|
|
FALTÓL FALIG
Faltól falig - a Pálos Könyvtár - HORGAS JUDIT, ÁCS IRÉN fotóival
Igaz beszéd ez, és teljes hitelt érdemel.
Az Egyetemi templom falának támaszkodó
Központi Papnevelő Intézet épületét a 18. század során, több évtizedes
munkával emelték. A barokk templom Félix fráter készítette, pazar
fafaragásai mintha megkomolyodva, elmélyültebben ismétlődnének az
intézet első és második emeletén,
a középső ablakok mögött meghúzódó könyvtárterem dalmáciai tölgyből
készített, dúsan megmunkált falépcsőin; a finoman kidolgozott intarziák
és az ablakmélyedések fölött, a sötétben alig látható festmények és a
mennyezeti freskó bensőséges hangulatot teremtenek a kétemeletes
magasságig nyújtózó könyvsoroknak: jó lehetett itt dolgozni.
Nem éltünk tétlenül közöttetek, senki
kenyerét ingyen nem ettük, hanem keserves fáradsággal, éjjel-nappal
megdolgoztunk érte, hogy senkinek ne legyünk terhére.
A templom- és kolostoregyüttest a pálos
rend európai anyaházának szánták, hogy a Lengyelországtól Portugáliáig
számos országban megtelepedő, de általában kicsiny, 8-10 fős kolostorok
mellett a szerzetesek végre egyetlen nagyobb, központi épülettel (és
persze könyvtárral) is rendelkezzenek. Az épület tervrajza erősen
hasonlít a szintén a 18. század közepén, a trinitárius rend számára
készített kolostoréra, ami ma a Kiscelli Múzeumnak ad otthont. Az
1780-ra elkészült pálos kolostorban a törökök elől menekített, mintegy
8000 kötetet őrizték.
A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg: hogy hűségesnek bizonyuljanak.
Alig néhány évvel később, 1786-ban II.
József abolíció-rendelete elérte a pálos rendet is. Az épületet
lefoglalták, az ingóságokat elárverezték, a szerzeteseket szélnek
eresztették, a könyveket átszállították az Egyetemi Könyvtárba.
Mindenfelől szorongatnak minket, de össze
nem zúznak, bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk. Üldözést
szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk. Földre terítenek bennünket,
de el nem pusztulunk.
A megüresedő könyvtárteremben őrizték a
rendtől maradt legértékesebb műkincseket és az arany- meg
ezüsttárgyakat. Míg az épület többi részét különféle kormányhivatalok
foglalták el, az egykori bajor pálos szerzetes, Rutschmann Antal és
társai fafaragásain, és az Egyetemi templomi képeket is készítő Paul
Troger tanítványainak freskóin sem az olvasásban megfáradt szerzetesek
szeme pihent: a könyvtártermet divatos kaszinóvá alakították át, ahol
elegáns urak boroztak és kártyáztak.
Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet, inkább teljetek el lélekkel.
Az elegáns urak között ott mulattak a
Bécsből néha Pestre látogató testőrírók is, Barcsay, Báróczy és a
daliás Bessenyei. Talán ők hívják fel a pár évvel fiatalabb, egykor
szintén Bécsben, a Collegium Theresianumban tanuló Széchényi Ferenc
figyelmét a szerepét vesztett épületre. Amikor a Nemzeti Múzeum
alapítója 1803-ban megfelelő helyet keres gyűjteménye számára, a
királytól megkapja a kolostor épületét, és itt helyezi el a későbbi
Országos Széchényi Könyvtár állományát megalapozó nagycenki könyvtára
anyagát.
Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is.
A terem azonban ekkor sem nyugodhat sokáig:
1805-ben a múzeumi és könyvtári anyagot a napóleoni háború miatt
Nagyváradra menekítik. I. Ferenc a megüresedett épületben megalapítja a
Pesti Központi Papnevelő Intézetet. Az abolíció során elkobzott
könyvanyag helyett a tanárok az Egyetemi Könyvtár duplumaiból
válogathatnak, a polcokon sorakozó köteteket valaha 163 különböző
kolostor könyvtárában őrizték. A szinte kizárólag latin nyelvű anyag
többnyire 1800 előtti teológiai munkákat tartalmaz, a zárt muzeális
gyűjtemény nem kölcsönözhető, és a könyvtár is csak az intézet dolgozói
számára látogatható. A kispapok inkább a szomszédos teremben
elhelyezett, modernebb állománnyal rendelkező kézi könyvtárat
használják - az egykori pálos könyvtár mai anyagával már csak néhány
kutató foglalkozik. A teremben nincs sem fűtés, sem világítás: késő
ősztől kora tavaszig a benti hőmérséklet tíz fok alatt marad. Olvasni,
a polcok alá beépített, kihajtható íróasztalokon jegyzetelni, vagy az
intarziás sakktáblákon játszani csak akkor lehet, ha a duplaszárnyú
ablakokon át erősen süt a nap.
Használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak.
1990-ben restaurálták a termet,
eltávolították a Széchényi Ferenc megrendelésére készült, Magyarország
és a társországok címereit ábrázoló gyűjteményt, és visszaállították a
teológia nagyságát ünneplő eredeti freskót. Az ablakok fölött békésen
üldögélő négy evangélista nyugalmát azóta senki nem zavarhatja meg.
A
haszontalan, üres szócsépléstől azonban óvakodjál. Ezek ugyanis egyre
inkább belesodornak az istentelenségbe, s fecsegésük úgy terjed, mint a
rákos daganat.
HORGAS JUDIT
Köszönjük Dr. Diós István és Fenyő Ervin segítségét.
|