Csongrád Megyei Könyvtáros 31.évf. 1/4.sz.(1999)
Azok a könyvek, melyek a könyvtár polcain szunnyadnak még nem készek,
vázlatosak, önmagukban semmi értelmük.
Ahhoz, hogy értelmet kapjanak te kellesz, olvasó (...)
A könyvet mindig ketten alkotják: az író aki írta, s az olvasó, aki olvassa."

Kosztolányi Dezsõ

Mátó Erzsébet

Olvasási- és könyvtárhasználati szokások
a makói József Attila Városi Könyvtárban

Egy könyvtár életét a hagyományos értékek megõrzésére való törekvés mellett a változásokhoz való állandó igazodás jellemzi. A gyors gazdasági és politikai változások, a piaci szemlélet elterjedése egyaránt befolyásolja mûködését. A társadalmi elvárások nagymértékben függnek a demográfiai változásoktól, az egyre nagyobb és sokrétûbb információs igényektõl, a felhasználói körök átalakulásától.

A könyvtárhasználati szokások gyökeresen megváltoztak az elmúlt néhány évben. Megnõtt az igény a gyors információk iránt, megszûnt a könyvkölcsönzés dominanciája, s ezzel párhuzamosan fokozódott a helybenolvasás, a fénymásolás, a számítógépes szolgáltatások iránti igény.

Az utóbbi években az egyéni igényekhez jobban alkalmazkodóvá, rugalmasabbá és szélesebb körûvé tették szolgáltatásaikat a könyvtárak, jobban felvállalták a köznapi élet praktikus szolgálatát.

Ahhoz, hogy egy könyvtár megfeleljen az iránta támasztott használói igényeknek, feltétlenül szükség van arra, hogy megismerje ezeket az elvárásokat.

Makó egy dél-alföldi kisváros, lakóinak száma: 26.714 fõ, a könyvtárba beiratkozott olvasók a lakosság 12,4 %-át teszik ki.

A városban 7 általános iskola és négy középfokú oktatási intézmény található, amelyekben magas színvonalú gimnáziumi, egészségügyi, kereskedelmi, közgazdasági és mezõgazdasági szakképzést nyújtanak.

A város kistérségi központ szerepét is ellátja, ez megmutatkozik abban is, hogy a könyvtárba beiratkozott olvasók több mint 15 %-a a környezõ településeken lakik.

A József Attila Városi Könyvtár a város egyedüli közmûvelõdési könyvtára, amely 1971-ben épült. Gyermekrészlege 1979 óta az Ifjúsági Házban mûködik.

A könyvtár az elmúlt néhány évben nagymértékben modernizálódott, s a társadalmi igényekhez igazodva nemcsak a hagyományos könyvtári funkcióknak tesz eleget, hanem megkezdõdött információs központtá való átalakulása is. Jelenleg hat számítógép áll az olvasók rendelkezésére, amelyeket szövegszerkesztésre, multimédiás CD-ROM-ok használatára és internethozzáférésre használhatnak.

 

A könyvtár néhány fontosabb adata

1. Dokumentumállomány (db):

könyv:

folyóirat:

hangzó:

CD-ROM:

video:

összesen:

71 535

1 909

2 461

146

12

76.063

A könyvtári dokumentumok tartalmi megoszlása (db és százalék):

szakirodalom:

szépirodalom:

gyermekirodalom:

összesen:

36 902 = 48, 5 %

25 097 = 32, 9 %

14 033 = 18, 6 %

76 063 = 100 %

2. Fontosabb forgalmi mutatók (1998. XII. 31.):

Beiratkozott olvasók száma

Látogatók
száma

Kölcsönzõk
száma

Kölcsönzött
kötetek száma

14 év alatti

762

6 971

3 245

6 339

14 év feletti

2 570

52 235

21 385

67 288

Összesen:

3 332

59 206

24 630

73 627

3. A felnõtt részleg forgalmi mutatói (1998. XII. 31.):

- beiratkozott olvasók száma: 2 406 fõ

- látogatók száma: 51 597 fõ

- kölcsönzõk száma: 24 630 fõ

- kölcsönzött kötetek száma: 66 059 db

 

A felmérés

A felmérés célja: a felnõtt részleg olvasási és könyvtárhasználati szokásainak megismerése.

A vizsgálat módszere: dokumentumelemzés

kérdõíves felmérés

A vizsgálat ideje: 1999. március

A kérdõív kitöltésében résztvevõk véletlenszerû kiválasztással, a fenti idõpontban a könyvtárat felkeresõk közül kerültek ki.

 

A kérdõív elemzése

1. Nemek szerinti megoszlás:

Makó

Beiratkozottak

Megkérdezettek

%

%

%

Nõ:

13 956

52, 4

1 454

60, 4

291

62, 1

Férfi:

12 702

47, 6

952

39, 6

177

37, 9

Összesen:

26 658

100, 0

2 406

100, 0

468

100, 0

A beiratkozott olvasók 19,4 %- át kérdeztük meg könyvtárhasználati, olvasási szokásairól. A városlakók többsége nõ, s ez mutatkozik meg a beiratkozott olvasók és a megkérdezettek arányában is. A megkérdezett könyvtárhasználók aránya ugyanazt a megoszlást mutatja, mint a beiratkozottaké.

2. Életkor szerinti megoszlás:

Beiratkozottak

Megkérdezettek

%

%

15-19 éves:

801

32, 2

113

24, 1

20-29 éves:

679

28, 2

140

29, 9

30-49 éves:

549

22, 8

121

25, 5

50-59 éves:

149

6, 1

44

9, 9

60 év feletti:

228

10, 7

50

10, 6

Az életkor szerinti megoszlást a beiratkozottak és a megkérdezettek szerint vizsgáltam meg. Jól látható, hogy a könyvtárhasználók jelentõs része a fiatalabb korosztályból tevõdik ki (32,2 %). Ugyancsak nagy számban vannak a 20-29 év közöttiek is. Ennél a korosztálynál a megkérdezettek aránya teljesen fedi a beiratkozottakét. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a felsõfokú intézmények hallgatói, akik szintén nagy elõszeretettel keresik fel könyvtárunkat. A 60 éven felüli korosztály mindössze 10 %-ban képviselteti magát.

A fenti táblázat is igazolja azt a megállapítást, hogy a könyvtárbajárók aránya az életkor elõrehaladtával csökkenõ mértékû.

3. Iskolai végzettség szerinti megoszlás:

%

8 általános

96

20, 5

szakmunkásképzõ

61

13, 0

érettségi

183

39, 2

fõiskola

91

19, 4

egyetem

37

7, 9

Az iskolai végzettség szerinti kategorizálás mutatja, hogy a könyvtárhasználók nagyobb része középiskolai (39,2 %) illetve felsõfokú végzettséggel rendelkezik (27,3 %).

4. Foglalkozás szerinti megoszlás:

Beiratkozottak

Megkérdezettek

%

%

középiskolai tanuló

790

32, 8

103

22, 0

felsõfokú int. hallgató

285

11, 8

71

15, 1

fizikai alkalmazott

300

12, 4

39

8, 3

szellemi alkalmazott

434

18, 0

105

22, 4

háztartásbeli

62

2, 5

12

2, 5

munkanélküli

139

5, 7

42

8, 9

nyugdíjas

318

13, 2

79

16, 8

önálló

78

3, 6

17

4, 0

Ha a foglalkozás szerinti összetételt vizsgáljuk, látszik, hogy a középiskolai tanulók és a szellemi alkalmazottak teszik ki a könyvtárhasználók jelentõs részét, az összes megkérdezettek 44,4 %-át, de ugyanakkor jelentõs a felsõfokú intézményekben hallgatók száma is (15,1%). A nyugdíjasok a megkérdezettek 16,8 %-át teszik ki.

5. Hol szerezte be legutóbbi olvasmányát?

könyvtárból kölcsönözte

72, 6 %

vásárolta

12, 6 %

családi könyvtárból

4, 9 %

ismerõstõl kölcsönözte

3, 4 %

ajándékba kapta

6, 5 %

A megkérdezettek 72,6 %-a a könyvtárból kölcsönzi olvasmányait. Második helyen 13 %-kal a vásárlás áll. Ezek után szinte egyenlõ arányban vannak a családból beszerzett vagy ajándékba kapott könyvek, míg a sort az ismerõstõl kapott könyv zárja.

6. Milyen könyvtárat látogat és milyen gyakran?

hetente 1 x

hetente többször

havonta 1 x

ritkábban

%

%

%

%

városi
kvt.

149

31, 8

111

23, 7

167

35, 6

39

8, 9

A táblázatból látható, hogy a megkérdezettek egyharmada heti gyakorisággal megfordul a városi könyvtárban, minden negyedik megkérdezett pedig hetente többször is betér. A havonta egy alkalomnál is ritkábban járók a szünetelõ vagy késedelmes olvasók körét alkotják.

A második legtöbbet látogatottak az iskolai könyvtárak, ez érthetõ is, hisz a megkérdezettek 37 %-a középfokú vagy felsõfokú intézmény hallgatója.

Harmadik helyre a megyei könyvtár került, amelynek magyarázata az, hogy a megkérdezettek 15,1 %-a felsõfokú intézmény hallgatója, s elsõsorban a megyeszékhelyre járnak iskolába és ezért földrajzilag a Somogyi-könyvtár a legelérhetõbb számukra.

Ha a könyvtárbajárás gyakoriságát és a foglalkozás szerinti megoszlást hasonlítjuk össze, akkor megállapíthatjuk, hogy a tanulók nagy része hetente legalább egy alkalommal megfordul a városi könyvtárban, a megkérdezett középiskolások 36,7 %-a, a megkérdezett felsõoktatásban tanulók 39,4 %-a. Õket követik a nyugdíjasok, majd pedig a szellemi foglalkozásúak.

Hetente többször a nyugdíjasok járnak a könyvtárba, nyilván õk rendelkeznek a legtöbb szabadidõvel is. A második hetente több alkalommal megjelenõ réteg a középiskolások és a szellemi foglalkozásúak. Nyilvánvaló, hogy az éppen aktuális házi feladat megoldása illetve a napi sajtó elolvasása igényli a heti többszöri könyvtárhasználatot.

Megállapítható még, hogy a magasabb iskolai végzettségûek közül kerülnek ki a több könyvtárat használók.

7. A könyvtár milyen szolgáltatásait veszi igénybe?

A legtöbbek által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások megoszlása:

Rendszeresen (%)

Alkalmanként (%)

könyvkölcsönzés

63, 8

21, 5

helybenolvasás

27, 7

34, 6

fénymásolás

17, 3

34, 8

internethasználat

12, 8

13, 0

Az igénybe vett könyvtári szolgáltatások között elsõ helyen természetesen a könyvkölcsönzés áll, de ugyancsak jelentõs a helybenolvasás miatt könyvtárbajárók száma is. Õk elsõsorban az újságok, folyóiratok olvasása miatt térnek be. A fénymásolás is az egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatása a könyvtárnak. Az internethasználat, mint újonnan bevezetett szolgáltatás egyre inkább népszerû, s megelõz olyan hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, mint a zenehallgatás, amely évekkel korábban nagyon népszerû volt.

Elsõsorban a fiatalokat, az iskolázottabb és többet olvasó könyvtárhasználókat jellemzi a többféle szolgáltatás rendszeres igénybevétele.

Ha a rendszeres szolgáltatásokat igénybevevõket foglalkozás szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a helybenolvasást, ami elsõsorban az újságok, folyóiratok olvasását jelenti, fõleg a nyugdíjasok és a szellemi foglalkozásúak veszik igénybe. Nyilvánvaló, ezek a rétegek azok, amelyeknek jövedelmi viszonyaik nem teszik lehetõvé, hogy rendszeresen megvásárolják az õket érdeklõ újságokat.

Ha a könyvkölcsönzést nézzük, akkor a szellemi foglalkozásúak vannak az élen, de szorosan követik õket a középiskolások, a felsõfokú intézményekben tanulók, majd pedig a nyugdíjasok. Látható, hogy az elõbbi okok miatt õk azok, akik a könyvvásárlás helyett a könyvkölcsönzést “választják.”

A folyóiratkölcsönzést leginkább szintén a nyugdíjasok és a szellemi foglalkozásúak veszik igénybe.
A középiskolások, a felsõfokú hallgatók és a szellemi foglalkozásúak fénymásoltatnak a legtöbbet.
Az internethasználat elsõsorban a tanulók és a szellemi foglalkozásúak között a legnépszerûbb.

8. Az elmúlt évben hány könyvet olvasott el?

Örvendetes, hogy csupán három fõ nyilatkozta, hogy az elmúlt évben egyetlen könyvet sem olvasott (0,6 %).
Az évi egy-öt könyvet olvasókat a nagyon ritkán olvasók körébe soroltam (16,
8 %). Az évente 6-12 mûvet “bevallók” a közepes gyakoriságú olvasók közé kerültek (22,8 %). Az évi 12 könyv felettieket rendszeres olvasóknak minõsítettem (59,8 %).
Ha az évente elolvasott könyvek számát a nemhez, az életkorhoz és a foglalkozáshoz viszony
ítjuk, akkor az alábbiakat állapíthatjuk meg. A ritkán olvasók (évi 1-5 könyv) többsége nõ (64 %), a 15-19 éves korosztályhoz tartozik és középiskolába jár (48 %).

A nõk fölényét mutatja a közepesen olvasók tábora is (61 %). Életkori megoszlásban itt is a 15-19 évesek vezetnek (34 %), s õket követi a 20-29 és a 30-49 éves korosztály 28-28 %-kal. Ez azt jelenti, hogy a 20-50 éves korosztálynak fele havonta-kéthavonta elolvas egy könyvet. A foglalkozás szerint a közepes gyakorisággal olvasók elsõsorban a középiskolás korosztályból (37 %), a szellemi alkalmazottak körébõl (19 %) illetve a felsõfokú oktatási intézményekben tanulókból (15 %) kerül ki.

Az eredmények igazolják azt a régi tapasztalati tényt, hogy a nõk többet olvasnak, mint a férfiak. A rendszeres olvasók 67 %-a nõ. A havonta legalább egy könyvet elolvasók egyharmada a 20-29 éves korosztályból kerül ki (32 %). A másik legtöbbet olvasó korcsoport a 30-49 évesek, õket követik a 20 év alattiak és a 60 év felettiek 14-14 %-kal. A rendszeresen olvasók elsõsorban a szellemi alkalmazottak körébõl kerülnek ki (27 %), majd 21 %-kal a nyugdíjasok és 19 %-kal a felsõfokú oktatási intézményekben tanulók követik õket.

9. Milyen újságokat olvas rendszeresen?

Napilapok közül:

Említések száma

Délvilág

161

Népszabadság

124

Délmagyarország

150

A könyvtárnak járó többi újság közül:

Említések száma

Nõk Lapja

101

Heti Világgazdaság

42

Kiskegyed

40

Story

25

Tina

24

Ifjúsági Magazin

21

Bravo

20

Lakáskultúra

20

Praktika

14

Meglepetés

13

História

11

168 óra

10

A napilapok közül a legolvasottabbak a helyi újságok, valamint a Népszabadság. A Délvilágot a megkérdezettek 34,4 %-a olvassa rendszeresen. A könyvtárnak járó többi idõszaki kiadvány közül a legnépszerûbbek a hetilapok, azok közül is a képes újságok. A Nõk Lapja áll a vezetõ helyen, melyet férfiak és nõk egyaránt szívesen forgatnak.

Általánosságban megállapítható, hogy a csak sajtóterméket (könyvet nem) olvasók között több a férfi, míg a sajtóterméket és könyvet is olvasók között nagyobb eséllyel találhatók meg a gyengébb nem képviselõi.

10. Elsõsorban milyen könyveket szeret olvasni?

Az olvasmányok összetételét négy szempont szerint is vizsgálat tárgyává tettem. Elsõként az önbesorolás módszerét választva, a zárt kérdésre érkezett válaszok megoszlását mutatom be:

- szórakoztató olvasmányok

- tanuláshoz szükséges szakkönyvek

- egyéb szakkönyvek

- szépirodalom

43, 4 %

20, 6 %

21, 3 %

14, 5 %

Megállapítható, hogy vezetõ helyen a szórakoztató irodalom áll, ezt tükrözi a jelenleg olvasott könyv mûfaja is. A szakkönyvek a második helyre szorultak, ezeket elsõsorban a praktikus, gyakorlati használhatóság iránt érdeklõdõk forgatják. Az értékes szépirodalom csak a harmadik helyre került. Ez a megoszlás tükrözi az országos tendenciákat.

11. Milyen könyvet olvas jelenleg?

A kérdezés idõpontjában 168 fõ, a megkérdezettek 35,8 %-a nem olvasott semmilyen könyvet.

A szórakoztató olvasmányokat illetõen az önbesorolás aránya (31,4 %) és az éppen most olvasott könyvek kategorizálásának általam végzett eredménye hitelesítik egymást (23,0 %).

A kérdésre adott válaszokat az alábbi szempontok szerint kategorizáltam:

a) A mû keletkezési ideje szerint:

A mû keletkezési ideje

A megkérdezettek %-ában

Az ókortól a XVIII. sz. végéig

6, 6

XIX. század

10, 3

XX. század elsõ fele

12, 0

1951-1970

2, 4

1971-1990

10, 3

1990 után

20, 0

Nem állapítható meg

38, 4

A mûvek keletkezési ideje szerinti kategorizálás azt mutatja, hogy a legkedveltebbek az elmúlt tíz évben íródott mûvek. Több mint 10 %-ot képviselnek a XIX. századi és a XX. század elsõ felében keletkezett mûvek. Ezek elsõsorban a középiskolás korosztály kötelezõ irodalmából kerülnek ki. Ugyanilyen arányban képviselik magukat az 1971 és 1990 között keletkezett mûvek. A nem megállapítható kategóriába az olyan válaszok kerültek, mint “regényt, szakkönyvet” stb.

b) Mûfaj szerint

Az olvasmányok stílusa

A megkérdezettek %-ában

Romantikus

8, 0

Klasszikus realista (XIX. sz.)

6, 3

XX. századi realista

9, 3

Modern, esztétikailag értékes

8, 6

Szórakoztató (krimi, bestseller, stb)

23, 0

Szakkönyv

34, 2

Egyéb

1, 6

Nem állapítható meg

9, 0

A mûfaj szerinti megoszlásból kitûnik, hogy a megkérdezettek közül vezetõ helyen a szakkönyveket olvasók állnak (34,2 %), s csak ezután jönnek a szórakoztató (krimi, bestseller) könyveket kedvelõk (23,0 %). Ezek az arányok az utóbbi néhány évben jellemzõ kommercializálódási és prakticizálódási tendenciát fejezik ki. Megállapítható, hogy a klasszikus realista, romantikus és az esztétikailag értékes, kortárs mûvek az olvasmányszerkezet elenyészõ hányadát teszik ki.

A vizsgálat idõpontjában könyvet olvasók nem, életkor és iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása:

 
Nem
Életkor
Iskolai végzettség
  férfi 15-19 20-29 30-49 50-59 60- 8 ált. szakm. éretts. felsõf.
Szakir. 52 48 11 38 38 10 3 10 7 41 42
Szór. ir. 23 77 19 25 32 9 15 19 18 38 25

Ha nem, életkor és iskolai végzettség szerint vizsgáljuk az éppen aktuális olvasmányokat olvasók közül a két “legkapósabb” mûfajt, akkor a következõ összefüggések állapíthatók meg. A szakkönyveket közel egyenlõ arányban olvassák mindkét nem képviselõi, akik elsõsorban a 20-49 éves korosztályból kerülnek ki és legalább érettségivel (41 %) rendelkeznek, de ugyanilyen arányban vannak köztük a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk is (42 %).

A szórakoztató irodalom olvasásában a nõk (54 %) vezetnek, s itt a 30-49 évesek (32 %) vannak az elsõ helyen. Iskolai végzettség szempontjából inkább a középfokú (38 %) illetve a felsõfokú iskolai végzettségûek (25 %).

A középiskolás korosztálynál a jelenleg olvasott könyvek általában a kötelezõ irodalmat jelentik.

c) A szerzõk nemzetisége szerint

Szerzõk nemzetisége

Megkérdezettek %-ában

Magyar

21

Európai (volt szocialista)

4

Egyéb európai országok

20

Észak- és Dél Amerika

14

Egyéb

3

Nem állapítható meg

40

A szerzõk nemzetisége a megkérdezettek 40 %-ában nem állapítható meg, mert a megkérdezettek olyan általános választ adtak, mint pl. regény vagy vers. A legkedveltebbek a magyar szerzõk mûvei (20 %), s ezt szorosan követik az egyéb európai országokból származó szerzõk mûvei.

Ugyancsak kedveltek az észak- és dél-amerikai szerzõk is (14 %), ezek azonban nem elsõsorban az irodalmilag értékes mûveket alkotók, hanem az utóbbi években nagy számban megjelent szórakoztató (bestseller) irodalom képviselõi.

12.Van-e kedvenc írója? Ha igen, ki?

A megkérdezettek 40 %-ának nincs kedvenc írója, illetve nem jelölt meg senkit, 11 %-nak csak külföldi, 14,1 %-nak csak magyar kedvence van.

A magyarok közül az elsõ tíz, amelyeket a legtöbben említettek.

Említések száma

Jókai Mór

41

Lõrincz L. László

35

Mikszáth Kálmán

15

Móricz Zsigmond

10

Rejtõ Jenõ

8

Vavyan Fable (Molnár Éva)

7

Szepes Mária

7

Moldova György

6

Petõfi Sándor

6

Berkesi András

6

A kedvenc szerzõk között vegyesen találhatóak a klasszikus és a lektûr irodalom képviselõi. Az országos felmérésekben is Jókai Mór szerepel a vezetõ helyen.

A külföldiek közül az elsõ tíz, amelyeket a legtöbben említettek:

Említések száma

D. Steel

25

S. King

19

R. Cook

17

A. Christie

8

R. Merle

8

W. Shakespeare

6

E. Bronte

6

B. Hrabal

5

E. Hemingway

4

M. Dosztojevszkij

4

Ha a csupán egyszer említett szerzõket nézzük, akkor az állapítható meg, hogy a magyar írók között több az un. klasszikus, mint a külföldiek között. Ott jelentõsebb számban vannak megemlítve a szórakoztató irodalom képviselõi.

13. Olvasmányai kiválasztásakor igénybe szokta-e venni a könyvtárosok segítségét?

A megkérdezettek közül 23 %-a rendszeresen igénybe veszi a könyvtárosok segítségét, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik kölcsönzõ. Alkalmanként 66 %, s csak 11 % nyilatkozott úgy, hogy soha nem igényli a segítséget. Ide elsõsorban a csak újságot olvasók tartoznak.

14. Mennyire elégedett?

A megkérdezettek 32 %-a teljesen elégedett a feltett kérdésekkel, illetve nem jelölt meg más választ.

A legtöbb bírálatot a könyvállomány, a folyóiratválaszték és a könyvtár nyitva tartása kapta.

teljesen elégedett
%

4-re értékelte
%

3-ra
értékelte
%

Nyitva tartás

55, 3

31, 7

6, 9

Könyvállomány

13, 2

39, 9

35, 8

Folyóiratválaszték

28, 3

48, 4

17, 9

Szolgáltatások

59, 7

33, 0

10, 0

Munkatársak

86, 4

11, 9

1, 2

A könyvtár nyitva tartásával a könyvtárhasználók fele elégedett. Többen igényelnék a szombat délutáni illetve a vasárnap délelõtti nyitva tartást is. Ez az igény elsõsorban a középiskolások és a felsõfokú intézményekben tanulók részérõl merült fel.

A megkérdezetteknek csak 13,2 %-a elégedett a könyvtár állományával, a többiek véleménye szerint a könyvállomány elavult, kevés az új szakirodalom, alacsony a beszerzett könyvek példányszáma. Ez utóbbi valóban fedi az igazságot, hisz az emelkedõ könyvárak és a szûkülõ költségvetési keret miatt már nincs lehetõsége a könyvtárnak arra, hogy akár a szépirodalmi mûvekbõl is egynél több példányt vásároljon meg.

A folyóiratok választékával a megkérdezettek közel egyharmada elégedett, de 48,4 %-a jónak ítéli. Elsõsorban az idegen nyelvû, a fiataloknak szóló és a számítástechnikával foglalkozó újságokat hiányolják. Az internetkapcsolat azonban lehetõvé teszi, hogy az ott megtalálható újságokkal nem “hagyományos módon” bõvítse a könyvtár a kínálatot.

A könyvtár szolgáltatásai közül a legtöbb bírálatot a fénymásolás kapta. Ezek a megjegyzések valóban jogosak, hisz egyetlen régi, több mint tíz éves berendezés áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A másolatok minõsége valóban hagy kívánni valót maga után, és ugyanakkor drága is.

Kritikaként hangzott el az is, hogy kevés a könyvtárban a számítógép. Jelenleg hat gép áll a használók rendelkezésére, amelyeken az internethozzáférés is biztosítva van. Elõjegyzéses rendszerben napi 30-40 fõ veszi igénybe. Azért, hogy minél többen használhassák, az elsõ óra ingyenes, s minden további óráért kell csak használati díjat fizetni.

15. Javaslatok

A javaslatok elsõsorban az elégedetlenség megszüntetésére vonatkoztak, konkrét megoldási ötletet nem igazán tartalmaztak. Több új könyvet, több számítógépet, több önkormányzati támogatást javasolnak a könyvtárnak.

A kérdõívek feldolgozása azt mutatja, hogy könyvtárunkban is sok vonatkozásban érvényesülnek azok a megállapítások, amelyek országosan is jellemzõek az olvasási és könyvtárhasználati szokásokra.

A felmérés hatására 1999. szeptemberétõl a könyvtár hétvégi nyitva tartását megváltoztattuk, szombat délután az eddigi 13 óra helyett 16 óráig állunk látogatóink rendelkezésére.