A Facebook-m@gy@r

2013.09.10.nincs hozzászólás

Az informatika térhódítása komolyan elősegítette a magyar nyelv változását.

A nyelvészek és a laikusok diskurzusaikban arra keresik a választ, hogy ez a változás milyen irányú. Kijelenthető, hogy az interneten az írás és a beszéd sajátos keveredése figyelhető meg, ez a folyamat egyértelműen a beszélt nyelv sajátosságai felé orientálódik. Susan C. Herring, a számítógéppel közvetített kommunikációról (Computer-Mediated Communication) szóló írásában már 1996-ban kiemelte, hogy a világhálón használt formák jellege írásos, de a jegyei jobban hasonlítanak a beszélt kommunikációhoz, mert a gyors információcserét biztosítva speciális szókincset alkalmazva közölnek tartalmakat. Megjelennek a rövidítések, és a képi eszközök. David Crystal (2001) szerint létrejött a „netnyelv” (Netspeak) ami az írás, a beszéd és az elektronikus platform adta tulajdonságokat ötvözi, továbbá kiemeli, hogy az interakciókban a metakommunikáció hiányosságait kívánják pótolni a felhasználók, tehát megjelenik a betűjel- és írásjelhalmozás, a nagybetűs és ritkított szavak használata, illetve a stilizálás az online kommunikációban. Balázs Géza (2003) ezt a jelenséget másodlagos írásbeliségnek nevezi, kiterjesztve az internet mellett a mobilkommunikáció üzenetfajtáinak írásbeliségére is. Bódi Zoltán (2005) Az internetkorszak kommunikációja című könyvben az interneten jelentkező spontán szövegeket köztes kommunikációs műfajnak tekinti, írott beszélt nyelvnek nevezi. Az ily módon létrejövő kommunikáció nem új keletű, az internetes chat- és MSN-kommunikáció kapcsán is megfigyelhető ez a változás, valamint az sms-üzenetek nyelvezetében is felfedezhetőek a rövidítések és az emotikonok. A Facebook a huszonegyedik század egyik legnépszerűbb közösségi oldala, ahol a web 2.0 műfajának megfelelően interaktív módon közölhetnek, véleményezhetnek tartalmakat a felhasználók. A dinamikus fejlődéshez hozzájárult az egyre kiterjedtebb technológiai infrastruktúra is, hiszen számos mobilkommunikációs eszközről elérhető az oldal. Feltételezésem szerint, a regisztrált közösség az oldalon az írásbeliség eszközével kommunikál, de törekszik a szóbeliség jegyeit megjeleníteni.

 

A fókuszcsoportos beszélgetés résztvevői

A magyarországi Facebook regisztrálók, zömében a 18-37 éves korig terjedő csoportból kerülnek ki (negyvenhét százalék), ebből arra következtethetünk, hogy leginkább őket érintik a Facebook miatt beszűrődő változások (http://www.socialbakers.com/facebook-statistics/hungary). Jelen cikk egy hosszabb terjedelmű OTDK tanulmány rövid kivonata, kizárólag a fontosabb eredményekre szorítkozik, ezúttal nincs mód a teljes módszertani, és kutatási anyag bemutatására. A vizsgálatomat tizennyolc és huszonhét év közötti diákok körében végeztem. A fókuszcsoportos beszélgetésre 2012. március 5-én került sor. A kutatás második tartalmi egységének módszertana a tartalomvizsgálat, koncentrálva a nyelvhasználatára. A mintavételezés nem adott időszakban történt, hanem az azonos mennyiségű kiírás vizsgálatára törekedtem. Egyénenként átlagosan huszonhat bejegyzést, összesen kétszázharmincöt tartalmat tekintettem meg. A kutatásban részt vevő személyek különböző területeken tanulnak, de mindannyian jártasak az internetes kommunikáció világában. A személyhez fűződő jogok miatt a kutatásban résztvevők neve helyett az ábécé A-tól, I-ig terjedő skáláját használom. A nemi megoszlásról elmondható, hogy hat nő (A, C, E, F, H, I) és három férfi (B, D, G) alakította a kutatás eredményeit. A Facebook felülete a használók aktivitásától függően folyamatosan változik és személyenként más és más olvasható a hírfolyamban, éppen ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen gyakran, mennyi üzenet jelenik meg.

Az ismerősök száma azonban befolyásoló tényező lehet, mert minél többen aktív alakítói az oldalnak, annál valószínűbb, hogy új nyelvi formákkal találkozhatnak a regisztráltak. A fókuszcsoport résztvevőinek átlagosan háromszázhatvanegy ismerőse van.

Az összefüggésekhez hozzátartozik a közösségi hálón töltött időtartam. Amennyiben a felhasználó naponta több órát használja az oldalt, akkor valószínűsíthetően gyakrabban találkozik az online kifejezésekkel, így jobban is ismeri azokat. A fókuszcsoportos beszélgetés során kiderült, hogy mindegyikőjük naponta minimum egyszer bejelentkezik, és óránként egyszer-egyszer megnézi a hírfolyamot.

 

A nyelvhelyesség kérdése

A Facebookon történő kommunikáció az élőnyelvre hasonlít. A résztevők helyesírással kapcsolatos attitűdjét vizsgáltam. Elmondásuk alapján, egyértelműen elkülönül a nyelvhasználat két csoportja, ugyanis a barátokkal történő chat üzenet váltásakor nem figyelnek a helyesírásra, azonban posztolásnál és formális szövegalkotásnál ez a szempont felértékelődik. Az utóbbi esetben az ellenőrzést elengedhetetlennek tartják, az egyik résztvevő szerint a hibás közléseket komolytalannak tartja a közösség. A vesszők használatával kapcsolatban már megoszlanak a vélemények, a többség ügyel a helyes alkalmazásra, mert a rossz szokás beépülhet a hétköznapi írásba is, mások egyáltalán nem fordítanak gondot a központozásra. A mondatkezdő nagybetűket hangulatuknak megfelelően alkalmazzák, általában kisbetűvel kezdik a gondolatukat, de minden esetben lezárják az egységet. A kérdőjelek hiánya és a szóköz nélküli írásmód gondot okoz az értelmezésben. Az írásjelek halmozásának nem értik a funkcióját, kiabálásnak és fontos közlendőnek definiálják az ilyen posztokat. Az egyik résztvevő, a mobiltelefonnal történő közléseknél a technika akkori fejlettségi szintje miatt az ékezeteket se tette ki.

Összefoglalva, a helyesírásra a nyilvános közlésekben mindenki gondot fordít, azonban a hiba nélküli írás a gyakorlatban mégsem valósul meg tökéletesen. Kiváltó oknak az idő hiányát jelölték meg a legtöbben és a presztízshasználat is befolyásoló tényező.

emoticon

Tartalomelemzés a huszonévesek csoportjában

Az emotikonok használata

Az emotikonok használatakor érzelmeinket és arcmimikánkat szemléltethetjük (Bódi Zoltán–Veszelszki Ágnes, 2006). A Facebookon történő kommunikáció során csak a chatbeszélgetés alatt használhatunk webkamerát, ezért közléseink többsége írott. Az előfordulásuk gyakorisága eltérő, sokan túlzásba viszik a smiley-k használatát, míg egyesek csak indokolt esetben írják le őket. A megfigyelésből kiderült, hogy a személyenkénti legtöbb emotikon nyolcvanegy darab volt, míg a legkevesebb tizenkettő. A nyolcvanegy mosolyikont író résztvevőnél húsz alkalommal többszörözve jelentek meg (:D:DDD) az érzelemjelek, de egyszer sem fordult elő negatív tartalmat jelölő „szomorú, síró”  szimbólum (L, :’( ). A legkevesebb smiley-t írónál (tizenkét darab), már megjelennek a több karakterből álló képi kifejezésminták is (>.<, -.-). A mondatvégi írásjelek vonatkozásában megfigyelhető, hogy az egyik személy, ha emotikonokkal zárja le a mondatát, akkor az írásjeleket nem alkalmazza (huszonkilenc esetben járt el így).

Az emotikonok relatív gyakoriságából kiderül, hogy minden résztvevő bejegyzésében legalább egy szimbólum szerepel.

ábra1

1. ábra: Az emotikonok bejegyzésenkénti relatív gyakorisága

Az indulat-, hangutánzó- és hangulatfestő szavak alkalmazása

Az indulat-, hangutánzó-, és hangulatfestő szavak szóteremtéssel létrehozott alakok. A vizsgált kétszázharmincöt négy-öt mondatból álló bejegyzésben, összesen háromszázharmincegy emotikon szerepelt, a kilenc főre vetítve ez átlagosan harminchét mosolyikont jelent fejenként, mindezekből arra következtethetünk, hogy a vizsgált személyeknek fontos az érzelmek kifejezése. Ebből kiindulva az indulatszavak nagy mennyiségére számíthatunk. Az eredmény meglepő, mert jellemzően egyáltalán nem vagy csak alig fordulnak elő ezek a szavak a vizsgált szövegekben.A legtöbb indul-, hangutánzó- vagy hangulatfestő szót használó fő harminchárom közlésében tizenegy alkalommal jelennek meg ilyen kifejezések: „A busz nagyon crowded,… kopp-puff-au…érzem a döccenőket, főbenjáró úthibák, jelen esetben szószerint…”illetve „mirelitté fagyott kis mivoltomat forró madártej várta a konyhapultonJ juhuu!” („A” 2012. március).

A résztvevők kétszázharmincöt bejegyzésből háromszázharmincegyszer írtak emotikonokat, míg az indulat-, hangutánzó és hangulatfestő szavak alkalmazása csak harminckilenc alkalommal fordult elő. A smileyk kedveltebb érzelemkifejező eszközök. A gyorsaság motiváló ereje az indokok között szerepelhet, hiszen ezek az arcok minimum kettő, maximum három karakterből állnak. A Facebook elsőleges ismérve a rövid pármondatos üzenetek, posztok dinamikus változása, önkifejezésre éppen ezért nem alkalmas a felület, ezek inkább a blog bejegyzésekben szerepelnek. A harmadik tényező a szubjektivitás.

Mondatkezdő betűk írása

A gyors kifejezésmód miatt előfordul, hogy a felhasználók kevésbé precízek és szabálykövetőek, így kisbetűvel kezdik a mondatokat. A fókuszcsoportos vizsgálat eredményéből kiderül, hogy a csoport túlnyomó többsége figyel a mondatkezdő nagybetűk írására, általában nincs ilyen hiba, vagy csak elvétve akad eltérés. Pusztán néhány esetben (ám akkor következetesen) fordul elő, hogy többnyire kisbetűvel indítják a gondolataikat. A vizsgálati anyagot áttekintve egy típushibát emelnék ki, ha emotikonnal és, vagy három ponttal kezdik a mondatot, akkor kisbetűvel folytatják a gondolatot. Pár példa:  J…nálam itt véget is ért az álmodozás a rádiózásról.„és „…nekem miért nem? :/” („B” 2012. január). Egy másik személynél is megjelenik a „xDDDDD nagyon röhögök :DDDD”, „:D :DD ez nagyon nagy ez a blog xDDDD”(„G” 2012. március). Illetve „D”-nél így:„:D jó kis este volt”, érdeklődj te is légyszi :D fontos lenne eladni” („D” 2012. március). Összességében megállapítható, hogy a fókuszcsoportomban szereplő huszonévesek figyelnek a mondatkezdő nagybetűk írására. Az eltéréseknél az emotikont és, vagy a három pontot tekintik mondatkezdő betűnek.

ábra2

2. ábra: A mondatkezdő betűk

Az írásjelek használata

A vizsgálati anyagomban a mondatok végén a legtöbb esetben csak egy írásjel áll. Több írásjel használata csak az alábbi esetekben elfogadható: három pont (…), egy kérdő- és egy felkiáltójel (?!), három pont és egy kérdő- vagy egy felkiáltójel (…? vagy …!) Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük (??, !!!), viszont a kettő-háromnál több felkiáltó- vagy kérdőjel nem fogadható el a magyar helyesírás szabályai szerint.

A mondatvégi írásjelek

Megállapítható, hogy a résztvevők többségben lezárták a gondolataikat írásjellel. Három vizsgált személynél ennek az ellenkezője látszik, közülük ketten elég magas arányban vétenek hetvenkilenc, és hatvankilenc százalékban. Egy esetben fele-fele a megoszlás. A mondatvégi írásjelek, a kijelentő mondatok végéről hiányoztak nagyobb arányban, a felkiáltó, óhajtó és kérdő modalitású egységeknél kitették az írásjelet.

ábra3

3. ábra: A mondatvégi írásjelek

Az érzelmeket írásjelekkel is érzékeltetik a fókuszcsoportomban szereplő felhasználók. Az írásjelek halmozása csak hat főnél, huszonnégy alkalommal jelenik meg. Az elemzésem során egy érdekes jelenségre lettem figyelmes, amit most egy példamondattal szemléltetek is: „M-m-m-misiiii és JojoJozsiiii :D :D!!!! Szoszóóljatok a nővérnek h írjon nekem egy e-mail címet, mert nem hagyja magát a fbüzi…J(„A” 2012. március 2. 22:10). „A” a mondatában hosszan írta le a következőket M-m-m-misiiii, „JojoJozsiii és a „Szoszóóljatok”. Az „m”-ek és kétszer az „i”-k, „ó”-k ugyanolyan mennyiségben jelennek meg, mint a mondat végén lévő halmozott felkiáltójelek.  A bejegyzésben, koherens módon jelenik meg a halmozás. Ahhoz, hogy szabályt tudjunk alkotni, fontos, megvizsgálni a többi személynél a halmozás kontextusát. „H” esetében két ilyen esetet emelnék ki: „sziaaaaa !!!!!! Úristen,:D gyere chat-re :D”, illetve „:D Óóó, tessék ide is küldeni napot!!!az „a”-k és a felkiáltójelek, valamint az „ó”-k és az írásjelek számára figyeljünk. („H” 2012. január) „G” három mondatában is láthatunk ilyen összefüggést: „te jóóóóééég mekkora film volt ez!!!, eeejjhaaa:O :O :O rejtett puzzlezók a világban??, „BAAAAAAZDMEEEEEEEEEEEEEEEEGGG!! STEVE AOKI, ÉS KORN A SZIGETEN!!! TUTIRA MEGYÜNK BASSZUS!!! 10000000000000%!! :D :D („G” 2012. február-március) Hasonló módon, mint az előbb, vizsgáljuk meg a hosszan írt magánhangzók és a mondatzárók arányát, amennyiben a mondat elején duplázza a betűket a közlendő végén ugyanazzal a metódussal jár el.  „E” és „I” csupán egyszer halmozta az írásjeleket, de a fent említett eljárás példája szerint: „:D :D jólvan Aliz, menküljüünk!! („E” 2012. március), és „Nyűgösködöm, ÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!(„I” 2012. március). A nyolc példa alapján megfogalmazhatjuk azt a szabályt, hogy a halmozott írásjelek mellett megjelennek a hosszan írt magánhangzók is.

A mondatközi írásjelek

A mondatok helyes értelmezéséhez szükséges a mondatközi írásjelek pontos használata. A vizsgált személyek, helyes és helytelen vesszőhasználatát összevetve elemezzük. Hét fő esetében megállapítható, hogy a vesszőket nagyobb arányban használták jól. Ketten nagyobb arányban rosszul alkalmazták a szabályt. Nézzünk példákat is! „D” a következő esetekben hibázott: „Réka Ficsura olyan jó h itt tartózkodsz/tartózkodtál természetes élőhelyemen KC-ben :DD MÉG ILYET” helyes központozással a mondat ilyen lenne, „Réka Ficsura, olyan jó, hogy itt tartózkodsz/tartózkodtál természetes élőhelyemen KC-ben. :DD Még ilyet!”. A másik hibás bejegyzés a következő: „nincs is jobb mint kora reggel a prostituáltak jogairól írni”, helyes „Nincs is jobb, mint kora reggel a prostituáltak jogairól írni.” („D” 2010. március). „F” üzenőfali mintavételénél a következőt vehetjük észre: „Anna Németh szülinapomra ilyet kérek…de akkora legyen hogy 20 gyertya rá férjen…xd” hibamentesen a következő „Anna Németh, szülinapomra ilyet kérek, de akkora legyen, hogy húsz gyertya rá férjen…xd”. A következő bejegyzésnél már figyelt a mondat elején álló megszólítás vesszővel történő elválasztására a mondat többi részétől, viszont egy másik tévesztésre lehetünk figyelmesek. „Anna Németh, már megint milyen külföldit szabadítottál rám?? Skype-on valami arab vagy mittom én ki zaklatott……valami life128.” helyesen „Anna Németh, már megint milyen külföldit szabadítottál rám?? Skype-on valami arab vagy mit tudom én ki zaklatott… Valami life128.”

A típushibák közé tartozik, hogy a „de”, „hogy”, „vagy” kötőszavak elé nem tesznek vesszőt a vizsgált személyek, és a neveket sem választják el a mondat többi részétől írásjellel. A „mint” hasonlító szó írásakor se használják a vesszőt.

ábra4

4. ábra: A vesszők használata

A rövidítések és mozaikszavak

A kommunikáció gyorsítása motiváló tényező a Facebook-használók körében. A beszélgetésnél felmerültek, azok a formák, amelyeket használnak a regisztrált tagok. A legelterjedtebbek a „h.”, „vok”, „vmi”, „nm” jelentésük „hogy”, „vagyok”, „valami”,„nincs mit” és a „v”, mint „vagy”. A kétszázharmincöt megvizsgált szövegszóban csak tíz rövidítés szerepelt, ami négy százalékos megjelenési arányt jelent.

„G” írta a legtöbbet belőlük, hetet. „A” kettő és „H” egy bejegyzésében rövidített.  Vizsgáljuk meg „G” bejegyzéseit: „:DDDD ez téll a legjobb suli lenne :D:D”, „asszemjövő hét de lehet h csak két hét múlva :D”, „ott is megy? :D:D én tumblr-ön láttam először, aztán PS-en, aztán fészen:D” (2012 február-március). Kiemelve a rövidítéseket, a magyarázataik a következőek: „téll”, jelentése „tényleg”,„asszem” megfelelője „azt hiszem” végül „fészen”, „Facebookon”. „A”-nál a közösségi háló egy újabb rövidített változatát láthatjuk „Nem hagyja magát a fb üzi!”, illetve nála is megjelenik „h”, „hogy” verzió „úgy lekoccolta a sofőr a busz oldalát, h 2 csomagtartók ajtaja szétroppant.”(„A” 2012. február) „H”, „A”-hoz hasonlóan az „fb” szóalakot alkalmazza.

Vizsgáljuk meg a jellemző típusokat. A „h”, „hogy” és „v”, „vagy” rövidítés a betűelhagyás, szórövidülés típusa. Az „asszem” a valódi fonetikus rövidüléseken belül a szerkezetek rövidüléséből ered. A „téll” módosult analógia alapján, a „pill” alakja szerint született, ami a betűelhagyás szóvége rövidülés csoportjába tartozik. Az angol szavak, szókapcsolatok rövidítése elve alapján hozták létre az „fb” vagyis „Facebook” rövidítést. Hozzátenném, hogy a Facebook összetett szó, nyersfordításban „arckönyv” a jelentése, az „fb” rövidítés pontosabban a két szóalak első betűjének kombinációja. A „fész” rövidítés az angol „face” vagyis arc kiejtett verziója (a Facebook szóösszetétel első fele) ez a forma került át az írásba is. A „2” írásakor számmal fejezik ki a mennyiséget és nem pedig betűvel „kettő”, ez egy rövidítési forma.

Durva kifejezések aránya

A Facebookon is megfigyelhetőek a durva szavak, amik általában stilizált, szépített formában jelennek meg. A mintavétel résztvevői közül „G” és „F” esetében figyelhető meg a legtöbb „csúnya” szó (négy illetve három darab), összesen tíz káromkodásra lette, figyelmes. A példáim: „Mi jár a fejemben????? :O Gondolat bazz…mi más?……XDXD” („F” 2012. március) ebben az esetben is megfigyelhető, hogy nem írja ki a teljes kifejezést, csak utal rá. Továbbá: „rendszeresen szolgálni a köznek egy nagyonfaszásdubstep műsorral, ezt én is értékelném” („G” 2012. február), ahogyan a példa is mutatja, kiírja a nem odaillő szavakat is, nem stilizál. „B” esetében a következő képi, szépített megoldásra lehetünk figyelmesek: „Amilyen f@szán érzem magam, legszívesebben itt hagynám ezt a sulit, várost, kontinenst, bolygót…” („B” 2011. december). A kontextusból érződik a negatív hozzáállás, egy újabb eufemizáló megoldással találkozunk („@”).

Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy aki saját döntéséből kifolyólag trágár, durva szavakat ír le, miért szépíti, titkolja azokat. Sokkal nagyobb a súlya az írott szónak, amennyiben az ember szóban beszél csúnyán, akkor annak nem marad nyoma, elfelejtődik, de írásban bármikor előkerülhet, visszakereshető. Ezzel a módszerrel a felhasználó bizonyos fokon felmenti magát a felelősség alól és eufemizál.

 

Megállapítható, hogyha a nyelvhelyesség fontosságáról kérdezzük a résztvevőket, akkor szavakban kimondva, elengedhetetlennek tartják a hiba nélküli írást, de hozzáteszik, hogy fokozottan a vesszőkre figyelnek. A mondatkezdő nagybetűket hangulattól függően teszik ki, és gyakran a mondatvégi írásjel is hiányzik a közlés végén. Ez a hozzáállás tipikus példája annak, hogy szubjektív módon ítélik meg a nyelvtant, bizonyos előírásokat felülírnak, de van, amit elfogadnak. A mondatkezdő nagy- és kisbetűk arányával kapcsolatban megállapítható, hogy a vizsgált személyek többsége ügyel a szabályra. Amennyiben a közlendő előtt emotikont vagy három pontot írnak, akkor azt nagybetűnek tekintik. A résztvevők többsége a mondatvégi írásjeleket helyesen használja, kivéve a kijelentő mondatoknál. A halmozás tekintetében megfogalmaztam egy szabályt, ami arra vonatkozik, hogy ha a magánhangzókat duplázzák a mondatban, vagy indulat-, hangutánzó- és hangulatfestő szavakkal teszik érzékletesebbé a közlendőt, akkor rendszerint halmozzák is a mondatvégi írásjeleket is. A mondatközi írásjelek használatára vonatkozó szabályokat kevesen ismerik, de a huszonévesek többségben jó helyre teszik az írásjelet, és csak ketten felejtenek el ilyen módon tagolni. A trágár, durva szavak használata nem nyelvtani kérdés, hanem stilisztikai. A huszonévesek érzik, hogy mely szavak használata kerülendő, ezért stilizálják azokat. A közösség tagjai a kommunikáció gyorsítását segítő eszközöket használják, gyakran alkalmazzák az emotikonokat és a rövidítéseket. A Facebook elterjedésével a fókuszcsoportom résztvevőinek a helyesírása saját bevallásuk szerint romlott, azonban a közösségi oldal nem rontotta a magyar nyelvet, nyelvhasználatot, csak átalakította azt, az így létrejövő kommunikáció az élőnyelvre hasonlít.

 

Irodalom

Balázs Géza 2003. „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 2003/2. 144–159.

Balázs Géza–Bódi Zoltán (szerk.) 2005. Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok.

Gondolat–Infonia, Budapest

Bódi Zoltán–Veszelszki Ágnes 2006. Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes

kommunikációban. Magyar Szemiatikai Társaság, Budapest

Crystal, David 2001. Language and the Internet. Cambridge University Press, Cambridge.

Herring, Susan C. (ed.) 1996. Computer-Mediated Communication: linguistic, social and

cross-cultural perspectives. Benjamins, Amsterdam

Social Bakers: http://www.socialbakers.com/facebook-statistics/hungary www.socialbakers.com

 

Az emotikonokról bővebben olvashatnak alábbi kiadványainkban:

Új hozzászólás