Jogerős ítélet az MVGYOSZ javára

Tanulságos olvasmány lehet

 

Miként a Vakok Világának júniusi számában megígértük, most teljes terjedelmében közreadjuk azt a jogerős ítéletet, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla megvédte a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét azzal a heves támadással szemben, amelyet Földi Antal indított ellene.

Az ítélet hasznos olvasmány lehet azok számára, akik abban érdekeltek, hogy az MVGYOSZ törvényes keretek között, a látássérült emberek több tízezres táborának javára elláthassa küldetését, mert kiderül belőle, hogy az igazság mégsem lehet martaléka a gátlástalan kötekedésnek. De tanulságos olvasmány lehet azoknak a számára is, akik szeretik a heccet és az acsarkodást, mert láthatják belőle, hogy az ilyen szórakozás visszájára fordulhat és pénzükbe is kerülhet, tehát az ártó szándék szabadjára eresztése helyett talán szolidabb szórakozást keresnek maguknak, tanulván Földi Antal esetéből.

 

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.20.158/2007/6.

 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

 

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pozsonyi Anikó ügyvéd (1051 Budapest, Mérleg u. 7.) által képviselt Földi Antal (1144 Budapest, Vezér u. 59/A.) felperesnek, dr. Szőke László ügyvéd (8100 Veszprém, Kossuth L. u. 10. I/114.) és törvényes képviselő által képviselt Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) alperes ellen határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. november 27. napján meghozott 27.P.632.740/2005 /34. számú ítélete ellen az alperes részéről 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet és a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 27.500.- (Huszonhétezerötszáz) forint első- és másodfokú perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 24.000.- (Huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes a keresetében az alperes 2005. szeptember 24-i és 2005. december 10-i küldöttközgyűlésén, továbbá a 2005. november 5-i Egyéni Tagok Gyűlésén hozott határozatok megsemmisítését kérte az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 10. § (1) bekezdés alapján.

Az alperes a kereset elkésettségére hivatkozott, illetve érdemben a kereset elutasítását kérte vitatva annak jogalapját.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes 2005. szeptember 24-i és december 10-i küldöttközgyűlésén, valamint az Egyéni Tagok Gyűlésén hozott határozatokat megsemmisítette, e határozatok végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 61.000.- Ft perköltséget.

Az ítélet indokolása értelmében az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 24-i és november 5-i gyűléseken hozott határozatok megtámadásaként értékelte a felperes által a nemperes eljárásban előterjesztett kérelmeket, így azokat határidőben érkezettnek tekintette. A 2005. december 10-i határozatok vonatkozásában sem állapította meg a kereset elkésettségét, kifejtve az alperest terhelő bizonyítási kötelezettség eredménytelenségét. Érdemben a keresetet mindhárom gyűlésen hozott határozatok vonatkozásában megalapozottnak tartotta, mert azokat olyan személy hívta össze, aki arra nem volt jogosult. Megállapította, hogy dr. Szőke László nem elnöke az alperesi szervezetnek, hanem olyan tisztséget - ügyvezető elnökként - tölt be, amit az alapszabály sem a régi sem a módosított formájában nem ismer. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy miután a küldöttközgyűléseket nem az elnök hívta össze, így az e küldöttközgyűlésen hozott határozatok is alapszabály-, törvénysértők. A 2005. november 5-i Egyéni Tagok Gyűlésének összehívását azért tartotta jogszabálysértőnek, mert az alapszabályból nem is látható, hogy ki jogosult az összehívásra, az ügyvezető elnök nem azonos az elnökkel, így a megtartása alapszabályba ütközik, ezért a meghozott határozatok törvénysértők. Az ETGY lebonyolítását jogsértőnek minősítette azért is, mert arra megismételt gyűlés keretében úgy került sor, hogy erre az új alapszabály nem adott lehetőséget, és a meghívóban sem szerepelt erre történő utalás. Rámutatott arra, hogy a másik két küldöttgyűlés meghívóiban szintén nem szerepelt a megismételt közgyűlés megtarthatóságára történő utalás, ami azonban szerinte sem teszi érvénytelenné a határozatokat. Megítélése szerint az új alapszabály hatásköri szabályozatlansága következtében a küldöttközgyűlés érvényesen nem dönthetett tagfelvételről különösen olyan küldöttközgyűlésen, amely összehívása a régi alapszabály alapján történt. Ezért az elsőfokú bíróság az Etv. 10. § (1) bekezdés alapján a keresettel támadott határozatokat megsemmisítette, és azok végrehajtását felfüggesztette.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesi elnökség mandátumának meghoszszabbítására az Országos Küldöttközgyűlés 2004. május 21-22-én elfogadott határozata alapján került sor, amelyet jogszerűen bíróság előtt nem támadtak meg. Álláspontja szerint e határozat és ennek alapján történő eljárás összhangban áll a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásával. Kiemelte, hogy e határozat alapján került sor a 2005. szeptember 24-i küldöttközgyűlés összehívására, míg a 2005. december 10-i küldöttközgyűlés és a 2005. november 5-i Egyéni Tagok Gyűlésének összehívására a 2005. szeptember 24-én elfogadott alapszabályban kapott felhatalmazás alapján került sor. Továbbra is állította, hogy a felperes a 2005. december 10-i küldöttközgyűlés tartalmát nem 2006. nyarán ismerte meg az alapszabály 9. § (3) bekezdéséből következően, ezért e vonatkozásban elkésettségre is hivatkozott. Álláspontja szerint az alapszabály a jogi személyek tagfelvételét egyértelműen rendezte, és 2005. szeptember 24-én olyan egyesületet nem vett tagjai sorába, akiknek bírósági nyilvántartásba vétele jogerősen ne történt volna meg. Utalt a szervezeti átrendeződésre, annak lényegére. Megalapozatlannak tartotta az elsőfokú bíróság határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezését is a szervezet ellehetetlenülésére is tekintettel.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte indokai alapján.

A fellebbezés alapos.

Az Etv. 10. § (1) bekezdés szerint a felperes az alperes határozatait a tudomására jutástól számított 30 napon belül támadhatta meg a bíróság előtt keresettel.

A 2005. december 10-i küldöttközgyűlés határozatainak megtámadására irányuló kereset vonatkozásában a felperes a tudomásszerzésének időpontjára bizonyítottan meg nem cáfolt előadást tett. Önmagában a módosított alapszabálynak a küldöttközgyűlési határozatok közzétételére vonatkozó rendelkezése a felperesi előadást nem teszi súlytalanná. Így az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg e határozatot támadó kereset vonatkozásában is, hogy a kereset határidőben érkezett.

A keresetet a fellebbezési kérelemhez kötötten érdemben vizsgálva, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogkövetkeztetéseit az alábbiak miatt nem osztotta. Az Etv. 6. §-ából következően a társadalmi szervezet - így az alperes is - önkormányzattal rendelkező autonóm közösség, amely maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit. Nem sérti a társadalmi szervezet demokratikus működését, ha a szervezet egyes tagjait az alapszabály többletjogokkal ruházza fel (KGD. 1992. 392). Bírósági úton a szervezet működésébe történő beavatkozásra csak az Etv. által meghatározott esetekben és körben van lehetőség. Az Etv. rendelkezései értelmében a bíróság csak az arra jogosult tagnak vagy ügyésznek az Etv. 10. § (1) bekezdésben, illetve 16. § (2) bekezdésben meghatározott keresete alapján, a kereset tárgyához kötötten vizsgálhatja a társadalmi szervezet működését. A 2002. május 21-22-i küldöttgyűlést követően az iratoknál található 2004. július 27-i legfőbb ügyészségi (T.LÜ. 5058/2004/1-II.) levélben foglaltak szerint a Legfőbb Ügyészség nem látott okot törvényességi felügyeleti intézkedésre azon okból, hogy az elnökség, mint ügyvezető elnökség az átszervezés lebonyolítására a tagságtól korlátozott idejű, többlet idejű mandátumot kapott, amelyet bíróság előtt sem támadtak meg. Ezt a Legfőbb Ügyészség a magyar jogrendszerben az ilyen átmeneti időszakra elfogadott megoldásnak tartotta. A 2004. május 21-22-i határozathozatal óta eltelt több mint 1 évre tekintettel a határozatot már nem lehet később sem megváltoztatni, figyelemmel a KGD. 1995/12. számú eseti döntésére. Az Etv. 10. § (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet keresettel támadott határozatának törvényességének vizsgálatán keresztül a bíróság a társadalmi szervezet életébe nem korlátlanul és nem általánosan avatkozhat be. Tehát a kifejtett szempontok alapján a keresettel támadott határozat törvényességét vizsgálhatja a bíróság és csak ezen keresztül, ehhez kötötten a társadalmi szervezet működését annyiban, hogy a határozat törvénysértő jellegének megállapítását megalapozza a határozat meghozatali eljárásnak az ügy érdemére kiható törvénysértő volta. A jelen pernek nem volt tárgya az alperes működése törvényességének (általános) vizsgálata. Kizárólag a keresettel támadott határozatok törvényessége és ezen keresztül a támadott határozatokat hozó küldöttközgyűlés, illetve egyéni tagok gyűlése összehívásának, megtartásának törvényessége volt vizsgálható. Az adott határozat megsemmisítésére irányuló eljárásban a bíróság a társadalmi szervezet bármely tagjának a magatartását csak az adott határozat tükrében és csak abban a vonatkozásban vizsgálhatja, hogy az eredményezte—e az adott határozat törvénybe ütközését. Az Etv. 10. § (1) bekezdése alapján törvénysértésre hivatkozással indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni. A társadalmi szervezet alapszabálya és más belső szabályzata rendelkezéseinek megsértése törvénysértésnek minősül. Az Etv. 12. § (1) bekezdés és ennek alapján a társadalmi szervezet alapszabálya meghatározza a legfelsőbb szerv, a jelen esetben a küldöttközgyűlés hatáskörét, döntési jogkörébe tartozó kérdéseket, ügyeket. A társadalmi szervezet legfőbb szerve, jelen esetben a küldöttközgyűlés által hozott határozatok — az abban foglaltak — mindaddig irányadók a társadalmi szervezetre, ameddig annak jogszabályba ütközését, törvénysértő jellegét az arra jogosulttól származó kereseti kérelem alapján a bíróság jogerősen ki nem mondta ítéletében. Ennek megfelelően a küldöttközgyűlésnek a társadalmi szervezet működésére, képviseletére kiható határozata mindaddig köti a társadalmi szervezetet, amíg a bíróság jogerős ítéletével meg nem semmisíti a határozatot. Az alperes működésére elsődlegesen az Etv. rendelkezéseit végrehajtó alapszabály és egyéb belső szabályzatai az irányadók, és azok betartására is kötelezi az alperest, azonban az alperesnek a tagsági akaratot megtestesítő legfelsőbb szerve, a küldöttközgyűlése által hozott határozatokat is be kell tartania, azok végrehajtása a tagsága részéről a demokratikus önkormányzatiságból következően számon kérhető. Ennek megfelelően az alperes szerveit eljárása során a küldöttközgyűlés határozatai is kötik. Mindezek alapján a keresettel támadott határozatok törvényességének vizsgálatánál az alapszabályi rendelkezéseken túlmenően nem lehetett figyelmen kívül hagyni az alperes küldöttközgyűlése által az alperes működésére vonatkozó — bíróság által jogerősen meg nem semmisített – határozatait.

Az alperes 2002. április 27-étől hatályos alapszabálya bár meghatározza a választási ciklus időtartamát (21. (1) bek.) és rendelkezik a 9. § (5) bekezdésében az újraválaszthatóságról és az elnöki megbízatás meghosszabbodásáról, azonban a 10. § (1) bekezdése szerint az országos küldöttközgyűlés hatásköre kiterjed a szövetséget érintő minden kérdésre, továbbá a 10. § (2) bek. i) pontja szerint a küldöttközgyűlés kizárólag hatáskörébe tartozik a döntés minden olyan kérdésben, melyet hatáskörébe von. Az alperes működését érintően korábban jogerős ítéletek születtek, amely perek tárgyát képező alperesi határozatokat követően az alperes a két küldöttközgyűlés közti időszakban a legfőbb vezető szerve, az országos elnökség vonatkozásában a küldöttközgyűlése által — annak hatáskörébe tartozóan (10. § (2) bek. d) és i) pont) döntést hozott. A 2004. május 21-22-i küldött közgyűlés határozata értelmében az országos elnökség lejárt mandátumát ügyvezető elnökségként meghoszszabbította a szövetség szervezeti átalakulásának megtörténtéig. E küldöttközgyűlési határozatot a bíróság jogerős határozatával nem semmisítette meg, így az a fentebb kifejtettek értelmében irányadó az alperes működésére.

A perbe vitt kérdések megítélésekor kiemelésre érdemes szempontként kellett figyelembe venni, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az alperes teljes szervezeti átalakulást kívánt végrehajtani és ennek érdekében hozta meg a már hivatkozott 2004. május 21-22-i és a jelen per tárgyát képező határozatait is. A 2004. május 21-22-i határozatok törvényessége a jelen per tárgyát nem képezhette. A másodfokú bíróság rámutat még az alábbiakra: Az alperes működésének alapelve az önkéntesség, önkormányzatiság, demokratizmus. Az önkormányzatiság elve érvényesül abban is, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző, képviseleti szervei választott szervek. Az Etv. 11. (1) bekezdése alapján az alperes alapszabályában meghatározottak szerint az alperes legfelsőbb szerve a tagjai által választott testület, azaz a küldöttközgyűlés. A küldöttközgyűlés — mint a tagok összességét megtestesítő testület — az alapszabályban történt feljogosítása alapján választotta meg az országos elnökség tagjait. A küldöttközgyűlés által választott szervek mandátumának meghosszabbítása a küldöttközgyűlés által az önkormányzatiság elvét nem sérti figyelemmel a küldöttközgyűlés hatáskörének alapszabályi szabályozására is és arra, hogy ezt meghatározott cél, a szervezet átalakítása érdekében tette. Maga a 2004. május 21-22-i határozat is ügyvezető elnökségként nevesíti a vezető szervezet mandátumát a szervezeti átalakulásig. E határozat legitimálta a lejárt mandátumú elnökséget.

Mindezek alapján az alperes meghosszabbított mandátumú „ügyvezető” országos elnöksége illegitimnek nem volt tekinthető, így a jelen per tárgyát képező küldöttközgyűléseket és egyéni tagok gyűlését az arra jogosult személy hívta össze, függetlenül attól, hogy az alapszabály az ügyvezető elnökről valóban nem tett említést.

Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a fentieket szem elől tévesztetve kizárólag az alapszabályban foglaltakat alkalmazta és nem tulajdonított jelentőséget az ügyvezető elnökség legitimitását megteremtő 2004. május 21-22-i küldöttközgyűlési határozatoknak. Ezáltal a bíróság kiinduló azon feltevése, hogy az elnökség illegitim, tévesnek bizonyult, amelynek logikus következménye a jelen határozat.

Iránymutatásként azonban hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy a küldöttközgyűlési felhatalmazás nélkül a társadalmi szervezet alapszabályába foglalt rendelkezéstől való eltérés törvénysértésnek minősül továbbra is (BH. 1997/366.).

A 2005. szeptember 24-i küldöttközgyűlés elfogadta a módosított alapszabályt. A demokratikus önkormányzatiságra és a szervezeti átalakítás céljára tekintettel kifejezett jogszabályi, alapszabályi tilalom hiányában nem minősíthető törvénysértőnek az új alapszabályi rendelkezések akár azonnali, ugyanazon küldöttközgyűlésen történő alkalmazása, így a módosított alapszabály által lehetővé tett jogi személyek tagként történő felvétele. A módosított alapszabály 3. § (4) bek. szerint jogi személy tag lehet, akit az országos küldöttközgyűlés a tagok sorába felvesz. A módosított alapszabály kifejezett rendelkezést nem tartalmaz arra, hogy az egyéni tagok milyen lebonyolítási rendben választják meg küldötteiket. A módosított alapszabály 8. § (3) bekezdése csak a küldöttek létszámát határozza meg, és csak utal az egyéni tagok gyűlésére. A 2005. szeptember 24-i küldöttközgyűlés 6. sorszámú határozata felhatalmazta az országos elnökséget a 2005. november 5-i egyéni tagok gyűlésének összehívására, lebonyolítására. A szervezeti átalakítás érdekében született ezen határozat az alapszabály új rendelkezéseire is figyelemmel alapot teremtettek az egyéni tagok 2005. november 5-i gyűlésének összehívására, lebonyolítására. A lebonyolításra, öszszehívásra, megtartásra vonatkozó kifejezett alapszabályi, illetve belső határozati rendelkezés hiányában az egyéni tagok gyűlése vonatkozásában annak azonnali megismételtsége, a felperes által e körben sérelmezett figyelmeztetés hiánya nem értékelhető akként, hogy az ezen a gyűlésen hozott határozatok alapszabály-ellenesek, azaz törvénysértők lennének. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alapszabály rendelkezései együttesen értelmezhetők és az esetleges szerkesztési hibák, hiányosságok, szabályozatlanság, illetve a nem mindenre kiterjedő szabályozás önmagukban nem teszi törvénysértővé a keresettel támadott határozatokat.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bíróság a keresettel támadott határozatok törvénysértő voltának megállapításával, a határozatok megsemmisítésével beavatkozik a társadalmi szervezet működésébe, ezért mérlegelni kell azt is, hogy a támadott határozat megsemmisítésével a társadalmi szervezet demokratikus és egyben jogszerű működése a jövőre vonatkozóan se legyen akadályozott. ‘

Az alperes keresettel támadott határozatai a szervezeti átalakítás érdekében, egymásra épülve születtek. A tagság átalakult, tagsági viszonyok szűntek meg a szervezeti átalakulás a jogi személy tagságának lehetővé tétele folytán, illetve új tagok léptek be. Mindezen változásokra figyelemmel olyan jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok állnak már fenn, amelyek folytán a keresettel támadott határozatok megsemmisítése esetén az eredeti állapot helyreállítására és ennek alapján új, a korábbi alapokra épülő működést érintő határozatok hozatalára már lehetőség jelentősebb érdeksérelem nélkül nem lenne. Az alperes szervezeti átalakulása a 2005. december 10-i küldöttközgyűlésen befejeződött a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint is.

A keresetben hivatkozott további törvénysértésekre tekintettel a másodfokú bíróság utal még az alábbiakra:

A 2005. december 10-i küldöttközgyűlés határozatképessége és a határozatok érvényessége a rendelkezésre álló adatok, okiratok szerint bizonyított.

A szervezeti átalakításra figyelemmel a vagyonátruházás körében hozott küldöttközgyűlési határozat lényegében egy tulajdonosi döntés volt, amelynek tényleges, a jogszabálynak megfelelő lebonyolítási módja a határozatban nem került megfogalmazásra. Az alperesi nyilatkozatra is figyelemmel az átruházásról történt döntés jogszabályba ütközése nem állapítható meg. Miután az önkormányzatiság alapján választott szerv döntött többségi szavazással e kérdésben, így a demokratikus önkormányzatiság elvét sem sérti a határozat.

A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az ügyészség figyelemmel kísérte az alperes átalakításának törvényességi folyamatát (lsd.: 2004. július 7-i levél); az ügyészség eljárása körében tett felperesi előadások azonban a jelen perben nem voltak figyelembe vehetők, mivel az ügyészség eljárásának, illetve esetleges mulasztásának megítélése a jelen per tárgyát nem képezte.

A kifejtettek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla a keresettel támadott határozatok törvénysértő jellegének megállapítására alapot nem látott, ezért a Pp. 253. § (2) bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet elutasította.

A kereset elutasítása folytán a keresettel támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem sem megalapozott, így az ezt támadó fellebbezés is alapos volt, ezért a felfüggesztés iránti kérelmet is elutasította a másodfokú bíróság.

A fellebbezés eredményes, míg a kereset nem megalapozott volt, ezért a perköltség viseléséről a másodfokú bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdés alapján határozott, melyben az ügyvédi díjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont (5) bekezdés alapján állapította meg az első- és a másodfokú eljárásra együttes és nettó összegben.

Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a módosított 1990. évi XCIII. tv. 64. §-a alapján alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. (2) bekezdés alapján határozott.

Budapest, 2007. április 17.

 

Dr. Merőtey Anikó sk.           Dr. Lizák Tibor sk.                  Dr. Molnár Ágnes      

    sk. előadó bíró                      a tanács elnöke                                  bíró