a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Erdészettörténeti közlemények51. (2001.)

Tartalom

Tematikus cím:Fuchs Frigyes: Magyarország őserdei
  • Előszó13-17 [338.77 kB - PDF]EPA-02451-00066-0020
  • Első fejezet19-39 [1.56 MB - PDF]EPA-02451-00066-0030

    Magyarország őserdeinek természetrajzi és népgazdasági megítélése - Az őserdőkről általában, kiváltképp a magyar őserdőkről, azok kiterjedéséről, a már erdészeti gazdálkodás alá vont erdőkhöz viszonyított arányáról, a bennük előforduló fafajok jellemzéséről, a bennük található idős fák átlagos vastagságáról, a nagyvadfajokról és nagyobb ragadozókról, amelyek még fellelhetők bennük. Legfőképpen a bennük meglévő kezdetleges erdészeti viszonyokról és körülményekről. - Mihez kezdjenek az erdőbirtokosok a jelenleg még többnyire majdnem értéktelen erdeikkel, hogy azok idővel megfelelő jövedelmet hozzanak? Ezen erdők egy részének feláldozásáról a települések számára vagy egyéb gazdasági célra. Fafelhasználó üzemek telepítése ilyen erdőkben. - Egyszerű és célszerű erdei utak építéséről. Ilyen utak építési és karbantartási költségei aszerint, hogy milyen célt szolgálnak Az erdők befolyása az ország mezőgazdaságára.

  • Második fejezet40-50 [803.43 kB - PDF]EPA-02451-00066-0040

    Milyen akadályok gátolják az okszerű magánerdő-gazdálkodás fejlődését, és mi a teendő ezek elhárítására? A szerző ungvári előadása. - Az előadás kiegészítése

  • Harmadik fejezet51-63 [879.53 kB - PDF]EPA-02451-00066-0050

    Erdőfelújítás, erdőnevelés - Az erdőfelújításról általában, és arról a folyamatról, amelyben a természet az erdőket megújítja. - Aterdőlés. Miből áll és milyen eredményre vezet - A szálaló gazdálkodás és sajátosságai. - Előnyei és hátrányai az erdőre és a tulajdonosra nézve. Azok a körülmények, melyek között ez a kezdetleges erdőgazdálkodási mód ideiglenesen még célszerűen megtartható Most magáról az erdőfelújításról 1. Erdőfelújítás tarvágással. 2. A fokozatos felújítóvágás. - 3. Erdőfelújítás sötét-, világos- és taroló vágással. - 4. Kulisszás felújítóvágás (ugróvágás) Mesterséges erdőfelújítás vetéssel, ültetéssel és suhánggal Biemann-féle ültetési mód Buttlar-féle ültetési mód - Néhány gondolat a fafaj cseréről.

  • Negyedik fejezet64-85 [1.39 MB - PDF]EPA-02451-00066-0060

    Erdőbecslés, erdőrendezés - Először a megközelítő erdőbecslésről Szigorú becslés és becslés vagy vágásbesorolás az egész vágásfordulóra Korszaki vágásmeghatározás Meghatározott hozadékkal arányosított vágásbeosztás 5 éves rendszeréről A megközelítő és a szigorú becslés költségeiről - A régebbi és az újabb erdőbecslési eljárás leírása -Fatermési táblák kárpáti homokkő hegyeken álló, teljes záródású luc- és ükkerdők számára, és a belőlük levonható tapasztalatok - Függelék - Az erdő eladási vagy pénzbeli értékének a kiszámításáról.

  • Ötödik fejezet86-100 [1.05 MB - PDF]EPA-02451-00066-0070

    Erdővédelem - Erdővédelemről általában - Intézkedések a viharkárok elkerülésére A betűzőszú károsításának korlátozása a lucfenyvesekben Erdei tüzek pusztítása és eszközök azok megelőzésére - Célszerű megelőző rendszabályok bevezetésének és alkalmazásának a fontosságáról az erdővédelem érdekében - A hibás erdészeti adminisztráció okozta fapazarlásról Fapazarlás a zsindelykészítésnél Fapazarlás a deszkarönk feldolgozásánál Erdőségek fahozadékának megkárosítása az idős és fiatal fák megrongálásával - Az erdőőrök illetményéről és mellékjövedelméről. Az erdész járandóságáról és az élet könyörtelen követelményeiről vele mint erdésszel és mint családfővel Az erdészeti személyzetnek az erdészeti büntetéspénzekből való részesedéséről Javaslat a jutalmazásra az erdei pénzbüntetésekből való részesedés helyett - Az éves erdei revízióról és annak indokoltságáról.

  • Hatodik fejezet101-114 [959.04 kB - PDF]EPA-02451-00066-0080

    Erdőhasználat - 1. Áfa mint tűzifa - 2. Áfa mint faszénfa. A faszenítés előnyös űzéséhez szolgáló berendezések A faszénégetés költségei. Szénkihozatal 1 köböl puha- vagy keményfából, a szénégetés pénzügyi eredménye, ha az erdőtulajdonos házi kezelésben végzi vagy kiadja 3. A fa mint épületfa vagy tutajfa. A fa telítése, hogy tartósabb legyen 4. Fűrészrönk. Deszkafűrészek, különböző berendezések teljesítménye - 5. Zsindelytermelés. A zsindelykészítő gépről - 6. Ipariés szerszámfa-termelés. 7. Makkoltatás és gubacsgyűjtés - 8. Az erdei legeltetés mint szolgalom. Kulcs egy meghatározott nagyságú marhaállomány erdeilegelő- szükségletének meghatározásához szabályos állapotú erdőben, különböző fafajok és különböző üzemmódok esetében - 9. Hamuzsír előállítás.

  • Hetedik fejezet115-119 [320.89 kB - PDF]EPA-02451-00066-0090

    Az erdei szolgalmak megváltásáról vagy szabályozásáról - A Magyar Erdészegylet törekvései és érdemei ennek a feladatnak a célszerű és alapvető megoldásában Az úrbéri faizás megfelelő erdőterületen történő megváltásának rövid áttekintése - Példa ennek az eljárásnak a megvilágítására Mi a teendő ott, ahol a megváltásként adott közösségi erdő jelenleg még nem alkalmas egyenletesen tartamos erdőgazdálkodásra? - Az erdei legeltetés szolgalmáról - Az úrbéri faizás szabályozása rögzített évi famennyiséggel.

  • Nyolcadik fejezet120-126 [499.22 kB - PDF]EPA-02451-00066-0100

    Még egy szó az erdésziskolákról, az iskolákról erdészek és erdőőrök számára - Erről a témáról általában - Vélemények az erdészegylet indítványára elkészített javaslatról, amely Magyarországon egy saját, magasabb erdészeti tanintézet felállításáról szól - Vélemény a Magyar Erdészegylet állandó bizottságának programjáról, amely az országban három erdésziskola felállítását javasolja Néhány gondolat az iskolákról vagy gyakorlati tanintézetekről erdőőrök számára. Ilyen iskolák felállításának alapelveiről az ország erdős vármegyéiben.

  • Függelék127-141 [834.33 kB - PDF]EPA-02451-00066-0110

    A műben előforduló erdészeti szakkifejezések szótára

Letöltés egy fájlban (9,2 MB - PDF)

Erdészettörténeti Közlemények • digitális változat. • Az Országos Erdészeti Egyesület megbízásából készítette a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület.

Az archívum létrehozatalát a Wagner Károly Alapítvány támogatta. Az archívum elkészítésében közreműködtek: Nagy László (OEE), Dr. Sárvári János (OEE), Csáki Zoltán, a MEK Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai.