BETŰK  A JUPITEREN - ökokritikai rovat:
Gordon Sayre
(részlet)

Antoine-Simon Le Page du Pratz 1718 és 1734 között, a francia gyarmatosítás zűrzavaros éveiben élt Louisianában. Születési helye és ideje nem ismert, a neve holland eredetre utal. Katonaként utazott az Újvilágba, de hamarosan földbirtokra tett szert Natchez mellett, Mississippiben, és legalább nyolc évig egy bennszülött nővel, valamint számos rabszolgával élt ott és gazdálkodott. Miután visszatért Franciaországba, 1751-ben és 1752-ben cikksorozatot publikált a gyarmatról a Gazdasági Hírlapban (Journal Oeconomique), majd 1758-ban közétette a háromkötetes Louisiana története (Histoire de la Louisane) című munkáját. Ezt a rendkívüli szöveget ma kevesen ismerik, pedig kellemes olvasmány és felbecsülhetetlen információforrás a gyarmati Louisiana és az őslakosok, különösen a natchez törzs kultúrájáról. A francia histoire szó egyszerre jelent történetet és történelmet, s a könyv céljait és hagyományait tekintve valóban messze több a történelmi leírásnál. Azokra a sok műfajú, kevert gyarmati írásokra hasonlít, amelyeket Peter Hulme a Gyarmati találkozások: Európa és az őslakos karibi, 1492-1797 (Colonial Encounters: Europe and the Native Caribbean, 1492 -1797) című könyvében mutat be: "eljárások és elemzési módszerek, írás és képi ábrázolás egyvelege ez, mely máshol élesen elkülönülne téma és műfaj szerint, mint katonai stratégia, politikai rendszer, társadalmi reformok, fiktív irodalom, személyes visszaemlékezés és sok más egyéb". A könyv imperialista felhangjai egyértelműek. 1763-ban, a hétéves háborúban elszenvedett francia vereség következtében az angolok megszerezték Louisianát, és sürgősen tájékozódniuk kellett a Mississippi völgyében fekvő hatalmas földterületekről. Ugyanabban az évben Londonban megjelent a Louisiana története angolul, de az új cím a szomszédos angol gyarmatok részeként említi: Louisiana avagy Virginia és Carolina nyugati részeinek története (The History of Louisiana, or of the Western parts of Virginia and Carolina). Az angol kiadás megkurtította és átszerkesztette az eredeti francia szöveget, mintha a korábbi ellenség szavait érintetlen formában nem tudták volna elfogadni. A fordításban a történelmi célokkal szemben még inkább előtérbe kerültek az üzleti szempontok. Az ismeretlen szerkesztő/fordító előszava elmagyarázta az angol olvasóknak, hogy a könyv segítségével "most nagy nyereségre tehetnek szert az országokból", melyek "Nagy-Britanniát alanyi jogon mindig is megillették... mivel mások tapasztalataiból okulva busás hasznot hozó vállalkozásokba foghatnak".
    Az ökokritika számára látszólag semmi sem kevésbé vonzó téma, mint egy gyarmatosító célokat szolgáló, nyereségorientált szöveg. Az európai vágyálmok kivetítése Amerikára az őslakók kizsákmányolásához és a természet belső értékeinek lebecsüléséhez vezetett. Eldorádó vagy az északnyugati átjáró keresésekor az európai felfedezők bemutatták, hogy a mesés gazdagság kitartó bűvöletében milyen állhatatosan figyelmen kívül tudják hagyni az amerikai táj igazi arcát. A hírhedt mítoszok káros öröksége közismert, de kockázatos volna megtagadni ezeket a történeteket: fel kell ismernünk e mítoszok erős varázsát, és a mögöttük rejlő ambivalens vágyakat. A kifogyhatatlan természeti erőforrások mítoszaiban összekapcsolódnak a vad tájak, az emberi vágyak és a felfedezésekről szóló irodalmi művek. Ahogy Timothy Sweet a Gazdaság, ökológia és utópia a korai gyarmati ismeretterjesztő irodalomban (Economy, Ecology and Utopia in Early Colonial Promotional Literature) című munkájában kimutatta, a gyarmati ismeretterjesztő értekezések alapvető kérdéseket tisztáztak a társadalmi szerveződést és a természeti erőforrásokat illetően, sőt, az ökológiai és gazdasági erők összetett elméleteinek is helyet szorítottak.
MADARÁSZ LEVENTE fordítása