A családok támogatására szolgáló ellátások
Bizonyára az olvasók között
is akadnak jó néhányan, akik – hosszabb-rövidebb időn belül – gyermeket
szeretnének vállalni. A gyermekgondozási segély, vagy röviden GYES ezen
olvasóim számára különösen fontos lehet, mivel a gyermek születését követő első
években ez az ellátás szinte minden szülő számára hozzáférhető.
A GYES-ről – csakúgy, mint a
családi pótlékról – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (a
továbbiakban: Cst.) rendelkezik. Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő –
ide értve a nevelőszülőt és a gyámot is -
a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig,
ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig a gyermek 10. életévének
betöltéséig. Ha ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg,
úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. A gyermek
tankötelessé válásának időpontján legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének
napját lehet érteni. Ikergyermekek esetén a jogosult köteles benyújtani az
igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben
a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét az általános szabályoktól
eltérően határozza meg. Ha ezt a jogosult nem teszi meg, a GYES-t csak addig az
időpontig kapja meg, amikor a gyermek eléri a tankötelezettség kezdeteként
általánosan meghatározott életkort, ez jelenleg a gyermek 6-8 éves kora.
A szülőn, az örökbefogadó és
nevelőszülőn, valamint a gyámon kívül a gyermek szülőjének vér szerinti,
örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis – egyszerűen
kifejezve - a gyermek nagyszülője is jogosult lehet a gyermekgondozási
segélyre. A nagyszülő részére akkor lehet GYES-t folyósítani, ha a gyermek az
első életé-vét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában
történik, valamint a gyerek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a
gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási
segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. A gyermekkel nem közös
háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság
pótolhatja. Ez abban az esetben lehet fontos, ha a különélő szülő a
nyilatkozattétel megtagadásával próbálja megakadályozni, hogy a nagyszülő vehesse
igénybe az ellátást.
A nagyszülő részére a
gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fentebb ismertetett feltételek
fennállása esetén is csak akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az
ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a
jogosultsági feltételek. Ennek megfelelően a nagyszülő gyermekgondozási
segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró
körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele
esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga
után. Ha tehát a szülőnél merül föl olyan körülmény, mely a GYES igénybevételét
kizárná, a folyósítást akkor is meg kell szüntetni, ha az ellátás nem az ő,
hanem a nagyszülő részére járt, a kizáró körülményekről később még szót ejtek.
Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény
a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.
A gyermekgondozási segélyre
vonatkozó igény benyújtása – általában - a Cst. 1. számú mellékletében
található „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány
és a 2. számú pótlap kitöltésével történik. A gyermekgondozási segélynek a
nagyszülő általi igénylése az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés
családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 3. számú pótlap
kitöltésével történik. Ha a gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más
igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan
fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti
igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az
igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá
tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez
csatolni kell a betegség, ill. fogyatékosság tényét tanúsító igazolást. Ha az
ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági
támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az
igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi
kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy
ikergyermekeket nevel.
A GYES-t - hasonlóan a
családi pótlékhoz – a családtámogatási kifizetőhelytől, ha ilyen az igénylő
munkahelyén nem működik, akkor pedig a Magyar Állam Kincstár megyei területi
igazgatóságától lehet igényelni. A Budapesten vagy Pest megyében élők a
támogatást a Magyar Állam Kincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális
Igazgatóságától igényelhetik. Ennek központja Cegléden található, ám
kirendeltsége működik Budapesten, a Lőportár utcában is. A kifizetőhely
határozata ellen a Magyar Állam Kincstár megyei igazgatóságához, ha I. fokon a
megyei igazgatóság járt el, ennek határozata ellen pedig a Magyar Állam
Kincstárhoz lehet fellebbezni. A Gyermekgondozási segély melletti
munkavállalásról – terjedelmi okokból – a következő cikkben ejtek szót.
(Folytatása következik.)
Dr. Oszvári L. Ádám