Somos Béla
VALAMI VISZKET

Valami viszket bennem. Megvakarnám,
de utamba áll a bőr, ez a gonosz
körülvesz és véd, de tehetetlen
szőrzik és fázik, nem oszt, nem szoroz,

színe változik, évszakok szerint
színehagyott lesz tél végére talán,
hiába csörtet izzadtan és vadul,
ha tényleg jön végül megint a nyár,

az másik nyár és másik viszketés lesz,
a mostanira ki emlékezik,
és az egészből oly keveset érthetsz,
és közben az a nyár is eltelik