|
|
|
Tenigl-Takács László
ALSÓSZENTMÁRTON
Egyszóval ?
... lélek nincsen
- most már tudom,
s ha ablakomon kinézek,
csak az istenhiányos
kinti üresség,
csak a kívül rekedtek
öröktől való,
vak vágyakozása
földi és égi javakra,
fix fizetésre,
trendi mobilra,
banki hitelre,
új autóra,
csipetnyi sóra,
nájki cipőre,
korty levegőre,
kenyérre, hús-vacsorára,
csempézett fürdőszobára,
egészséges gyerekre,
keresztelőre,
napszámra, bérre,
újabb gyerekre,
s cigánkám, ha fordul az éjjel,
álmában latinul beszél,
s ha megvakarászom,
kéjesen nyögdécsel, "forte, forte",
a kéjben azt suttogja: "domine"
vagy talán "damneme"
- aligha értem -
olyan ez nekem, mint egy kibaszott fohász,
no de, amice,
ez nem a zsolozsmás papok
és gőgös auktorok beszéde,
hanem a mindenhol-vándorok
daloktól csiszolódott,
lágy dialektje,
Isten latinul beszél,
mi cigányul,
ki magam is lettem,
tanult rabszolga,
hosszú tudású és rövid éltű,
a temetőben tisztességtudóan
ott sorakoznak a tisztes kort
megélt sokác halottak,
mohos, méltóságteljes
sírkövek alatt
- tán ide jutok én is hamarost -
s a cigányok: csupa ékes kő, kicsicsázva,
csupa ifjú halott és gyereksír,
mintha háború lenne,
és tán háború van,
látod, amice, ennyire vittem,
kenyerem javát megettem,
cigányok tanítója lettem,
kinek sok,
kinek kevés,
egyszóval: furcsa vidék ez.
Alsószentmárton az ország egyik legszegényebb települése, ahol két
esztendeje a buddhisták gimnáziumot alapítottak. Az egykori sokác-sváb
falu lakói ma kivétel nélkül beás cigányok. Közülük sokan még eredeti
nyelvüket, az órománt beszélik, így az itt gyökeret eresztő idegen
misszionárius könnyen úgy érezheti, mintha a barbárok által
elpusztított valamikori római provincia parányi és kései maradványát
lelte volna föl. A buddhizmus az egyetlen vallás, amely tagadja a lélek
létét, mi több: végső célja e tény fölismerése. Ezért követői a
megvilágosodást itt, a világ peremén azonnal elérhetik, méghozzá
mindennemű meditáció vagy elmélkedés nélkül. (FAM)
|