stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Versek

TÓTH KRISZTINA


Vándorhold

Fönt fönt a szédület lépcsőin fölfelé vak.
Futás a tér helyén toronyház szürke szem-fényű füstüveg.
Ablakok párbeszédek amíg sötét volt mennyi évszak.
Eltelt lenézek felhők fürdette nedves holdüreg.

Álmomba visszalépve a címemet ott ha kérdezik.
Hirtelen nem tudom még az asztal az ágy helyét sem.
Nyitott könyv rajta név összeáll újra szétesik
Mert minden ami volt belőlem múlt el hova éltem.

Ruhák foszlása forró aszfalt árnyék ha körbeér.
Napóra-szédülés autóban ablaktörlő surrogása.
Az este útjain kidobott rongy ne állat csak ne vér.
A neve nem-való senki se hallja meg ne lássa.

Az ott kívül a hold vonul csápos reflektorokban.
Ez meg a test ajtói éjszakája és ott mélyén a testnek.
Mi susog kanyarog fénylő kék gyöngyök hosszú sorban.
A halál fáraóhangyái menetelnek.


Novemberi levél

Elültettem a tulipán a krókusz meg a nárcisz.
Hagymákat későn ezt is éjjelente már fagyok jönnek.
Hamar itt van a hó aztán a fény ideje máris.
Tavasz lesz pára és sziromszaga a földnek.

Eszembe jutottál ahogy a kertben a kis lyukakat ástam.
Hogy Kedves Vali ezt találtam egy lapra felírva tegnap.
Kedves Vali mit is akartam ne haragudj de mostanában.
Olyan rövid egy év egy este rövid egy nap.

Esős és meleg nyár volt te már valószínűleg elrohadtál.
És a bútorokat is elvitték ott már valaki más van
Hívtalak egyszer képzeld kiderült az már.
Nem a te számod bocs hogy ilyen sokáig nem telefonáltam.

Pedig el akartam mondani hogy született egy.
Hogy van egy fiam és hogy valami furcsát is megfigyeltem.
Tudom persze hogy nyár tél hogy a virág meg a termés.
De közben áll az idő és néz a szeme se rebben.

Tóth Krisztina
műfordító és költő
Budapest
krisztina.toth#KUKAC#t-online.hu

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret