a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom22. évf. 1. sz. (2008.)

Tartalom

Címlap

  • Címlap0 [556.81 kB - PDF]EPA-02251-00030-0010

Beköszöntő

Tanulmányok

  • Tosics Iván :

    Az európai fejlődés versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tétele érdekében egyaránt alapvetően fontos a városok és a körülöttük lévő területek közötti valós együttműködés. A 21. századi új városrégiós együttműködési időszak különbözik a korábbiaktól, fixen körülhatárolt új közigazgatási szintek helyett ma inkább rugalmasabb együttműködési formák képzelhetők el, nagyobb hangsúllyal a kormányzásra (governance) és a hálózatszerű struktúrákra. A „városrégiók" előtt kettős feladat áll: a szűkebb, funkcionális városi terület belső konfliktusainak megoldása, illetve a bővebb városi terület gazdasági együttműködési lehetőségeinek kiaknázása. Előbbihez szükség lehet felülről kialakított szabályozó rendszerekre, míg utóbbiak rugalmas, alulról építkező partnerség keretében működhetnek a legjobban. A budapesti térségben ma szinte egyáltalán nincs térségi kooperáció, sem a szűkebb funkcionális térben, sem a tágabb gazdasági befolyási övezetben. Az együttműködés és az ezen alapuló, közös akaratot tükröző szabályozások és fejlesztési elképzelések hiányában a budapesti térség sem belső problémáit nem tudja megoldani, sem pedig kedvező európai fejlődési potenciáljait nem tudja kihasználni.

    Kulcsszavak: városkörnyéki közigazgatás; többszintű kormányzási struktúrák; versenyképesség és fenntarthatóság; európai nagyvárosi várostérségek összehasonlítása; Budapest és térsége

  • Somlyódyné Pfeil Edit :

    A városi térségek a fejlődés, a gazdasági növekedés fontos helyeiként ismét az Európai Unió és a nemzetállamok érdeklődésének homlokterébe kerültek. A globalizáció, a jóléti állam meggyengülése, a versenyképességi kihívások a városi vonzáskörzetek, agglomerációk és városhálózatok egységes térként való kezelése érdekében a kooperációhoz új intézményesülési formákat, új szereplőket és módszereket rendelnek. A városi térségek regionális dimenzióba kerültek, közös tervezési-fejlesztési tevékenység kereteivé váltak. S tapasztalható, nem szükségszerű megoldása a problémának a mélyreható intézményi változás vagy a fennálló közigazgatási szerkezet szétfeszítése, de sikeres kormányzás valósítható meg az urbánus terekben a „governance" alkalmazásával és hálózati struktúrák megteremtésével is.

    Kulcsszavak: várospolitika közigazgatás; városi kormányzás területi tervezés; együttműködés; önkormányzati társulás

  • Pálné Kovács Ilona :
    Az új várospolitika kormányzási filozófiája45-57 [1.41 MB - PDF]EPA-02251-00030-0050

    A tanulmány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a városok felértékelődő szerepe, amely ma már az uniós kohéziós politikában is tetten érhető, még sok tekintetben nem érvényesül a hazai területfejlesztési intézményrendszerben és a területi közigazgatás modelljében sem. Miközben a fejlesztési források kedvezményezettjeivé egyre inkább hivatalosan is a városok válnak, azok közül is a regionális és metropolisz funkciót betöltő nagyvárosok, helyük az igazgatás rendszerében nem kitüntetett. A másik oldalról viszont a városok térbeli funkciói sem épülnek be szisztematikusan a körzeti szintű szolgáltatások megszervezésének rendszerébe és a tervezésbe sem. Az önkéntes társulások, a kistérségi rendszer és a megyei jogú városi státusz nem nyújt ideális megoldást. A tanulmány utal arra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a városi kormányzás új modelljére, filozófiájára, amely az urban regime iskola körül fogalmazódott meg, de hazai adaptálására még csak nagyon részlegesen került sor.

    Kulcsszavak: városi reneszánsz; városi tervek; városi kormányzás; fejlesztéspolitika; urban regime

  • Hegedüs József :
    A nagyvárosi kormányzatok és az önkormányzati rendszer59-75 [1.60 MB - PDF]EPA-02251-00030-0060

    A tanulmány a városi kormányzatokkal kapcsolatos nemzetközi irodalom rövid áttekintése után a magyar nagyvárosok helyzetét tárgyalja két összefiiggésben: egyrészt az önkormányzati rendszeren, másrészt pedig az állam és a magánszektor kapcsolatrendszerén keresztül. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a nagyvárosok a magyar önkormányzati rendszeren belül egyfajta speciális érdekcsoportot jelentenek, amelyek egyrészt meghatározó politikai súllyal rendelkeznek a területi folyamatokban és a központi költségvetési politikában, másrészt pedig adottságaik révén a gazdasági fejlődés „növekedési pólusait" képviselik.

    Kulcsszavak: önkormányzat; nagyvárosok; kormányzati struktúrák; helyi hatalom

  • Hervainé Szabó Gyöngyvér :

    A tanulmány áttekinti az Európai Unióban ldalakult integratív várospolitikák főbb jellemzőit, kérdéseit, az ehhez kapcsolódó térségelemzésekben az új tagországokra vonatkozó megállapításokat. Ezt összeveti kilenc hazai város önkormányzati vezetőivel (főépítészek, fejlesztési bizottságok vezetői) és a várostérség 86 önkormányzati vezetőjével készített kérdőíves felmérés eredményeivel. A kutatásokból leszűrhető, hogy a hazai önkormányzatok gyakorlata neoliberális, illetve jórészt tradicionális jellegű, abban kevéssé jelennek meg a részvételi demokrácia és a helyi társadalom kohéziója megteremtésének értékei. Hosszú távon a városfejlődésben áttörést egy koherens nemzeti szintű városfejlesztési program eredményezhet, új társadalmi nézőpontokkal és a demokratizmus, szolidaritás értékeinek beemelésével.

    Kulcsszavak: integratív politika; fenntarthatóság; részvétel; városi versenyképesség

  • Brachinger Tamás :
    A civil kezdeményezések hatása a városi kormányzásra93-107 [1.50 MB - PDF]EPA-02251-00030-0080

    Az integráció, a kooperáció, az együttműködés fogalmaival leírható jövő és az ezekhez nélkülözhetetlen részvétel szükséges feltétele a helyi társadalom kibontakozásának. A helyi közösség, a lakópolgárok társulásai nem „belső ellenőrei", hanem egyenrangú partnerei a helyi hatalomnak. Sokkal hitelesebb, ha az együtt-tanulás eredményeképpen civilek maradnak, tehát ügyelnek arra, hogy autentikusak legyenek.

    Kulcsszavak: részvételi demokrácia; társadalmi részvétel; civil társadalom; civil szervezet; governance

  • Csefkó Ferenc :

    A tanulmány fölvázolja azokat a legfontosabb problémaköröket és kodifikációs feladatokat, amelyek a különböző nagyságrendű városoknak a településhálózat fejlesztésében betölthető újfajta súlyponti (a többi település fejlődésére döntő módon kiható) szerepükkel kapcsolatban merülhetnek föl. Míg ugyanis a település- és terül0ejlesztési dokumentumokban a városok kiemelt szerepe egyértelműen megjelenik, addig ennek a majdani megvalósítását jelentő jogi szabályozás legalapvetőbb tételei (legalábbis az önkormányzati igazgatás oldaláról) szinte teljesen kimunkálatlanok. A dolgozat az önkormányzati feladatok és hatáskörök oldaláról folytatott vizsgálatokat, s tett koncepcionális javaslatokat arra, hogy a jelenlegi önkormányzati szabályozási keretek részbeni megtartásával, részbeni változtatásával hogyan lehetne eljutni egy város(közösségi) önkormányzati rendszer kialakításának első lépcsőihez.

    Kulcsszavak: önkormányzati feladat; hatáskör város (közösségi) önkormányzás; kiemelt városi szerepkör

  • Horváth M. Tamás :
    Urbanizáció-igazgatás és pénzügyi föderalizmus125-139 [1.51 MB - PDF]EPA-02251-00030-0100

    A város fogalma az utóbbi két évtizedben relatívvá vált, elsősorban a települési jogállások alakításának politikája nyomán. Az urbanizált igazgatás ezért független a közigazgatási státusztól. A helyi önkormányzatokról szóló törvény hazánkban ugyanakkor a települések, kisebb mértékben a megyék választott és hivatali szerveinek működésére építi a szabályozás struktúráját. Ez jó volt, amikor intézményeket kellett építeni a semmiből, de a változatlanság nem feltétlenül erény, ha a környezet alapvető módon átalakult. A pénzügyi föderalizmus ezzel szemben a rendszer elemei közötti interakciókat állítja a leírás és magyarázat középpontjába. Az önkormányzatok alapjogi logikájú felfogása többé-kevésbé biztos alap a mai folyamatok értelmezéséhez, azonban korántsem elegendő. Az államháztartási funkciók érvényesítésének előtérbe kerülésével párhuzamosan az önkormányzati alrendszert is inkább mozgásban, mint statikusan kell értelmezni. Vagyis ne alapegységekben, hanem funkcióegységekben gondolkodjunk. Ezek lehetnek a városias, urbanizációs funkciók, amelyeket pedig elsősorban nem feladattelepítéssel, hanem közvetett szabályozással kell megteremteni, vagy inkább ösztönözni. Á demokratikus elemek ebben az összefüggésrendszerben nem választhatók el a hatékonyság és még inkább a társadalmi eredményesség (területi) szempontjaitól. Azaz, más nagy elosztási rendszerek összehangolt alakításától.

    Kulcsszavak: pénzügyi föderáció; közjavak; közfeladat-ellátás; szolgáltatás-szervezés; decentralizáció

Tartalom, Szerzők, Információk