Horgas Béla
időHALADék

AUGUSZTUS: szemcsés FÉNYBEN

érett koromba értem jól van  
érteni vélem ahogy nézem a
PORHANYÓ SZEMCSÉS FÉNYBEN
KIvetülő érzeteimet k é p e k e t
bányató vizén úszó nyárfapelyheket
hajnali ötkor a szemközt vöröslő házfalat
vagy erkélykorlátnak dőlve hallgatom
éjszaka a hegyre fölkúszó
démont utánzó
motorok robbanásait
cipőkopogást a lenti betonútról
fönti ösvényről repülőt
alvó madarak pityegését
vagy SÉTÁLOK szobámban  
szerelmetes TÁJAM panteistája
vagyok mondom
írom nézem érzem
epe a mézen átdereng
s ahogy az aktuális végtelen
mint konkrétum vagy káprázat érint
részint elbűvöl részint VISSZARETTENT
Megértem Mégis Értelmetlen