G. István László
SZERELMES LÁNY
(Rilke-témára)

Reggelre a fatörzs
egyszikű levél,
párhuzamos ereit
fenntartja a szél -

visszadöbben, hol az ág?
föld alatt a gyökér,
merre van a gyökere?
elvitte a szél -

Amikor fúj, sose várom,
sebeket hagy az évszak a számon,
amikor áll, sosem érzem,
magamba fogadlak egészen.