←Vissza

 
 
 
 
 
 

Handi Péter
ALANA


Igyunk egy pohár húst!
    mondom én.
Szeme kerekre nyílik:
    Ooó, azt nem iszol!
Akkor hát megfürdök egy székben!
    Ooó, azt sem lehet!...
No, akkor rágjunk egy kis vizet!
Erre már
fület-töltő hahotával nevet,
fények csillámlanak arcán
s óceánnyi könnye ered
afelett,
hogy nagyapja, túl minden kudarcán
még rágná a vizet,
s húst inna a kispohárból...

Hát ki hallott már ilyet?!

Arcán a pír,
szívemben csengettyűs kedve táncol.
Hessenti hosszú percekre
közelgő elmúlásom.