Ács József
ÖSSZEESKÜVÉSEK
Játék egy részben
(részlet)

Szereplők:
A.     negyvenes férfi
B.     hatvanas férfi
C.    negyvenes férfi
D.    nyolcvan felé közeledő férfi
E.    húszéves fogyatékos fiú
F.    az elmeosztály főorvosa
G.    pályakezdő orvos az elmeosztályon
H.    pszichológushallgató
N.    nővér az elmeosztályon

Elmeosztály közös helyisége. Kopár díszletek.
A. és B. széken ül a közönség felé fordulva, közöttük asztal. A. lehajtott fejjel

A:    láthatatlan hatalmak vannak
azok kezében vagyunk
nem égi körök
földiek
a világ körülöttünk
a házak városok mind színfalak csak
mögöttük megállapodnak a láthatatlan hatalmasok
akik láthatók azok csupán a szóvivők
mert mi választjuk őket
elhisszük hogy minket képviselnek
pedig azokat akik pénzt adtak nekik
arra hogy elhitessék velünk minket képviselnek
képet viselnek
képet mutatnak
s közben érezhetik hogy ők a korszerűek
elvégre azokkal állnak kapcsolatban
akik milliók sorsáról döntenek
akik valóban hatalmasok
persze sokba kerül a látszat
de megfizettetik velünk
mi tartjuk fenn a színészeket
akik bizottságokban elnökölnek
ahol nem hoznak mert nem hozhatnak semmiféle döntést
amíg nincsen döntés a rendszer addig áll a talpán
idővel úgyis mindent elfelejtenek
elfáradnak az emberek
néznek valami izgalmasabb után

B. magába roskadva ül

B:    ha ez így van
az tébolyító
ennél bármi jobb
én azt mondom
jöjjön a tisztító vihar
A:    népfelkelés barátom
sikerrel nem járt még soha
B:    no de voltak győztes forradalmak
A:    azokra a fentről gondosan megszervezett lázadásokra gondol?
pénzt fegyvert mindig időben mit gondol honnét
ugyanonnan kaptak
B:    nincs kiút tehát
A:    jobb ha visszavonul a politikától

N., a nővér balról érkezik

N:    bevették már a déli gyógyszert?

Fejüket rázzák.

N:    akkor tessék bevenni
nem szabad kihagyni
jön a főorvos úr
tudják hogy számon kéri

Sóhajtva visszavonulnak a kórterembe, F. a főorvos és G., a pályakezdő orvos közelednek

F:    igen igen
erről van szó
téveseszme-rendszer
G:    unalmas kabarétéma
összeesküvést szőnek ellenünk
ez olyan giccses mintha azt mondaná
hogy ő Napóleon
F:    magának mit mondott?
G:    láthatatlan hatalmak
elég szimpla kórkép
tudjuk
méreg a kávéban
mikrofon a falban
a szomszéd csúnyán néz
tervez valamit
F:    nem azért vagyunk
hogy vitatkozzunk vele
hanem hogy gyógykezeljük
G:    mióta van benn?
F:    most egy hete
G:    és hogy halad a kezelés?
F:    megítélés kérdése
azt hiszi magáról hogy
mániás depresszióban szenved
és mi meghagyjuk ebben a hitében
G:    lehetséges itt bármiféle javulás?
F:    erről majd máskor
most jöjjön kezdődik az ebédeltetés

F. és G. jobbra ki. A. és C. érkeznek

A:    ne bosszants már
C:    de komolyan
A:    jó
tudom hogy spicli
az első perctől fogva
tégla
C:    provokál téged?
A:    forradalomról meg lázadásról beszél
C:    olcsó
A:    azt kérdezi
lehetséges itt bármiféle javulás?
nem
mondom
nem lehetséges
az erőseknek mindig lesz annyi erejük
hogy eldöntsék mi az igazság
pascal nem volt hülye
az erő sokkal egyértelműbb és látványosabb
mint az igazság
most mit akar
azt mondja de hiszen az előző rendszer is
összeomlott
valami összeomlott
de nem biztos hogy a rendszer
    vagy talán látta ki döntötte meg?