←Vissza

 
 
 
 
 
 

Lackfi János
KORTÁRS REMIX

avagy Bóbita körbetáncolja a mai magyar költészetet
(részlet)

INDOKLÁS
(Ács József)

Borzol a sarki hideg szél,
hó pereg, izzik a művház,
tízezer év iszonyat van
ebben a télvizi képben.

Állat elől menekültünk
kinn egyedül, dideregve,
s legkomiszabb vad az éhség -
vágyni be fénybe, melegbe.
Erre csináltuk e túlnagy,
bundakabátot, a várost:
fészket utánzani vágyó,
túlfinomult anyaméhet.

Emtet a művi placenta,
édeni jókkal etetget,
és mi cserébe beállunk
béna fogaskerekeknek.

Tűrjük a gép vad uralmát,
törje a testet, a lelket,
mert idebenn ezer éves
tél hava, réme diderget.