A segítőkészség mindenkinek jólesik

Ahol vak ember a látó kísérője

 

Képzeld el, hogy egyszer csak elveszted az egyik érzékedet.

Mindenkivel előfordul, hogy elzsibbad valamelyik testrésze. Ugye, milyen kellemetlen, amikor nem tudsz tapintani?

Biztosan mindenki volt már megfázva. Olyankor tapasztalhatod, hogy nem érzed az ízeket, szagokat, korlátozottabban hallod a zajokat, hangokat is. Egyszerű megfázás és mégis mennyire zavaróak ezek a tünetek!

Na, most képzeld el, hogy a látásod hagy cserben. Tudom, nem könnyű ezt elképzelni.

Van egy kiállítás, ahol betekintést nyerhetsz abba, hogy milyen is lehet az, amikor a fő érzékszerved nem áll a rendelkezésedre. (Az emberek a külvilágból szerzett ingerek 70-80%-át a szemükkel érzékelik). Mit tudsz kezdeni a maradék 20-30%-kal?

Ugye, milyen megdöbbentő és hátborzongató, amikor erre gondolsz?

A kiállításon 8-9 fős csoportok indulnak el egy egészen más világba. Oda, ahol a vak ember a Te kísérőd és Te szorulsz segítségre, nem Ő. Csakhogy amikor kijössz, Te újra látni fogsz.

Leírnám a tapasztalataimat, de nem akarom megelőlegezni az élményt. Ezt mindenkinek magának kell megtapasztalnia!

Nyugodj meg, nem félelmetes ez a kirándulás! Éppen ellenkezőleg! A maga módján szórakoztató, izgalmas kaland, ahol sok érdekes élmény és felfedezés vár Rád.

Annyit elárulhatok, hogy érdemes aprópénzt vinned magaddal, mert szükséged lehet rá!

Voltam ezen a kiállításon, és mindenkinek csak ajánlani tudom.

Egyrészt jobban megismered önmagadat, másrészt elgondolkozol azon, hogy milyen lehet vaknak lenni. Talán a világhoz, az emberekhez való hozzáállásodat is átformálja egy kicsit.

Gondolj csak bele: hányszor kerültél olyan helyzetbe, hogy segíthettél volna, de mégsem tetted, mert úgy volt könynyebb, egyszerűbb, meg egyébként is nem a Te dolgod.

De igenis a Te dolgod az, hogy segítsél azoknak, akiknek szükségük lehet rá!

Viszont fontos, hogy ezt ne erőszakosan tedd! Néha csak egy egyszerű „segíthetek„ kérdés is elegendő, hiszen vannak olyan látássérültek is, akiknek nincsen szükségük segítségre. De a kérdés mégis jólesik nekik!

 

Simon Enikő