)
átalánydíj az egyeduralkodó, a percdíj kivetésének gondolatára az online
iparág halálra rémült. A CompuServe telefonköltségei például 36 millió
dollárról körülbelül 367 millióra nônének. Az informatikai és online
ipar ellentámadást indított, azt állítva, hogy miközben 18 millió
amerikai küszködik a cybertérben a csavart érpár nyújtotta gyengécske
sávszélességen, a telefontársaságok még több pénzt akarnak beszedni
anélkül, hogy bôvítenék az adatátviteli kapcsolatok kapacitását.

Részlet Declan McCullagh írásából, Wired, 1997. június


(Az iNteRNeTTo összeállítása)