Liget.org   »   2013 / 11   »   Oláh András  –  sokáig álmodtalak
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=2813
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

sokáig álmodtalak

de a hajnali villamos zöreje

betolakodott az ablakon

a kihangosított sóhajok közt

süketen bámul az elnémult óra a falon

másnapos pilláink nyiladoznak

– ennél gyávábban már emlékezni sem lehet –

a szem kiválasztja ami neki való

mint amikor a fehér takaró alatt rád leltem feketén

aznap jöttél haza a tengerpartról

arcodba beletört az idő

kevéske hajadat kerestem

akárki lehettél volna

bizsergető tenyerem megtalálta a folytatást

de ez már egy másik történet

szerencsére nem kell elmesélnem

elég ha tudod hogy még emlékszem

s hogy kimeríthetetlen történet maradsz –

testem lépést téveszt törvényt sértve didergek

megmosolygod görcsbe rándult arcomat

tanulj meg hazudni jobban – súgod

és nevetsz csak nevetsz míg bele nem

ájulunk a részeg éjszakába