Faltól falig - A Széchenyi fürdő
HORGAS JUDIT, ÁCS IRÉN fotóival

Az uszodában nincs meleg,
Megszabadul a napszurástól
Ki egyszer erre ténfereg.
Nincs itt vallás- és fajkülönbség,
Csak az osztályharc van s minő!
Külön osztályban, elkerítve
Fürdőzik itten férfi, nő.

    Zsigmondy Vilmos, a szabadságharcot fegyverrel és lőszerrel ellátó vasművek vezetője és az olmützi börtön lakója, majd a Ferenc József- és a francia becsületrend birtokosa, bányamérnök, tudós, akadémiai tag, országgyűlési képviselő az 1860-as évek végén hosszas kutatások után arra a következtetésre jutott, hogy a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, így bizonyára a pesti oldalon is van hévíz, csak a kéregmozgások miatt mélyebben, mint Budán. Elképzelését nem tudta bizonyítani, de felajánlotta: ha a város engedélyezi, akár saját költségen is artézi kút fúrásába kezd a Városliget területén. A sokszor egészségtelen, szennyezett pesti víz a kolerajárvány miatt még veszélyesebbé vált, a Városligeti-tó vize is frissítésre várt, és az újonnan kialakított liget növényeit is öntözni kellett volna, ezért 1868-ban a városi vezetőség végre áldását adta a kút fúrására, sőt, anyagilag is hozzájárult. A kilenc évig tartó, kínkeserves, alkalmatlan eszközökkel végzett munka eredményeként 1878. január 21-én a 970 méter mély kútból 73,8 Celsius fokos víz tört a felszínre. A világ legmélyebb artézi kútjának kénes vize gyógyítja a csúzt, zsábát, görvélykórt és bujakórt, mindenféle bőrbajokat, fogyasztása segíti a gyomor- és bélhurutban, májbajban, epebajban szenvedőket, vizelethajtó hatású, és még ki tudja, mi mindenre jó, a lelkes elemzők úgy vélik, a híres karlsbadi fürdőnél is gyógyítóbb, de mivel  a vízmennyiség kevés, nagyszabású világfürdő nem építhető.
    Sebaj, először elkészül az ideiglenes, szerény fürdőépület a Nádorszigeten, terebélyes fák árnyékában, majd 1909-ben Czigler György a város felkérésére négy különböző tervet készít; a döntés értelmében népfürdőt kell építeni: a margitszigetihez hasonlót, de nagyobbat és díszesebbet. 1913-ra elkészül a szépséges fő- és két szárnyépület, a szalonok, termálkádfürdők és különleges gyógyászati berendezések, az öltözőfülkék, az előfürdő, a langyos vízű, a forró, és a lehűtőmedencék, száraz és nedves gőzkamrák, az izzasztó-pakoló és pihenőhelyiségek, a lábápoló és a fodrászat: minden a legújabb, leghigiénikusabb és legesztétikusabb kivitelezésben.

Szerkesztő úr, riportra szomjas
Vágy hajszolt erre engemet,
Az osztályfal azonban oly nagy,
Hogy látni innen nem lehet.

    Az osztályfal elválasztja az úrifürdőt a népfürdőtől; amikor bevezetik a délután 2-től zárásig érvényes, olcsóbb jegyet, a kedvezmény csak az amúgy is kongó úrifürdőre vonatkozik, a jobbmódú középosztály a népfürdőbe tömörül, a nép pedig szemrehányóan nézegetheti a régi fürdőépület vasráccsal körülkerített udvarának szögletében, fák alatt rejtező Zsigmondy bronzszobrát. Még hogy népfürdő.

Nincs semmi itt. Nyílás a deszkán,
Kabinból eltűnt óra, kincs,
Sikkasztó, kit itt füleltek le,
Nincs itten semmi, semmi sincs.

    Ady az 1901-ben Nagyváradon született Fürdőlevelek írásakor még nem sejthette, milyen izgalmas hely a fürdő: kibővítését panamák, botrányok és hiteltúllépések tarkítják, a sajtó hálásan csámcsog, és előbb-utóbb sikkasztó is akad: a Perl-unokafivérek perében, akik a számlahamisítás vádját egymásra kenik, össze is verekednek,  a bíró két szuronyos fogházőrt hív, hogy folytatni tudja a tárgyalást, szerencsére anyagi kár nincs, 1927-ben átadják a korszerű strandfürdőt három nagy medencével, az épületen kívülre ivókutat helyeznek - a népnek.
    Az első kút vize már nem elegendő a fürdő fenntartásához, 1936-ban megkezdik a második kút fúrását, a 76 fokos gyógyvizet Szent István-forrásnak nevezik el, és Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon, nagy örömére a ráérő nyugdíjasoknak, akik a vízben sakkozva kúrálják mozgásszervi panaszaikat, és kedélyesen elcsevegnek az érzékeny lelkű és teljhatalmú  szekrényes nénikkel. A Széchenyi fürdőben ma már csak a Szent István-forrás vizét hasznosítják, napi 4000 köbmétert, a többit más uszodák használják. Az első artézi kút vizével középületeket fűtenek, napi 2000 köbméter, kincset érő forrásvíz pedig kárba vész.

Szerkesztő úr, én megadással
Tovább is ígyen nyaralok,
A vízben és a szárazföldön
A régi híve maradok.
Ám egy fillérnyi pénzem sincs már,
Ami vár rám, a dupla kín,
Előleget küldjön azonnal,
A címem nyolcadik kabin.