Tanulmányok
A városokban a területhasználatot, ehhez kapcsolódva a településszerkezetet, valamint az ingatlanok kínálatának és keresletének jellemzőit többféle módon és különböző modellekkel lehet vizsgálni. A városgazdaságtanban közismert a monocentrikus városmodell, amelyet Alonso dolgozott ki 1964-ben, továbbfejlesztve Thünen mezőgazdasági földhasználatra vonatkozó elméletét. Alonso a bérleti díj függvény bevezetésével a neoklasszikus közgazdaságtan alapgondolatait, fogalmait és módszereit alkalmazta a városszerkezet vizsgálatára, arra törekedett, hogy a városi földterület kínálata és kereslete közötti térbeli egyensúly jellemzőit kimutassa.Tanulmányunkban a legfontosabb fogalmak bevezetése után ismertetjük a monocentrikus városmodell alapgondolatait. Részletesen levezetjük a területhasználat intenzitását megadó kifejezéseket, amelyekkel a vállalatok bérleti díjait leíró függvények jellemezhetők, valamint elemezzük a háztartásoknak a lakásválasztáshoz kapcsolódó döntéseit. A kétféle mikroszervezet, a vállalatok és háztartások ajánlati bérleti díj függvényei alapján bemutatjuk a monocentrikus modellt és napjainkban érvényesnek tekinthető policentrikus kiterjesztését. A dolgozatban a nemzetközi szakirodalom azon legújabb alapvető elméleti eredményeit tekintjük át és értelmezzük, amelyek széles körben elfogadottak.
Kulcsszavak: monocentrikus városmodell; területhasználat intenzitása; ajánlati bérleti díj függvény; policentrikus városmodell
A Budapest és agglomerációjának helyzete jó példája annak, hogy a politikai-hatalmi struktúra változása hogyan hat a társadalmi viszonyokra. Az elmúlt néhány év alatt a két terület között – a korábbinál – sokkal szorosabb kapcsolat és kölcsönhatás épült ki. Mindezek a változások indokolttá teszik, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy a városi társadalom térbeli dimenziói hogyan értelmezhetőek akkor, ha nem egyszerűen a főváros közigazgatási határainak keretei között vizsgálódunk, hanem vizsgálati egységünknek a fővárost és agglomerációját tekintjük. A tanulmány első kérdése az, hogy a főváros és agglomerációja területén belül hogyan értelmezhetőek a társadalmi folyamatok térbeli dimenziói. Más szóval, azt vizsgáljuk, hogy a magas és alacsony státusú rétegek térbeli elkülönülése, szegregációja milyen mértékben lép át a településhatárokon, és a szegénység koncentrálódásának kockázatai milyen mintákat öltenek fel egy ilyen léptékű vizsgálat során.
Kulcsszavak: szuburbanizáció; Budapest; agglomeráció; szegregáció
Magyarország nagyobb városai körül már szinte mindenütt kimutathatók szuburbanizációs jelenségek. Tanulmányunk azon munkák sorába igyekszik beilleszkedni, amelyek a magyar vidéki szuburbanizáció összehasonlító vizsgálatát segíthetik elő. Győr környékének településein végzett lakossági és önkormányzati kérdőívek és interjúk segítségével tárjuk fel azokat a jelenségeket, amelyek a megindult és gyorsuló lakóhelyi szuburbanizációra utalnak. Vizsgáljuk e települések lakosságszámának változását, a kiköltöző népesség összetételét, motivációit, s azt, hogy mindez hogyan hat a befogadó települések társadalmának átalakulására, hogyan tudnak az újonnan jött családok beilleszkedni a helyi közösségbe. Fontos kérdés továbbá, hogy a kiköltöző városi lakosok korábbi kapcsolatrendszerükből mit őriznek meg költözésük után, hol veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. A gyorsuló szuburbanizáció ellenére kérdéses, hogy a folyamat jelentős tömegeket és területeket fog-e érinteni az elkövetkezendő időszakban.
Kulcsszavak: szuburbanizáció; agglomeráció; Győr
A szerző tanulmányában egy kisváros helyzetét kívánja bemutatni az információs korban. Rávilágít arra, hogy habár az információs és kommunikációs technológiák segítenek a távolságok és térbeli akadályok legyőzésében, nem jelentik a tér szerepének csökkenését. Az új technológiák felerősítették a korábban is létező területi különbségeket, és tovább növelték a városok, elsősorban a nagyvárosok versenyképességi előnyeit.A bemutatott kisváros mérete, mozdulatlan gazdasága nem teszi lehetővé az információs társadalom előnyeiből való részesedést. A városi önkormányzat, a kulturális és oktatási intézmények kis költségvetésből gazdálkodnak, nem jut elegendő forrás az informatikai fejlesztésekre. Sok helyen hiányzik a megfelelő szakember gárda is. Mindez megfelelő cselekvési stratégia nélkül a város további leszakadását eredményezheti.
Kulcsszavak: kisváros; információs társadalom; IKT
A tanulmány a kisvállalkozói sűrűség és az iparosodottság térbeli összefüggéseit elemzi a hazai 1998. évi kistérségi statisztikák alapján a matematikai statisztika módszereivel. Következtetései szerint az iparosodottság a gazdasági fejlettségtől és a népesség demográfiai összetételétől függetlenül befolyásolja a kisvállalkozások gyakoriságát. A nagyipar felszámolása a kisméretű gazdasági társaságok magas számát valószínűsíti, de nem befolyásolja az egyéni vállalkozói sűrűséget. Ez utóbbira főképpen az ipari foglalkoztatottság és ipari eszközállomány nagysága hat: minél magasabbak az iparosodottság eme mutatói, annál kisebb az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma.
Kulcsszavak: iparosodottság; kisvállalkozói sűrűség; gazdasági fejlettség
Gyors ténykép
Tanulmányában a szerző azt kívánja bemutatni, hogy az Észak-alföldi és a Nyugat-dunántúli régió – megyei, illetve regionális szintű – területfejlesztési koncepcióiban milyen jelentőséggel és tartalmakkal jelenik meg a humánerőforrás-fejlesztés. A tanulmány kitér arra is, hogy e dokumentumok a vizsgált témát illetően hogyan kapcsolódnak a térségek közoktatás-fejlesztési terveihez, azok célkitűzéseihez hogyan illeszkednek.
Kulcsszavak: humánerőforrás-fejlesztés; területfejlesztési koncepció; oktatásfejlesztési terv; közoktatási expanzió
A szerzők tanulmányukban a Közép-magyarországi régió példáján azt a kérdéskört járják körül, hogy a zöldség- és gyümölcságazatban működő gazdálkodók: őstermelők, egyéni, családi és társas vállalkozások, termelői csoportok milyen értékesítési stratégiákat követnek a radikálisan átrendeződött piacon, mennyire képesek alkalmazkodni az új feltételekhez, továbbá, hogy milyen tényezők támogatják, illetve gátolják a termelők alulról szerveződő, önkéntes szervezeteinek megalakulását és működését.
Kulcsszavak: zöldség- és gyümölcságazat; Közép-magyarországi régió; termelői stratégiák; integráció; kooperáció
A kutatás több szempontból vizsgálta meg a Győr környéki települések ingatlanhelyzetét. Az egyik szempont, hogy van-e hasonlóság egy magyarországi regionális központ és egy társadalmi-gazdasági szempontból fejlett ország nagyvárosa között a telekárak szempontjából. Jelen tanulmány a Győr Megyei Jogú Város megbízásából készített "Az agglomeráció létező és lehetséges működési rendszerének feltárása" című kutatás keretében készült részeredményeken alapul.
Kulcsszavak: telekár; Győr; agglomeráció; ingatlan
Versenyképesség
Az átmenet területi folyamatainak vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg a városhálózat szerkezeti elemzéséről. A városok a megújítás hordozói, azok funkcióinak változása, illetve az alkalmazkodási képességük alapvetőn befolyásolja a térszerkezet alakulását. A modernizációs elemek, a piacgazdaság intézményei a városokban telepednek meg, hiszen követniük kell a hierarchikus terjedés szabályait, s a különböző adottságokkal rendelkező centrumok hálózatán, annak egybekapcsolódása révén hatolnak aztán a tér további pontjaiba, szövik át a területrendszert.
Kulcsszavak: városhálózat; nagyváros; kisváros; városi funkciók
Könyvjelző