a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom26. évf. (2012.) 3. sz.

Tartalom

Tanulmányok

  • Szilágyi Zsolt :

    A térbeli fordulattal az utóbbi években előtérbe került a társadalmi tér vizsgálata. Az irányzat adta lehetőségekkel a középkort vagy a kora újkort kutató történészek, történeti földrajzosok sűrűbben élnek, mint más társaik. A modern kor (19. és 20. század) társadalomtörténetével foglalkozó szakemberek látószögébe – legalábbis idehaza – eleddig, néhány fontos kivételtől eltekintve, nem került be a társadalmi tér használatának vizsgálata, holott ehhez lényegesen kedvezőbbek a forrásadottságok. Éppen e forrásbőség lehet az oka, hogy a modern kor kutatói látszólag nincsenek oly mértékben rászorulva ezen módszerek, nézőpontok alkalmazására, mint a sokszor forráshiánnyal küzdő, korábbi korszakok társadalma után nyomozó kollégáik. Jelen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy rámutassak, milyen sokrétűen módosítja a társadalmi tér vizsgálata például azt a képet, amit egy Horthy-kori „mezővárosról” alkottunk.

    Kulcsszavak: helyi elit; multifunkcionális elit; társadalmi tér; térhasználat; Kecskemét

  • Bodor Norbert ,
    Pénzes János :
    Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata30–47 [1.52 MB - PDF]EPA-02251-00048-0020

    Tanulmányunkban Eger vonzáskörzetének vizsgálatával foglalkozunk, igyekszünk dinamikai összehasonlítást is végezni egy 1980-as átfogó felmérés eredményeivel. Elemzésünk célja az, hogy Eger négy ágazatra – kiskereskedelem, foglalkoztatás, egészségügy és oktatás – vonatkozó, valamint komplex vonzáskörzetét feltárjuk, és bemutassuk az elmúlt három évtizedben lezajlott változásokat, továbbá ezek magyarázatára is kitérjünk.

    Eger kiskereskedelmi vonzáskörzete megváltozott, mivel az ágazat egésze is jelentősen átalakult. A vásárlások száma nőtt, azonban a vidéki vásárlók aránya csökkent. A legnagyobb áruházak nagyobb vonzásövvel rendelkeznek, mint a belvárosi üzletek, ugyanakkor összességében véve Eger vonzáskörzete mégis csökkent. A megyeszékhely foglalkoztatási szerepe nőtt, vonzáskörzete kiterjedt, ez azonban kevesebb Egerbe ingázó munkavállalót jelentett a foglalkoztatás jelentős rendszerváltás utáni leépülése miatt. Az egészségügyi vonzáskörzet adminisztratív úton szabályozott, és nem változott meg érdemben 1980-hoz képest. A középfokú oktatási vonzáskörzet a tankötelezettség korhatárának emelése miatt minden tekintetben kiterjedt.

    Tanulmányunk legfontosabb következtetései a következők. Ágazatonként eltérő tendenciák érvényesültek, amelyek hátterében különböző társadalmi, gazdasági és politikai okok húzódtak meg. A lezajlott változások kettős képet mutatnak, mivel Eger komplex vonzáskörzetének abszolút kiterjedése csökkent, valamint az erősebben vonzott települések köre is szűkült. Ugyanakkor a megyeszékhely közelében fekvő – szuburbanizációs célterületnek számító – települések esetében mégis jellemzően erősödött a vonzás intenzitása.

    Kulcsszavak: vonzáskörzet-számítás; ingázás; kiskereskedelem; középfokú oktatás

  • Baros Zoltán :

    A zajterhelés napjainkra az egyik legtipikusabb, egyre több embert és egyre nagyobb mértékben érintő városi környezeti problémává vált, amelynek megoldásában kiemelt szerep jut a települési önkormányzatoknak. A tanulmány célja, hogy bemutassa az önkormányzatok ezzel kapcsolatos tevékenységéhez kapcsolódó lakossági véleményeket, valamint, hogy áttekintse a települési környezet megítélésében végbement változásokat és a települési környezeti minőség, azon belül az akusztikai környezet mint adottság felhasználási lehetőségeit a városmarketing- tevékenység során. Ehhez a szerző egyrészt hazai települések szlogenjeit (a környezet, az élhetőség azokban történő megjelenését) vizsgálja, illetve egy esettanulmányban mutatja be annak lehetséges felhasználását. Másrészt egy Debrecenben elvégzett, a zajterhelés lakossági megítélésének feltérképezését célzó kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva a zajvédelemmel, azon belül az önkormányzat szerepvállalásával kapcsolatos véleményeket ismerteti.

    A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a hazai települések szlogenjeiben a környezeti minőség, hasonlóan más egyedi értékekhez (helyi termékek, hagyományok, élhetőség), háttérbe szorul, sok esetben kiaknázatlan marad, az alkalmazott szlogenek pedig az esetek többségében nem járulnak hozzá a település adottságainak erősítéséhez. A kérdőíves felmérés eredményei a város területét érintő zajvédelem helyzetének megítéléséről igen kedvezőtlen képet festenek: a megkérdezettek közel kétharmada szerint a településen nem fektetnek elég hangsúlyt a zajjal kapcsolatos (elsősorban a közúti közlekedésből eredő) problémák kezelésére, pedig azt az eredmények alapján a lakosság egyértelműen az önkormányzat feladatának tekinti. A válaszadók ugyanakkor minimális szerepet tulajdonítanak a civil szervezeteknek – jóllehet a hatékonyabb megoldást jól szolgálná a velük történő együttműködés.

    Kulcsszavak: települési környezeti minőség; zajterhelés; városmarketing; szlogenek; kérdőíves felmérés

  • Sebestyén Tamás :

    A gazdasági növekedéssel foglalkozó irodalom a tudásfelhalmozás szerepét hangsúlyozza, az új tudás keletkezése és terjedése azonban nem független azoktól a hálózatoktól, amelyek a gazdaság szereplőit kötik össze. A hálózatelméleti irodalom a valós hálózatok két fő jellemzőjét, a „kis világ” jelleget (rövid elérési utak szorosan kapcsolt lokális csoportokkal) és a skálafüggetlenséget (a kapcsolati számok aszimmetrikus eloszlása) hangsúlyozza, kiemelve, hogy a hálózat makrostruktúrája a hálózati rendszer teljesítményét befolyásolja. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szabadalmi együttműködési hálózatok struktúrája, valamint a gazdasági teljesítmény között. Együttműködési hálózatokon NUTS 3 régiók közötti kapcsolatrendszereket értünk, és e kapcsolatrendszerek országos szintű struktúráját vizsgáljuk. A vizsgálat 27 európai országra terjed ki, az eredmények azt mutatják, hogy a régiók hálózatban vett átlagos közelsége, valamint a domináns centrális régiók jelenléte pozitív kapcsolatban áll a gazdasági teljesítménnyel.

    Kulcsszavak: tudáshálózatok; szabadalmi kooperáció; hálózatelemzés

Ténykép

  • Honvári János :

    A nemzetközi migráció a személyek szabad áramlását alapelvként kezelő Európai Unióban fontos társadalmi és gazdasági folyamat. Kutatókat, politikusokat, munkáltatókat, munkavállalókat és természetesen magukat a tanulókat egyaránt foglalkoztatja a kérdés: mekkora munkaerő-áramlásra lehet számítani a jövőben, és melyek lehetnek a migráció legfontosabb hatásai? Cikkemben a kérdés második felével (elsősorban terjedelmi okok miatt) nem kívánok foglalkozni, a kérdés nagyságrendet illető részére, annak is a tanulmányi célú mozgást vizsgáló részére fókuszálok.

    Kulcsszavak: migráció; mobilitás; felsőoktatás; Európai Unió

  • Keserű Imre :

    A napi ingázásban részt vevők jelentős részét alkotják azok a tanulók, akik nem a helyi iskola hiánya miatt, hanem a szülők választása alapján járnak másik településre általános iskolába. Kiváltképp szembetűnő a jelenség Budapest funkcionális várostérségében, ahol különösen a szuburbanizálódó településekről intenzív az ingázás mind Budapestre, mind az agglomeráció más településeire. Tanulmányomban a szuburbanizáció mértéke és az általános iskolások ingázásának intenzitása, valamint iránya közötti összefüggéseket, illetve az iskolások ingázásának következményeit vizsgálom a szuburbanizációs indexre, településsoros ingázási adatokra, valamint egy 2007-es Budapest környéki háztartásfelvétel elemzésére támaszkodva. Eredményeim azt mutatják, hogy a szuburbanizálódó területeken az általános iskolások ingázása intenzívebb: mérsékelten erős korrelációt találtam a szuburbanizációs index és a tanulói elingázás között. Vizsgálataim alapján elmondható, hogy a család magasabb jövedelme, a szülők magasabb iskolai végzettsége és a család birtokában lévő 2 vagy több személygépkocsi esetén nagyobb a valószínűsége annak, hogy az általános iskolás gyermekek másik településre járjanak iskolába. Mivel értelmezésem szerint a szuburbanizálódó településekre is magasabb iskolai végzettség, jövedelem és személygépkocsi-ellátottság jellemző, valószínű, hogy a települések szuburbanizálódása az általános iskolások ingázásának növekedését vonja maga után. Ennek számos negatív környezeti, pénzügyi, egészségügyi és közlekedési következményét ismertetem (a közutak zsúfoltságának növekedése, a kedvezményes diákbérletek állami kompenzációja, a közlekedésbiztonság romlása, a gyermekek mozgásszegény életmódja).

    Kulcsszavak: ingázás; agglomeráció; szuburbanizáció; városrégió; közlekedés; általános iskolások; iskolába járás; budapesti funkcionális várostérség

Könyvszemle

Tudományos élet

  • Timár Judit ,
    Nagy Erika ,
    Velkey Gábor ,
    Nagy Gábor ,
    Kugler József ,
    Duray Balázs ,
    Barta Györgyi ,
    Beluszky Pál :
    Társadalomtudósok a „periférián"151–163 [488.75 kB - PDF]EPA-02251-00048-0110