a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom26. évf. (2012.) 4. sz.

Tartalom

Tanulmányok

  • Egyed Ildikó :
    A regionális tudomány az elmélet és a gyakorlat között17-36 [888.23 kB - PDF]EPA-02251-00049-0020

    A tanulmány a regionális tudomány tengerentúli alapítása óta felmerült kérdések, viták, problémák körvonalazása után a francia alapító, François Perroux fejlődéselméletével foglalkozik, annak összefüggéseit vizsgálja a később alkalmazott regionális politikai stratégiákkal, ahonnan eljut a pólusprogramot felváltó, az 1980-as évektől divatos áramlatok és fejlesztési stratégiák tárgyalására, kimutatván, hogy mindez nem más a regionális politika szemszögéből, mint új bor régi tömlőben.

    Kulcsszavak:regionális tudomány; egyenlőtlen fejlődés; Perroux; fejlesztési pólus; innovatív miliő

  • Kóbor Krisztina :

    A tanulmány egy olyan modell megalkotására tesz kísérletet, amely a civil/ nonprofit szervezeteket kapcsolja össze három fogalmon keresztül a regionalizmussal. A fogalmakat a szakirodalomban leírt közös jellemzők bemutatásával, majd empirikus adatok vázolásával kapcsolom össze; két régió jellemzőit a modell alapján értelmezem a nyugat-dunántúli és észak-alföldi szociális és gyermekvédelmi célú civil/ nonprofit szervezetek példáján.

    A nyugat-dunántúli régió gazdasági szempontból sikeresebb régiónak számít, mint az Észak-alföldi régió. Talán ebből is adódik, hogy kevesebb a szociális és gyermekvédelmi célú civil/nonprofit szervezet, így a modell társadalmitőke- és területiidentitás- elemei is gyengébbek, helyettük inkább az individualizmus és a forprofit szervezetekkel való gyakoribb kooperáció a jellemzőbb. Az észak-alföldi régió tekintetében viszont a gazdasági tőke hiánya azt vonja maga után, hogy a hiányokat a társadalmi tőke konvertálásából kell megteremteni. Mindez komoly időráfordítást, jó kapcsolatteremtő és konfliktuskezelő készséget igényel, ugyanakkor azonban több kapcsolatot is, amelyekből több, bár kisebb léptékű és nem olyan összetett innováció, és összetartóbb közösségek származnak. Tehát a regionalizmus végbemenetele – ha gazdaságilag nem is, de – társadalmilag sikeresebb az észak-alföldi régióban, s a létrehozott modell is dinamikusabb.

    Kulcsszavak:civil/nonprofit szervezetek; társadalmi tőke; területi identitás; innováció; regionalizmus

  • Sulyok Judit :

    A világ turizmusának jelentős részét adó vízparti úti célokat a keresleti és a kínálati trendek új kihívások elé állítják, ami a minőségi fejlesztések mellett az újrapozicionálást is szükségessé teszi. Az erősen vízhez kötődő tömegturizmus mellett az elmúlt években előtérbe kerültek a víztől független vonzerő- és létesítményfejlesztések, aminek során sokszor háttérbe szorult a táji környezet. A széles célcsoportok számára vonzó és elérhető vízpartok mára nem csupán a nyári utazás helyszínei, de az év többi időszakában is utazásra csábítanak. A tanulmány a magyarországi célállomások példáján keresztül keresi a választ arra, hogy a turizmusra predesztinált vízparti környezet a potenciális belföldi utazók tudatában hogyan jelenik meg. A szakirodalmi áttekintést követően lakossági kvantitatív vizsgálat segítségével mutatjuk be, hogy a táji környezet és annak egyes elemei hol helyezkednek el a vízpartokról alkotott képben, az utazási döntéshozatalban és a magyarországi célállomások egyedi jellemzői között. A kutatás eredményei szerint a vízpart által erőteljesen determinált természeti környezet a vízparton járt városlakók döntő többségének mentális térképén megjelenik. A megkérdezés rávilágított továbbá a belföldi utazás nyújtotta előnyökre, ami független a felkeresett célállomás környezetétől, esetünkben a vízparttól. Területi szempontból vizsgálva elmondható, hogy minél közelebbi az úti cél, az utazók annál kisebb földrajzi egységben gondolkodnak. A víztől független vonzerők, tevékenységek közül a vízparton járt városlakók szerint az aktív pihenés önállóan is utazásra csábít, ezzel szemben a gasztronómia és a kulturális látnivalók jelenleg a hazai vízpartok felkeresésének élményét gazdagítják. Összefoglalóan elmondható, hogy a táji környezetre mint szervezőerőre építve kapcsolódhatnak be új célállomások a turizmusba, és az érett desztinációk is ennek figyelembevételével léphetnek a fenntartható és versenyképes jövő útjára.

    Kulcsszavak:turizmus; turisztikai termék; motiváció; vízparti célállomás; imázs; földrajzi tér; természeti környezet; mentális térkép; márkaérték

  • Kovács Éva ,
    Vidra Zsuzsanna :
    Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken73-92 [256.63 kB - PDF]EPA-02251-00049-0050

    Tanulmányunkban a „pusztát” mint társadalmi teret vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a rendszerváltást követően milyen társadalmi viszonyok, mozgások, gazdasági tevékenységek jellemzik ezeket a világokat, milyen okok vezettek a puszták mai állapotához, és mi magyarázza az eltérő társadalmi viszonyokkal, élethelyzetekkel, egyéni stratégiákkal jellemezhető „pusztai létet”. A magyar szociológia, társadalomföldrajz és szociográfia hagyományait is követve arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen társadalomtörténeti múltja van a mai pusztáknak, vagyis azoknak a tereknek, amelyek közigazgatásilag egy-egy faluhoz tartoznak, nagyobbak, mint egy tanya, de nem önállóak, népességük pedig különféle adottságok folytán nagyon eltérő lehet egymástól. Tanulmányunk egy hároméves, terepmunkára épülő kutatás részeredménye, amelyben négy, az ország különböző földrajzi térségében, különböző országokkal határos vidékein elhelyezkedő községet vizsgáltunk a peremhelyzetek különféle metszeteiben. A terepmunkák során kerültek a puszták a látóterünkbe, ahol a peremhelyzetek peremhelyzeteivel szembesültünk, és ez vezetett a pusztai közelképek megrajzolásához. Mind a négy puszta, Boldogasszonypuszta, Tömördpuszta, Tótokföldje és Eperjespuszta uradalom volt a háború előtti időkben, azonban már az I. illetve a II. világháború után más-más szerepet töltöttek be térségük társadalmi és gazdasági életében, ami erősen átalakította a pusztai megélhetési formákat és a lakosság összetételét. A rendszerváltás újabb fordulatot hozott, és a vizsgált puszták még inkább eltérő képet mutatnak, mint korábban. A baranyai Tótokföldje és a komárom megyei Tömördpuszta a kényszerből ottragadtak, vagy az odamenekülők, lecsúszók lakhelye lett, szerény, a létfenntartáshoz közeli megélhetési szinttel. A másik baranyai, illetve Komárom megyei puszta, Eperjespuszta és Boldogasszonypuszta heterogénebb képet mutat, ott nemcsak kényszerből élnek elszegényedett családok, hanem találunk tudatos kivonulókat is, akik tevékenységüket kívánják elrejteni, vagy épp romantikus életformájuknak találnak megfelelő terepet a pusztán. Tanulmányunkban rámutatunk arra, hogy a puszták alapvetően slumosodásra vannak ítélve, mivel nem a munkalehetőségek, hanem a tulajdonviszonyok határozzák meg létüket. A tulajdonosok, vagy kivonulók nem teremtenek munkalehetőségeket, így az odaszorultak számára a puszta a lecsúszás, a kirekesztettség tere.

    Kulcsszavak:puszta; major; telep; kolónia; ottmaradtak; kiszorulók; rurális terek; marginális terek; rurális társadalom; társadalmi kirekesztés; privatizáció

Kitekintés

  • Kundi Viktória :

    A fesztiválok napjainkra a legfelkapottabb turisztikai eseményekké váltak. Hatásuk a rendező városokra, régióra vitathatatlan, ugyanakkor hazánkban a róluk készített gazdasági elemzések szinte kizárólag az üzleti eredményességre fókuszálnak. Ezzel szemben Nyugat-Európában és a tengerentúlon felismerték, hogy szükséges a fesztiválok gazdasági hatásainak területi dimenzióban történő értelmezése, hiszen a rendezvény visszahat a város gazdasági fejlődésére (erősödő turizmus, az infrastruktúra fejlődése, parkolásgazdálkodás, növekvő foglalkoztatás) és a helyi lakosság életminőségére. Jelen tanulmány az Európában a fesztiválok gazdasági hatásméréseihez használt modelleket mutatja be, fókuszálva azok adatigényére, módszertani összetettségére és hazai adaptációs lehetőségeire.

    Kulcsszavak:fesztivál; turizmus; gazdasági hatáselemzés; mérési modellek; modellalkotás; regionalitás

Könyvszemle

Tudományos élet

  • Bassa László :
    Enyedi humora142-144 [67.61 kB - PDF]EPA-02251-00049-0140