Képző- és iparművészet

 

A jelenben – az elmúlt tizenöt év történéseit elemezve, azt összevetve más országok szakterületi állapotrajzával – kimondható, hogy az adott időintervallumban a közművelődésben folyamatosan jelen maradt a képző és iparművészettel aktívan foglalkozó alkotói bázis, melynek létszáma 8-10.000 fő. Ők a megváltozott támogatási feltételek ellenére is igénylik a szervezettséget, a mozgalom újra definiálását, működtetését.

A terület alkotóinak jelentős hányada hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartozik (rokkant nyugdíjas, kis nyugdíjas, pályakezdő, főiskolás), mintegy 50%- ban. A biztos egzisztenciával rendelkezők is keveset tudnak fordítani önképzésükre (ma az oktatás pénzbe kerül!), tevékenységük anyagszükséglete is rendkívül költséges. Az alkotás egyéni jellege ellenére szívesen tömörülnek alkotócsoportokba. Működésük földrajzi elosztásukat tekintve egyenletes, bár a nagyobb (3-5000 lakos) településektől felfelé jellemző, a legtöbb talán a közepes lélekszámú kisvárosokban működik.

Működési formák:

1. Közművelődési intézmények által fenntartott, általában műfajhoz kötött szakkörök, alkotócsoportok.

2. Oktatási intézményekben: szakkör

3. Művészeti iskolákban: kurzus, specializáció

4. Önálló jogi személyiségként: többnyire egyesületi formában (kistérségi feladatot látnak el, ritkábban megyeit), működésüket esetenként az önkormányzatok támogatják, pályáznak

5. Országos hatókörű szervezetek: számuk 4 (OKIT; 350 taggal, Magyar Szalon; 150 taggal, Művészet Barátok Egyesülete; igen nyitottan, és bejegyzés alatt a Képző- és Iparművészeti Alkotócsoportok Nemzetközi Szövetsége; 14 alapító csoporttal )

Felmenő rendszerű bemutatók szervezésére jelenleg egyedül a Magyar Művelődési Intézet Művészeti Programok Főosztályán van lehetőség (jól működő hálózati kapcsolatrendszerrel rendelkezünk). Az ötvenéves múltra visszatekintő Országos Képző- és Iparművészeti Tárlat megyei kiállításainak seregszemléjére egy-egy megyéből minimálisan 100 fő jelentkezik, van, ahol 300 alkotó méretteti meg magát. Ez összességében azt mutatja, hogy az országos tárlatra a 19 megyéből és Budapestről több ezren jelentkeznek.

Feladatok:

– a “mozgalom” szervezeti kereteinek megerősítése.

– kistérségi szinten legalább egy alkotókör számára helyiség, a működési feltételek biztosításával – így várható, hogy a tevékenység a közművelődés napi gyakorlatába visszaágyazódik, és a szakterület fenntartható fejlődése biztosított. Amennyiben kistérségi szinten erre a feladatellátásra megfelelő művelődési ház (intézmény) nincs, lehetséges a művészeti iskolák tevékenységéhez csatlakoztatni a felnőtt amatőr képzőművészeket is (együttműködéssel)

– regionális szinten szükséges az információk gyűjtése, áramoltatása, ugyanezen a szinten szakterületenként képzés, továbbképzés biztosítása

– a civil szféra erősítése az alkotócsoportok összefogásával nemzeti és nemzetközi szinten, az alkotói mobilitás lehetőségének megteremtése

– szorgalmazni és segíteni kell olyan stabil művésztelepek létrehozását, ahol professzionális körülmények között tudnak alkotni a hagyományos és kísérleti műfajok művelői is

– a Magyar Művelődési Intézet tokaji Művésztelepét működőképessé tenni! (revitalizációs program keretében, 3-5 év alatt)

Összeállította: Fekete Márta