 |
 |
|
Rába György MINTAKÉPEM Ifjúember mintaképem az a legény a sörényes határtalannal komázó szánkózik a földön égen ahogy dűlőit bejárja önkezével barkácsolta bajnok alkalmatossága maga fölé emelkedik gazdagodik egyre közben nem csak sebe szaporodik a hét határig adósnak még kudarca is tudósabb a vakmerő világjáró ha csak szívben káprázatban falakon keresztüllátó ujjongva lerázhatatlan nem is mállik nem is múlik szökő élet szökőévig követném vagy utánoznám ha szemernyit hasonlít rám grafittal írt napjaimban ujjkörömnyit boldogíthat tetteiből érdeméből egy árnyalat holtomiglan |