←Vissza

Liget.org   »   2008 / 12   » Pallag Tibor  –  Álmodozó maradék
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=38

betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

1.

csak a fejét emeli,

világít körülötte a mocsok,

egészen elvakítja, a résekbe

papírt tömköd, húzódna

előle matracai közé, de

nem viheti a tejjel teli

lábast oda magával a

húgyszagú sötétbe, nem!

végül a kutya mégis nyakig

belemászik, pofája csupa

tej, hiába rúgja fel az edényt: békén

ül az állat, nyalogatja magát

2.

ül az állat, nyalogatja magát,

közben meg a háta mögé

kémlel és nyüszít, nem

lát semmit ott, mindig

így csinál, aztán elpárolog,

ki a pokróccal fedett nyíláson,

a tejet meg a föld issza:

minémű tejet megivott már!

hová löttyent, mit se látni,

térdelni kéne, hogy a tej helyét

az ember meglássa, de a

föld vissza már nem adja

3.

föld vissza már nem adja,

angyalka őrzi hanyagul,

fél kezét avarba ejtve,

hantok fölé fókuszál, a

lakótelep villanyába,

odalent békében sarjadnak

a csontok, gömbölyödnek

lucskos koponyák,

minden tetem tökéletes,

nyitott szemű lebegés,

hátúszás az illatos üregben:

álmodozó maradék