a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Ösvények2020.

Tartalom

Tanulmányok

  • Bajzát Tímea Borbála :

    A tanulmány egy olyan, a funkcionális kognitív nyelvelmélet keretébe ágyazott módszertani bázis kidolgozását tűzi ki célul, amely lehetővé teszi a tud + főnévi igenév szerkezetek azon konstrukciós mintázataihoz való hozzáférést, amelyek a formai oldalon képesek specifikálni a szerkezet aktiválta modális tartományokat. A korpuszalapú kutatás a tud + főnévi igenév valós előfordulásaiban vizsgálja a modális értékek nyelvi kidolgozását a logikai modális kategóriákból kiindulva, de azokat funkcionális kognitív nyelvelméleti keretben újraértelmezve. Tanulmányom azt a feltételezést veszi alapul, hogy az alapmodalitás a tud + főnévi igenév konstrukció esetében a lehetségesség tartományát képes aktiválni a képesség jelentésén keresztül. A modális kategóriákat a prototípuselvű kategorizáció elvei mentén, illetve az előtér-háttér viszonyokat is tekintetbe véve tartja megragadhatónak. A kutatás során alkalmazott módszertani eljárások sikeresnek bizonyultak a konstrukciók elkülönítésében, azonban a későbbiekben mind a kialakított elemzési szempontrendszer, mind pedig az adatok feldolgozási apparátusa további finomítást igényel.

    Kulcsszavak: szemantika, modalitás, segédige, klaszteranalízis, korpuszvizsgálat, szemantikai térkép, konstrukció

  • Beke Anna :

    Jelen tanulmány a trauma és az identitáskonstrukció összefüggéseit és nyelvi jellemzőit mutatja be amputált személyekkel készített interjúkon keresztül. A terepmunka során olyan személyek nyelvhasználatát vizsgáltam, akiknek egy trauma, pontosabban szólva a végtagamputáció következtében megváltozott a fizikai állapotuk. Az elemzett interjúk témája maga a megváltozott fizikai állapot, illetve ennek következményei. Elsősorban olyan nyelvi megnyilvánulásokra fókuszáltam, amelyek alátámasztják, hogy az identitás a diskurzusban dinamikusan konstruálódó jelenség, miközben a diskurzus (formai és tartalmi) egységei folyamatosan újraképződnek, illetve stabilizálódnak, vagyis az interakciók folyamatában is állandóan változnak. Tanulmányom tehát az identitáskonstruálás jelenségével kíván foglalkozni amputált végtagú személyek diskurzusait, illetve egyes nyelvi megnyilatkozásait vizsgálva.

    Kulcsszavak: trauma, nyelvi identitáskonstrukció, amputáció, fogyatékosság, rehabilitáció, narratív perspektíva, ágencia

  • Kopcsák Róbert :

    A dolgozat a korpusznyelvészet területén belül egy előtanulmány eredményeit mutatja be: a mintázatnyelvtan (Pattern Grammar, l. Hunston-Francis 2000) magyar nyelvre történő alkalmazásához kidolgozott módszertani eljárásokat ismertet, illetve bizonyos alapvető mintázatok leírását és értelmezését tűzi ki célul. A mintázatok listázása és részletes elemzése megalapozhatja egy, a magyar mint idegen nyelv tanításában használható oktatási segédanyag létrehozását. A dolgozat a segédanyag kidolgozását a mintázatnyelvtan alapvetéseinek ismertetésével, a mintázat fogalmának definiálásával, valamint egy konzekvens metanyelv és egy módszertani bázis prezentálásával készíti elő. Az előtanulmány második fele a bealszik példáján keresztül mutatja be az alkalmazni kívánt módszertant: az adott szóalak mintázatjelöltjeit olyan módszerrel tárja fel, amely több szinten is generalizál, ugyanakkor igyekszik minimalizálni az előzetesen elfogadott előfeltevések számát.

    Kulcsszavak: mintázatnyelvtan, korpusznyelvészet, korpuszalapú kutatás, korpuszvezérelt kutatás, oktatási segédanyag, szubmerzív jelentés

  • Prótár Noémi :
    Multimodális reklámplakátok metaforikusságának vizsgálata82-103 [389.33 kB - PDF]EPA-02284-00007-0040

    Cikkem három magyar nyelvű multimodális reklámplakát esetében vizsgálja a szövegben megjelenő, illetve a szöveg és kép viszonyában értelmezhető metaforák jelentésképző szerepét kognitív nyelvészeti keretben (vö. pl. Tolcsvai Nagy 2013, Tolcsvai Nagy (szerk.) 2017). Kutatásom célja feltárni, hogy hogyan befolyásolhatja a szöveg jelentését a képi elem olyan reklámplakátokon, amelyeken metaforikus jelentéseket is aktiváló poliszém nyelvi elemet tartalmazó szöveg, illetve egy ezzel összefüggő kép található. A kérdésre elsősorban egy 124 adatközlő bevonásával készült kérdőíves vizsgálat eredményeit felhasználva keresem a választ. A kitöltött kérdőíveket feldolgozva megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont plakátokon a vizuális elemeknek lényeges kontextualizáló szerepe van: a reklámszövegek nagymértékben irányítják a befogadók jelentéskonstruálási folyamatait.

    Kulcsszavak: metafora, multimodalitás, reklámplakátok, poliszémia

Cikkek

  • Kormos Kevin :

    A dolgozat Szabó Magda 1959-ben megjelent tudatfolyamregényének, Az őz c. regénynek a szövegét vizsgálja a szöveg koherenciáját megteremtő eszközök, illetve a szövegalkotói stratégiák feltárására fókuszálva. A regény a tudatfolyamregényekre jellemzően egyes szám első személyű nézőpontból megkonstruált szöveg, amelynek lényeges sajátossága, hogy a megnyilatkozó, Encsy Eszter egy elhunyt személlyel folytat párbeszédet, aki a diskurzusba már nem képes ténylegesen bekapcsolódni, vagyis a fiktív (regényvilágbeli) megnyilatkozásoknak nincs valós befogadója - a diskurzus tényleges befogadója a mindenkori olvasó. Ugyanakkor Eszter a halott kedveséhez intézett megnyilatkozásaiban kettőjük közös tudására és előismereteire (közös emlékeire, együtt megélt érzelmeire) épít, miközben az olvasó számára ezek az ismeretek gyakran nem hozzáférhetők (amíg a regény nem tárja fokozatosan elé azt az előzetes tudást, amelyre a szöveg megértéséhez szükség van). Az eseményfolytonosságot és a szöveg koherenciáját az írónak úgy kell megteremtenie, hogy az az olvasó számára befogadható legyen, a szövegvilág szereplői szemszögéből azonban ne legyen fölöslegesen terjengős. Kutatásom mindezt tekintetbe véve a visszaemlékezések és az ismétlések szövegtani vizsgálatával foglalkozik; arra keresi a választ, hogy ezek a jelenségek hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy az olvasó a megfelelő befogadáshoz szükséges mértékben tájékozott legyen a diskurzusvilág fizikai, társas és mentális viszonyainak rendszerében.

    Kulcsszavak: szövegkoherencia, tudatfolyamregény, ismétlés, irónia, epizodikus emlékezés, Szabó Magda

  • Roskó Mira :
    Az értelmező mint eltagolt szerkezettípus117-124 [124.19 kB - PDF]EPA-02284-00007-0060

    Dolgozatomban a szakirodalom számára kihívást jelentő értelmezőt elemzem, egy, az eddigiek során figyelmen kívül hagyott szempontot, az eltagoláshoz kapcsolódó feldolgozói műveletet emelve a leírás központjába. Az elemzés során párhuzamba állítom a mondatzáró írásjellel eltagolt és a vesszővel elhatárolt bővítményeket, amelyeknek közös jellemzője, hogy az előző mondat szemantikai szerkezetébe integrálhatók, az adott mondat függőségi hálózatának egy csomópontjaként értelmezhetők, és csupán a konceptuális távolság mértékét tekintve különböznek egymástól. Ha az értelmezőnek az eltagolt és elhatárolt bővítményekkel való összevetése során a morfoszintaktikai jelöltség jelentőségét is megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az értelmező és az értelmezett egyező inflexiójának funkciója nem más, mint hogy a két egység közötti viszonyt megkülönböztethetővé tegye a predikatív viszonytól, és az értelmező ezáltal megőrizze kidolgozó jellegét. Ennek alapján az értelmező besorolható az eltagolás és az elhatárolás tágan kezelt jelenségkörébe.

    Kulcsszavak: értelmező, jelző, eltagolás, inflexió, predikatív melléknév, morfoszintaktikai jelöltség

  • Szabadhegyi Anna :
    A be és a bele igekötős igék szemantikája és gyakorisága125-137 [396.80 kB - PDF]EPA-02284-00007-0070

    Dolgozatomban a be és a bele igekötőket vizsgálom: arra keresem a választ, hogy ez a két elem milyen jelentéstartományokban fordulhat elő egymás szinonimájaként. Célom annak igazolása, hogy a bele igekötős igék gyakrabban utalnak konkrét, fizikai értelemben vett, egy adott irányba tartó mozgásra, míg a be igekötővel alkotott igék többször fejeznek ki absztrakt mentális tartalmakat; jelentésük könnyebben, gyakrabban absztrahálódik, mint a bele igekötős igék jelentése. Feltételezéseimet a Magyar Nemzeti Szövegtár 2.0.5-ös verziójában (a továbbiakban: MNSZ2) végzett gyakorisági vizsgálatokkal és az azokra épülő számszerűsíthető adatokkal kívánom alátámasztani. A kutatás alapjául Szili Katalin szemantikai kategorizációs modellje (Szili 2005a, Szili 2005b) szolgált, melynek elkészítése során az igekötők tartálymodellhez viszonyított jelentését vette alapul. Ebbe a rendszerbe illesztettem be a különböző be és bele igekötős igéket A magyar nyelv nagyszótárában (Nszt.) szereplő igekötői jelentések szerint.

    Kulcsszavak: igekötő, tartálymodell, irányjelentés, példánygyakoriság, szinonímia

  • Szlávich Eszter :

    A tanulmány a van/lesz/nincs PNQ VCONJ kétigés konstrukciók (pl. nincs mit mondjak) negatív polaritásának a motivációját vizsgálja. A szerkezetben a felszólító-kötő mód (a terminusra l. Ladányi 2017: 567-569) megjelenése az el kell menjek konstrukcióhoz hasonlóan a deontikus kontextussal is magyarázható (vö. Kiefer 2005), ahol a szükségesség (például a valamilyen elvárásból fakadó szükségesség) motiválja a kötőmód megjelenését. A kétigés szerkezeteket az MNSZ2 korpuszadatain vizsgálom, a kontextus lekérdezéséhez a lehető legnagyobb elérhető szövegelőzményt használva. A korpuszvizsgálat során feltűnő volt, hogy a negatív konstruálás (nincs mit mondjak vs. van mit mondjak) erősen felülreprezentált (73%), amit szintén a deontikus kontextussal, az abban működő erődinamikai interakció sajátosságaival lehet magyarázni. Deontikus kontextus kétféle módon léphet fel: interperszonális viszonyban a szereplők között működik egy (jellemzően pozitív) elvárásrendszer; narratív szövegekben pedig a deontikus kontextus a koherenciateremtésben vesz részt. A deontikus modalitást (Pelyvás 2013 alapján) erődinamikai modellben értelmezem, és ezt a megközelítést kiterjesztem a deontikus kontextusra. A konstrukció azonosíthatóvá teszi az erődinamikai működést, de annak szereplői nem jelölhetők ki pontosan, általában csak az agonista dolgozódik ki a közvetlen hatókör részeként.

    Kulcsszavak: kétigés konstrukció, erődinamika, polaritás, deontikus kontextus

A tanulmányokat és a cikkeket lektorálta: Bodó Csanád, Domonkosi Ágnes, Fazakas Emese, Hámori Ágnes, Horváth Péter, Imrényi András, Jakusné Harnos Éva, Kugler Nóra, Kuna Ágnes, Laczkó Krisztina, Pelyvás Péter, Pethő József, Sárosi Zsófia, Simon Gábor, Sólyom Réka, Szili Katalin

Letöltés egy fájlban (3,1 MB - PDF)