←Vissza

A Mozgó Világ internetes változata

Bajtai András

A küldetés lehetetlensége

Gyógyítani jöttem, egyetlen mosollyal
lassítani a csontok porladását a földben.
Gyógyítani jöttem, még időben talán.
 
Ezért jöttem, pedig a levelek már régen
megsárgultak, és csak két nap múlva
jön, aki eltakarítja őket.
 
Ezért jöttem, pedig ki tudja, miféle
kényszer lapul minden csend mögött.
Ki tudja, miféle homályt ívelnek át a hidak.
 
Gyógyítani jöttem, de a titkot, akár
a szerelmet, még nem merik rám bízni.
Nem baj. Tudom, hogy most történik meg.
 
 

Utazás

Ugyanaz az út oda és vissza.
Naponta legalább egy órát buszozik,
de ez nem zavarja, az első néhány perc
után lehajtja a fejét, behunyt szeme
mögött elképzeli a szétfolyó tájat,
a Dunát, a kopott gyárakat, majd a nőre
gondol, akivel igazán még sohasem
volt dolga. Büszkén és ünnepélyesen
érkezik meg, akár egy túlérett gyümölcs
kínos zuhanással a kert füvébe.
 
 

Tenyerembe gyűjtöm

Nem nekik írok. De nem is azoknak,
akik éjente lehajtott fejjel azon
töprengenek, hogy a csokoládé
megszokás vagy fantázia kérdése-e.
 
Meséim nem tündérmesék, vízre írott
szavaim pedig veszélyesebbek, mint
gondolnád. Ajándékaimat még nem
bontottam föl, s azt sem tudom,
 
hogy a matracon alvó a láztól vagy
a félelemtől beszélt-e félre álmában.
Ha ablakomon besüt a nap, arcomat
elfordítom, ha esni kezd, tenyerembe
 
gyűjtöm a lassan hulló, szürke vizet,
hogy később megitassam beteg
madaraidat. A kutyákat pedig minden
éjjel visszakergetem az erdőbe.
 
 

Éjszaka, hajnal, nem mindegy

Legyen hajnal, pontos, de kíméletlen.
A cigány az aluljáróban egy balladát
játsszon. Egy kéz eressze szélnek
a madarakat, és az utolsó horgász is
 
bízza magát a folyóra. Legyen éjszaka.
Ébredj föl valami rossz álomból,
lötykölj egy kis vizet az arcodra.
Hajolj ki az ablakon, hagyd, hogy
 
kisimítsa arcod gyűrődéseit a szél.
A tócsákból egyetlen esős évszakra
következtess. Jegyezd meg jól, hogy
merre vezetnek a nyomok az első
 
hóban. Véletlenül se töprengj az
olyan tanokon, amik szerint a szeretet
túléli a testet. A lelkiismerettől
pedig ne félj, könnyű megnyugtatni,
 
hiába ugat olyan hangosan. Elég neki
egy ezüstkanál, vagy egy rozsdás
vaslakat. Legyen éjszaka. Legyél
titokzatos, azután pedig csak éles.
 
© Mozgó Világ 2004 | Tervezte a pejk