a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Útügyi lapok8. sz. (2016. ősz)

Tartalom

  • Subert István :

    Kivonat: A BC dinamikus tömörségmérés K+F háttértanulmányai keretében kidolgoztunk egy olyan módszert, mellyel a B&C dinamikus SP-LFWD mérőberendezéssel mért módosított Proctor tömörségi fokból az egyszerűsített Proctor szerinti tömörségi fok is mérhető. Ennek egyik lehetősége az átszámítás, a másik a kevesebb ejtésszám. A két módszer vizsgálata szerint előnyösebb annak választása, hogy a hagyományosan, a módosított Proctor szerinti munkavégzéssel maghatározott mérési eredményt átszámítjuk az egyszerűsített Proctorra, a ß tényező alkalmazásával. A transzponálás mindig csak a Trd-m%, wopt-m értékénél a Trd-s%, wopt-s értékére történhet és az egyszerűsített Proctor helyszíni relatív tömörségét már a Trw-s egyszerűsített Proctor nedvességkorrekciós együtthatójának figyelembe vételével kell számítani, a méréskor tapasztalt helyszíni víztartalomra.

    Témakör: Földművek • Kiemelt • Témakörök

  • Szvoboda Krisztián :

    Kivonat: Aszfaltkeverék gyártása során a gyártónak igazolni kell, hogy az előállított anyag megfelel az előírt követelményeknek. Az aszfalt egyik alapvető tulajdonsága a kötőanyag-tartalma, amely nagymértékben befolyásolja a keverék teljesítményét. A kötőanyag-tartalom meghatározása ezért a keverőtelepi minőség-ellenőrzés részét képzi. Ennek vizsgálata leggyakrabban oldószeres extrahálással történik. Ugyanakkor a felhasznált vegyszerek káros hatásai, és költségei miatt érdemes volna áttérni egy kevésbé környezetszennyező és egészségre káros módszerre. Tanulmányomban egy ilyen alternatív módszert, az égetéses eljárást vizsgáltam laboratóriumban. Az eredmények azt mutatják, hogy az égetésből adódó kötőanyag-tartalmak megfelelnek az üzemi gyártásellenőrzésben megengedett eltéréseknek, és az oldott, valamint az égetett kötőanyag-tartalmak között az eltérés minimális. Az égetés után a szemeloszlás is meghatározható, ugyanakkor a finom szemek arányának pontos megállapítására ezt nedves szitálással kell elvégezni.

    Kulcsszavak: aszfalt • bitumen • égetés • kioldás • kötőanyag-tartalom • üzemi gyártásellenőrzés

    Témakör: Kiemelt, Kötőanyagok, Témakörök

  • Tóth Csaba :

    Kivonat: Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezet méretezés és megerősítés területén a jelenleg érvényes hazai méretezési elvek mára meglehetősen elavultak, a méretezési módszerek fejlődését szabályozásunk a vonatkozó útügyi műszaki előírás 2005-ös kiadása után már nem követte nyomon.

    A magasabb teljesítőképességű aszfaltkeverékeknek, a jobb teherbírású alaprétegeknek a pályaszerkezet teljesítményére gyakorolt hatásának figyelembe vehetősége a méretezés során azonban a nemzetközi gyakorlatban is aktuális probléma. A cikk a német kollégák által az alternatív méretezés gyakorlati megvalósíthatóságára adott műszaki megoldást tekinti át.

    Tekintettel arra, hogy a korabeli német szabályozás nemcsak a magyar típus-pályaszerkezetek elvi alapjainak kilencvenes évek környéki kidolgozására volt domináns hatással, hanem szakmánk azt követően is ezer szállal kapcsolódik Németországhoz, a német eljárás elméleti alapjainak megismerése a magyar mérnökök számára is értékes lehet.

    Témakör: Kiemelt, Útépítés, Útgazdálkodás

  • Dr. habil. Gáspár László ,
    Bencze Zsolt :

    Kivonat: Az Európai Unió 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjához kapcsolódva, 2013-ban egy nemzetközi konzorcium a 42 hónapos DURABROADS (Költséghatékony, tartós utak, „zöld” optimált építés és fenntartás révén) projekt részbeni finanszírozását nyerte el [1]. A DURABROADS projekt célkitűzését költséghatékony, környezetbarát és komplex módon optimált utak tervezése, fejlesztése és az eredmények demonstrálása képezi; a célt olyan innovatív tervezéssel kívánják elérni, amely a különlegesen nagy és nehéz forgalmi terhelés, valamint az éghajlatválto-zásból származó szélsőséges klimatikus hatások szinergikus igénybevételének ellenálló útpálya-szerkezeteket eredményez.

    Ez a cikk az európai nagy nehézforgalmú utak aszfalt kopóréteg-típusának optimálására vonatkozó szakirodalomnak és a témában végzett kérdőíves felmérés eredményeinek áttekintésével foglalkozik

    Témakör: Kiemelt

  • Mihálffy Krisztina ,
    Bereczky Ákos ,
    Berencsi Miklós ,
    Horváth László ,
    Tőkés Balázs :
    Kiemelt ​hazai ​kerékpáros fejlesztések [7.37 MB - PDF]EPA-02390-00008-0050

    Kivonat: A kerékpáros közlekedés újra teret hódít magának, egyszerű, jól felfogható és népszerű választ adva napjaink néhány kihívására (olcsó, gyors és bárki számára elérhető közlekedés, egészséges és környezettudatos életmód, aktív kikapcsolódás, sport és rekreáció). Hazánk, követve elsősorban a nyugat európai és angolszász trendeket, kiemelt figyelmet fordít a szükséges fejlesztésekre, mely egyik mérföldköve a Bringázni élmény! Kerékpáros Fejlesztési Program. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével hazánkban példátlan léptékű kerékpáros fejlesztések előkészítése történt, az alapos munka eredménye remélhetőleg rövidesen meghozza gyümölcsét

    Kulcsszavak: EuroVelo • kerékpár • kiemelt projekt

    Témakör: Témakörök, Útépítés, Városi közlekedés

  • Soós Zoltán :

    Kivonat: A kutatás a tervezési forgalom meghatározásához felhasznált alapadatokat vizsgálja, hazai forgalomszámlálási adatok és dinamikus tengelysúlymérési adatok alapján, néhány esetben szakirodalmi adatokkal kiegészítve. Módszert mutatok be a nehézgépjárművek egységtengelyhez viszonyított rongáló hatását kifejező járműátszámítási szorzó értékének dinamikus tengelysúlymérési adatok alapján való meghatározására, amely nemzetközi árufuvarozási statisztikák alapján igazolhatóan alkalmazható az aszfalt útpályaszerkezetek méretezése során. A módszert alkalmazva a rendelkezésre álló hét évnyi mérési adaton, a nehézgépjárművek rongáló hatásának időbeli növekedése igazolható. Az eljárás előnye a teljes tengelysúly-spektrum figyelembe vétele mellett az, hogy a jelenleg alkalmazott, másfélszeres túlméretezést okozó „z” szorzó alkalmazása nem szükséges. Az adatok alapján kimutatható, hogy a tervezési forgalom meghatározása szempontjából a rongáló hatás 4. vagy 5. kitevő szerinti feltételezése közötti különbség nem jelentős, korábbi kutatások eredményét igazolva.

    Témakör: Útépítés, Útgazdálkodás