A gyermekgondozási segély feltételei

A családok támogatására szolgáló ellátások

 

Bizonyára az olvasók között is akadnak jó néhányan, akik – hosszabb-rövidebb időn belül – gyermeket szeretnének vállalni. A gyermekgondozási segély, vagy röviden GYES ezen olvasóim számára különösen fontos lehet, mivel a gyermek születését követő első években ez az ellátás szinte minden szülő számára hozzáférhető.

A GYES-ről – csakúgy, mint a családi pótlékról – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (a továbbiakban: Cst.) rendelkezik. Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ide értve a nevelőszülőt és a gyámot is -  a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig a gyermek 10. életévének betöltéséig. Ha ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. A gyermek tankötelessé válásának időpontján legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját lehet érteni. Ikergyermekek esetén a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét az általános szabályoktól eltérően határozza meg. Ha ezt a jogosult nem teszi meg, a GYES-t csak addig az időpontig kapja meg, amikor a gyermek eléri a tankötelezettség kezdeteként általánosan meghatározott életkort, ez jelenleg a gyermek 6-8 éves kora.

A szülőn, az örökbefogadó és nevelőszülőn, valamint a gyámon kívül a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis – egyszerűen kifejezve - a gyermek nagyszülője is jogosult lehet a gyermekgondozási segélyre. A nagyszülő részére akkor lehet GYES-t folyósítani, ha a gyermek az első életé-vét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint a gyerek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja. Ez abban az esetben lehet fontos, ha a különélő szülő a nyilatkozattétel megtagadásával próbálja megakadályozni, hogy a nagyszülő vehesse igénybe az ellátást.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fentebb ismertetett feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Ennek megfelelően a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Ha tehát a szülőnél merül föl olyan körülmény, mely a GYES igénybevételét kizárná, a folyósítást akkor is meg kell szüntetni, ha az ellátás nem az ő, hanem a nagyszülő részére járt, a kizáró körülményekről később még szót ejtek. Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása – általában - a Cst. 1. számú mellékletében található „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik. A gyermekgondozási segélynek a nagyszülő általi igénylése az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 3. számú pótlap kitöltésével történik. Ha a gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a betegség, ill. fogyatékosság tényét tanúsító igazolást. Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

A GYES-t - hasonlóan a családi pótlékhoz – a családtámogatási kifizetőhelytől, ha ilyen az igénylő munkahelyén nem működik, akkor pedig a Magyar Állam Kincstár megyei területi igazgatóságától lehet igényelni. A Budapesten vagy Pest megyében élők a támogatást a Magyar Állam Kincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságától igényelhetik. Ennek központja Cegléden található, ám kirendeltsége működik Budapesten, a Lőportár utcában is. A kifizetőhely határozata ellen a Magyar Állam Kincstár megyei igazgatóságához, ha I. fokon a megyei igazgatóság járt el, ennek határozata ellen pedig a Magyar Állam Kincstárhoz lehet fellebbezni. A Gyermekgondozási segély melletti munkavállalásról – terjedelmi okokból – a következő cikkben ejtek szót.

 

(Folytatása következik.)

 

Dr. Oszvári L. Ádám