Fátyol Zoltán
CÍM NÉLKÜL

Föld edénye
Víz csészéje
Fény gubója
Régi diófa szapora könnye
Régi kertben
Hullik most is

*

Az Egy köré lebegő ráncok
fonódnak, lágy redők,
padlata-fala-teteje egy,
mint egy ős-ház:
születés előtti hologram.

Ki épít az embernek házat
újra megszületni csendben,
rémítő átváltozás nélkül,
tartozékait ki hozza el és
ki rakja össze szorgos kézzel?

Tartok tőle, senki.

Köröttünk egyre mélyülő
burok, csontkeményen,
és bonthatatlan himalája-
falát már kinyújtott
karral elérni.

*

Föld edénye
Víz csészéje
Fény gubója
Régi diófa szapora könnye
Régi kertben
Hullik most is