Csongrád
Megyei Könyvtáros 31.évf. 1/4.sz.(1999)
Azok a könyvek,
melyek a könyvtár polcain szunnyadnak még nem készek,
vázlatosak, önmagukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak te kellesz, olvasó (...) A könyvet mindig ketten alkotják: az író aki írta, s az olvasó, aki olvassa." Kosztolányi Dezsõ Mátó Erzsébet Olvasási- és könyvtárhasználati
szokások Egy könyvtár életét a hagyományos értékek megõrzésére való törekvés mellett a változásokhoz való állandó igazodás jellemzi. A gyors gazdasági és politikai változások, a piaci szemlélet elterjedése egyaránt befolyásolja mûködését. A társadalmi elvárások nagymértékben függnek a demográfiai változásoktól, az egyre nagyobb és sokrétûbb információs igényektõl, a felhasználói körök átalakulásától. A könyvtárhasználati szokások gyökeresen megváltoztak az elmúlt néhány évben. Megnõtt az igény a gyors információk iránt, megszûnt a könyvkölcsönzés dominanciája, s ezzel párhuzamosan fokozódott a helybenolvasás, a fénymásolás, a számítógépes szolgáltatások iránti igény. Az utóbbi években az egyéni igényekhez jobban alkalmazkodóvá, rugalmasabbá és szélesebb körûvé tették szolgáltatásaikat a könyvtárak, jobban felvállalták a köznapi élet praktikus szolgálatát. Ahhoz, hogy egy könyvtár megfeleljen az iránta támasztott használói igényeknek, feltétlenül szükség van arra, hogy megismerje ezeket az elvárásokat. Makó egy dél-alföldi kisváros, lakóinak száma: 26.714 fõ, a könyvtárba beiratkozott olvasók a lakosság 12,4 %-át teszik ki. A városban 7 általános iskola és négy középfokú oktatási intézmény található, amelyekben magas színvonalú gimnáziumi, egészségügyi, kereskedelmi, közgazdasági és mezõgazdasági szakképzést nyújtanak. A város kistérségi központ szerepét is ellátja, ez megmutatkozik abban is, hogy a könyvtárba beiratkozott olvasók több mint 15 %-a a környezõ településeken lakik. A József Attila Városi Könyvtár a város egyedüli közmûvelõdési könyvtára, amely 1971-ben épült. Gyermekrészlege 1979 óta az Ifjúsági Házban mûködik. A könyvtár az elmúlt néhány évben nagymértékben modernizálódott, s a társadalmi igényekhez igazodva nemcsak a hagyományos könyvtári funkcióknak tesz eleget, hanem megkezdõdött információs központtá való átalakulása is. Jelenleg hat számítógép áll az olvasók rendelkezésére, amelyeket szövegszerkesztésre, multimédiás CD-ROM-ok használatára és internethozzáférésre használhatnak.
A könyvtár néhány fontosabb adata 1. Dokumentumállomány (db):
A könyvtári dokumentumok tartalmi megoszlása (db és százalék):
2. Fontosabb forgalmi mutatók (1998. XII. 31.):
3. A felnõtt részleg forgalmi mutatói (1998. XII. 31.): - beiratkozott olvasók száma: 2 406 fõ - látogatók száma: 51 597 fõ - kölcsönzõk száma: 24 630 fõ - kölcsönzött kötetek száma: 66 059 db
A felmérés A felmérés célja: a felnõtt részleg olvasási és könyvtárhasználati szokásainak megismerése. A vizsgálat módszere: dokumentumelemzés kérdõíves felmérés A vizsgálat ideje: 1999. március A kérdõív kitöltésében résztvevõk véletlenszerû kiválasztással, a fenti idõpontban a könyvtárat felkeresõk közül kerültek ki.
A kérdõív elemzése 1. Nemek szerinti megoszlás:
A beiratkozott olvasók 19,4 %- át kérdeztük meg könyvtárhasználati, olvasási szokásairól. A városlakók többsége nõ, s ez mutatkozik meg a beiratkozott olvasók és a megkérdezettek arányában is. A megkérdezett könyvtárhasználók aránya ugyanazt a megoszlást mutatja, mint a beiratkozottaké. 2. Életkor szerinti megoszlás:
Az életkor szerinti megoszlást a beiratkozottak és a megkérdezettek szerint vizsgáltam meg. Jól látható, hogy a könyvtárhasználók jelentõs része a fiatalabb korosztályból tevõdik ki (32,2 %). Ugyancsak nagy számban vannak a 20-29 év közöttiek is. Ennél a korosztálynál a megkérdezettek aránya teljesen fedi a beiratkozottakét. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a felsõfokú intézmények hallgatói, akik szintén nagy elõszeretettel keresik fel könyvtárunkat. A 60 éven felüli korosztály mindössze 10 %-ban képviselteti magát. A fenti táblázat is igazolja azt a megállapítást, hogy a könyvtárbajárók aránya az életkor elõrehaladtával csökkenõ mértékû. 3. Iskolai végzettség szerinti megoszlás:
Az iskolai végzettség szerinti kategorizálás mutatja, hogy a könyvtárhasználók nagyobb része középiskolai (39,2 %) illetve felsõfokú végzettséggel rendelkezik (27,3 %). 4. Foglalkozás szerinti megoszlás:
Ha a foglalkozás szerinti összetételt vizsgáljuk, látszik, hogy a középiskolai tanulók és a szellemi alkalmazottak teszik ki a könyvtárhasználók jelentõs részét, az összes megkérdezettek 44,4 %-át, de ugyanakkor jelentõs a felsõfokú intézményekben hallgatók száma is (15,1%). A nyugdíjasok a megkérdezettek 16,8 %-át teszik ki. 5. Hol szerezte be legutóbbi olvasmányát?
A megkérdezettek 72,6 %-a a könyvtárból kölcsönzi olvasmányait. Második helyen 13 %-kal a vásárlás áll. Ezek után szinte egyenlõ arányban vannak a családból beszerzett vagy ajándékba kapott könyvek, míg a sort az ismerõstõl kapott könyv zárja. 6. Milyen könyvtárat látogat és milyen gyakran?
A táblázatból látható, hogy a megkérdezettek egyharmada heti gyakorisággal megfordul a városi könyvtárban, minden negyedik megkérdezett pedig hetente többször is betér. A havonta egy alkalomnál is ritkábban járók a szünetelõ vagy késedelmes olvasók körét alkotják. A második legtöbbet látogatottak az iskolai könyvtárak, ez érthetõ is, hisz a megkérdezettek 37 %-a középfokú vagy felsõfokú intézmény hallgatója. Harmadik helyre a megyei könyvtár került, amelynek magyarázata az, hogy a megkérdezettek 15,1 %-a felsõfokú intézmény hallgatója, s elsõsorban a megyeszékhelyre járnak iskolába és ezért földrajzilag a Somogyi-könyvtár a legelérhetõbb számukra. Ha a könyvtárbajárás gyakoriságát és a foglalkozás szerinti megoszlást hasonlítjuk össze, akkor megállapíthatjuk, hogy a tanulók nagy része hetente legalább egy alkalommal megfordul a városi könyvtárban, a megkérdezett középiskolások 36,7 %-a, a megkérdezett felsõoktatásban tanulók 39,4 %-a. Õket követik a nyugdíjasok, majd pedig a szellemi foglalkozásúak. Hetente többször a nyugdíjasok járnak a könyvtárba, nyilván õk rendelkeznek a legtöbb szabadidõvel is. A második hetente több alkalommal megjelenõ réteg a középiskolások és a szellemi foglalkozásúak. Nyilvánvaló, hogy az éppen aktuális házi feladat megoldása illetve a napi sajtó elolvasása igényli a heti többszöri könyvtárhasználatot. Megállapítható még, hogy a magasabb iskolai végzettségûek közül kerülnek ki a több könyvtárat használók. 7. A könyvtár milyen szolgáltatásait veszi igénybe? A legtöbbek által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások megoszlása:
Az igénybe vett könyvtári szolgáltatások között elsõ helyen természetesen a könyvkölcsönzés áll, de ugyancsak jelentõs a helybenolvasás miatt könyvtárbajárók száma is. Õk elsõsorban az újságok, folyóiratok olvasása miatt térnek be. A fénymásolás is az egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatása a könyvtárnak. Az internethasználat, mint újonnan bevezetett szolgáltatás egyre inkább népszerû, s megelõz olyan hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, mint a zenehallgatás, amely évekkel korábban nagyon népszerû volt. Elsõsorban a fiatalokat, az iskolázottabb és többet olvasó könyvtárhasználókat jellemzi a többféle szolgáltatás rendszeres igénybevétele. Ha a rendszeres szolgáltatásokat igénybevevõket foglalkozás szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a helybenolvasást, ami elsõsorban az újságok, folyóiratok olvasását jelenti, fõleg a nyugdíjasok és a szellemi foglalkozásúak veszik igénybe. Nyilvánvaló, ezek a rétegek azok, amelyeknek jövedelmi viszonyaik nem teszik lehetõvé, hogy rendszeresen megvásárolják az õket érdeklõ újságokat. Ha a könyvkölcsönzést nézzük, akkor a szellemi foglalkozásúak vannak az élen, de szorosan követik õket a középiskolások, a felsõfokú intézményekben tanulók, majd pedig a nyugdíjasok. Látható, hogy az elõbbi okok miatt õk azok, akik a könyvvásárlás helyett a könyvkölcsönzést választják. A folyóiratkölcsönzést
leginkább szintén a nyugdíjasok és a szellemi
foglalkozásúak veszik igénybe. 8. Az elmúlt évben hány könyvet olvasott el? Örvendetes,
hogy csupán három fõ nyilatkozta, hogy az elmúlt
évben egyetlen könyvet sem olvasott
(0,6 %). A nõk fölényét mutatja a közepesen olvasók tábora is (61 %). Életkori megoszlásban itt is a 15-19 évesek vezetnek (34 %), s õket követi a 20-29 és a 30-49 éves korosztály 28-28 %-kal. Ez azt jelenti, hogy a 20-50 éves korosztálynak fele havonta-kéthavonta elolvas egy könyvet. A foglalkozás szerint a közepes gyakorisággal olvasók elsõsorban a középiskolás korosztályból (37 %), a szellemi alkalmazottak körébõl (19 %) illetve a felsõfokú oktatási intézményekben tanulókból (15 %) kerül ki. Az eredmények igazolják azt a régi tapasztalati tényt, hogy a nõk többet olvasnak, mint a férfiak. A rendszeres olvasók 67 %-a nõ. A havonta legalább egy könyvet elolvasók egyharmada a 20-29 éves korosztályból kerül ki (32 %). A másik legtöbbet olvasó korcsoport a 30-49 évesek, õket követik a 20 év alattiak és a 60 év felettiek 14-14 %-kal. A rendszeresen olvasók elsõsorban a szellemi alkalmazottak körébõl kerülnek ki (27 %), majd 21 %-kal a nyugdíjasok és 19 %-kal a felsõfokú oktatási intézményekben tanulók követik õket. 9. Milyen újságokat olvas rendszeresen? Napilapok közül:
A könyvtárnak járó többi újság közül:
A napilapok közül a legolvasottabbak a helyi újságok, valamint a Népszabadság. A Délvilágot a megkérdezettek 34,4 %-a olvassa rendszeresen. A könyvtárnak járó többi idõszaki kiadvány közül a legnépszerûbbek a hetilapok, azok közül is a képes újságok. A Nõk Lapja áll a vezetõ helyen, melyet férfiak és nõk egyaránt szívesen forgatnak. Általánosságban megállapítható, hogy a csak sajtóterméket (könyvet nem) olvasók között több a férfi, míg a sajtóterméket és könyvet is olvasók között nagyobb eséllyel találhatók meg a gyengébb nem képviselõi. 10. Elsõsorban milyen könyveket szeret olvasni? Az olvasmányok összetételét négy szempont szerint is vizsgálat tárgyává tettem. Elsõként az önbesorolás módszerét választva, a zárt kérdésre érkezett válaszok megoszlását mutatom be:
Megállapítható, hogy vezetõ helyen a szórakoztató irodalom áll, ezt tükrözi a jelenleg olvasott könyv mûfaja is. A szakkönyvek a második helyre szorultak, ezeket elsõsorban a praktikus, gyakorlati használhatóság iránt érdeklõdõk forgatják. Az értékes szépirodalom csak a harmadik helyre került. Ez a megoszlás tükrözi az országos tendenciákat. 11. Milyen könyvet olvas jelenleg? A kérdezés idõpontjában 168 fõ, a megkérdezettek 35,8 %-a nem olvasott semmilyen könyvet. A szórakoztató olvasmányokat illetõen az önbesorolás aránya (31,4 %) és az éppen most olvasott könyvek kategorizálásának általam végzett eredménye hitelesítik egymást (23,0 %). A kérdésre adott válaszokat az alábbi szempontok szerint kategorizáltam: a) A mû keletkezési ideje szerint:
A mûvek keletkezési ideje szerinti kategorizálás azt mutatja, hogy a legkedveltebbek az elmúlt tíz évben íródott mûvek. Több mint 10 %-ot képviselnek a XIX. századi és a XX. század elsõ felében keletkezett mûvek. Ezek elsõsorban a középiskolás korosztály kötelezõ irodalmából kerülnek ki. Ugyanilyen arányban képviselik magukat az 1971 és 1990 között keletkezett mûvek. A nem megállapítható kategóriába az olyan válaszok kerültek, mint regényt, szakkönyvet stb. b) Mûfaj szerint
A mûfaj szerinti megoszlásból kitûnik, hogy a megkérdezettek közül vezetõ helyen a szakkönyveket olvasók állnak (34,2 %), s csak ezután jönnek a szórakoztató (krimi, bestseller) könyveket kedvelõk (23,0 %). Ezek az arányok az utóbbi néhány évben jellemzõ kommercializálódási és prakticizálódási tendenciát fejezik ki. Megállapítható, hogy a klasszikus realista, romantikus és az esztétikailag értékes, kortárs mûvek az olvasmányszerkezet elenyészõ hányadát teszik ki. A vizsgálat idõpontjában könyvet olvasók nem, életkor és iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása:
Ha nem, életkor és iskolai végzettség szerint vizsgáljuk az éppen aktuális olvasmányokat olvasók közül a két legkapósabb mûfajt, akkor a következõ összefüggések állapíthatók meg. A szakkönyveket közel egyenlõ arányban olvassák mindkét nem képviselõi, akik elsõsorban a 20-49 éves korosztályból kerülnek ki és legalább érettségivel (41 %) rendelkeznek, de ugyanilyen arányban vannak köztük a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk is (42 %). A szórakoztató irodalom olvasásában a nõk (54 %) vezetnek, s itt a 30-49 évesek (32 %) vannak az elsõ helyen. Iskolai végzettség szempontjából inkább a középfokú (38 %) illetve a felsõfokú iskolai végzettségûek (25 %). A középiskolás korosztálynál a jelenleg olvasott könyvek általában a kötelezõ irodalmat jelentik. c) A szerzõk nemzetisége szerint
A szerzõk nemzetisége a megkérdezettek 40 %-ában nem állapítható meg, mert a megkérdezettek olyan általános választ adtak, mint pl. regény vagy vers. A legkedveltebbek a magyar szerzõk mûvei (20 %), s ezt szorosan követik az egyéb európai országokból származó szerzõk mûvei. Ugyancsak kedveltek az észak- és dél-amerikai szerzõk is (14 %), ezek azonban nem elsõsorban az irodalmilag értékes mûveket alkotók, hanem az utóbbi években nagy számban megjelent szórakoztató (bestseller) irodalom képviselõi. 12.Van-e kedvenc írója? Ha igen, ki? A megkérdezettek 40 %-ának nincs kedvenc írója, illetve nem jelölt meg senkit, 11 %-nak csak külföldi, 14,1 %-nak csak magyar kedvence van. A magyarok közül az elsõ tíz, amelyeket a legtöbben említettek.
A kedvenc szerzõk között vegyesen találhatóak a klasszikus és a lektûr irodalom képviselõi. Az országos felmérésekben is Jókai Mór szerepel a vezetõ helyen. A külföldiek közül az elsõ tíz, amelyeket a legtöbben említettek:
Ha a csupán egyszer említett szerzõket nézzük, akkor az állapítható meg, hogy a magyar írók között több az un. klasszikus, mint a külföldiek között. Ott jelentõsebb számban vannak megemlítve a szórakoztató irodalom képviselõi. 13. Olvasmányai kiválasztásakor igénybe szokta-e venni a könyvtárosok segítségét? A megkérdezettek közül 23 %-a rendszeresen igénybe veszi a könyvtárosok segítségét, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik kölcsönzõ. Alkalmanként 66 %, s csak 11 % nyilatkozott úgy, hogy soha nem igényli a segítséget. Ide elsõsorban a csak újságot olvasók tartoznak. 14. Mennyire elégedett? A megkérdezettek 32 %-a teljesen elégedett a feltett kérdésekkel, illetve nem jelölt meg más választ. A legtöbb bírálatot a könyvállomány, a folyóiratválaszték és a könyvtár nyitva tartása kapta.
A könyvtár nyitva tartásával a könyvtárhasználók fele elégedett. Többen igényelnék a szombat délutáni illetve a vasárnap délelõtti nyitva tartást is. Ez az igény elsõsorban a középiskolások és a felsõfokú intézményekben tanulók részérõl merült fel. A megkérdezetteknek csak 13,2 %-a elégedett a könyvtár állományával, a többiek véleménye szerint a könyvállomány elavult, kevés az új szakirodalom, alacsony a beszerzett könyvek példányszáma. Ez utóbbi valóban fedi az igazságot, hisz az emelkedõ könyvárak és a szûkülõ költségvetési keret miatt már nincs lehetõsége a könyvtárnak arra, hogy akár a szépirodalmi mûvekbõl is egynél több példányt vásároljon meg. A folyóiratok választékával a megkérdezettek közel egyharmada elégedett, de 48,4 %-a jónak ítéli. Elsõsorban az idegen nyelvû, a fiataloknak szóló és a számítástechnikával foglalkozó újságokat hiányolják. Az internetkapcsolat azonban lehetõvé teszi, hogy az ott megtalálható újságokkal nem hagyományos módon bõvítse a könyvtár a kínálatot. A könyvtár szolgáltatásai közül a legtöbb bírálatot a fénymásolás kapta. Ezek a megjegyzések valóban jogosak, hisz egyetlen régi, több mint tíz éves berendezés áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A másolatok minõsége valóban hagy kívánni valót maga után, és ugyanakkor drága is. Kritikaként hangzott el az is, hogy kevés a könyvtárban a számítógép. Jelenleg hat gép áll a használók rendelkezésére, amelyeken az internethozzáférés is biztosítva van. Elõjegyzéses rendszerben napi 30-40 fõ veszi igénybe. Azért, hogy minél többen használhassák, az elsõ óra ingyenes, s minden további óráért kell csak használati díjat fizetni. 15. Javaslatok A javaslatok elsõsorban az elégedetlenség megszüntetésére vonatkoztak, konkrét megoldási ötletet nem igazán tartalmaztak. Több új könyvet, több számítógépet, több önkormányzati támogatást javasolnak a könyvtárnak. A kérdõívek feldolgozása azt mutatja, hogy könyvtárunkban is sok vonatkozásban érvényesülnek azok a megállapítások, amelyek országosan is jellemzõek az olvasási és könyvtárhasználati szokásokra. A felmérés hatására 1999. szeptemberétõl a könyvtár hétvégi nyitva tartását megváltoztattuk, szombat délután az eddigi 13 óra helyett 16 óráig állunk látogatóink rendelkezésére. |