←Vissza

A Mozgó Világ internetes változata

Jászberényi Sándor

A dohányosok korábban halnak

az augusztusnak ez most már az üszke
bár filterét az ember szívja még
kommersz cucc ez mérgező a füstje
előbb-utóbb majd jól kezemre ég
a lágy dohánynak hűvössége átfog
csak hetven szál a nyár és nem nehéz
de bent az ember érzi láncdohányos
és látja is mert sárgul rá a kéz
a kátrányokhoz gyengesége hajtja
a gyomra nem de szíve könnyű rég
egy kis mosónő járkálhatna rajta
de dolga van mert piszkos lett az ég
a munkát lám nem hagyja senki abba
marad tehát a füst a rossz dohány
az augusztusnak ez most itt az alja
észrevétlen lesz ma túl korán
 
 

ON

Már évek óta felhasználsz te engem
és dolgozom neked - tegyük fel - boldogan.
Bár elképzelhető, hogy nem tartasz kezedben -
de nincs harag, ha nem szeretsz, uram.
Nem várom el, hogy frissítsd rendszered.
Letilthatsz, hidd el, így is új a holnap.
S bár minden éjjel dolgozom neked
ne várd el tőlem már, hogy meghatódjak,
engedd meg, hogy hadd legyek kevés.
Letiltott óra minden reggelen,
csikktartó vagy épp virágcserép -
még az se kell, hogy foglalkozz velem.
Már nem zavar, hogy nem vagyok veled
bukjak ott, hol van rá alkalom -
de arra kérlek, szimplán, míg lehet,
míg nem zavar, csak hadd maradjak ON
 
 

Lefekvés közben

Lefekvés közben átgondolni újra.
Az ájulásban grammra súlyozom -
Amit lehet. Hogy mennyi volt a súlya.
Az is lehet, hogy át se gondolom.
 
Az alvás szürke nedvessége átmos,
S bár a biztosíték mindennap kiég,
már meg se hat, hogy úgy vagyok magányos,
mint egy kint felejtett, ázó kerti szék.
 
Csak megszokásból járnak át a dolgok:
Eszembe jut, hogy hűs eső esett.
A sarki bolt, előtte bodzabokrok -
majd annyi még, hogy venni kell tejet.
 
Aztán a csend, hol én is véget érek.
Az is lehet, hogy át se gondolom -
Itt minden este áznak kerti székek.
Eső ver kint. És bent a pulzusom.

* e.: Kvá Jon Hun
© Mozgó Világ 2005 | Tervezte a pejk