←Vissza

 
Vörös István
ELTŰNÉSEK KÖNYVE

Most múlik el a XX. század,
     mint egy megszakadó áramkör.
Most múlik el a XX. század,
     mint napra kitett ruhából a mosógép emléke.
Most múlik el a XX. század,
     mint egy izomrángás.
Nem tegnap, nem ma - most.
Most, mint a jövő elé bevert szög.
Most, mint robbanás előtti mosoly a pilóta arcán.
Most, mint a tegnap acélajtajának vetett kövér hát.
     Nem holnap, nem mindjárt - most.
A világ lassulni kezd,
     mint a felborult autó kereke.
A világ lassulni kezd,
     mint a befagyott tó apadása.
A világ lassulni kezd,
     mint a völgybe leérő kőgörgeteg.
     Tegnap, ma - nem most.