Vissza

DUDÁS KATALIN

KÍSÉRLET A KÖZSÉGEK 2002. ÉVI KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI

KIADÁSAINAK BECSLÉSÉRE AZ ÖNKORMÁNYZATOK

ADATSZOLGÁLTATÁSA ALAPJÁN

A dolgozat a Magyar Művelődési Intézet Kutatási Osztályán folyó „Művelődés-gazdaságtani kutatás”-ra épül, mely a kultúra, s ezen belül a közművelődés finanszírozásával foglalkozik, melyet mind makro-, mind mikroszinten vizsgál.

A makroszintű vizsgálat az alábbi területekre terjed ki:

– Kísérlet a községek 2002. évi kulturális és közművelődési kiadásainak becslésére az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján;

– Az államháztartás kulturális és közművelődési kiadásainak elemzése az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meg-határozott normatív-, címzett- és céltámogatások, valamint a pályázati támogatások alapján;

– A kulturális szférát érintő önkormányzati ingatlanvagyon.

A mikroszintű vizsgálat a falvak kultúra-finanszírozási gyakorlatát elemzi.

 

1. Bevezető

Elemzésünk célja annak feltárása, hogy az önkormányzati költségvetés kulturálisnak számító rovatai milyen költségeket tartalmaznak (a jelen kutatás csak a községekre terjed ki).[1] Vizsgálatunkban az államháztartás rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 42. §-ában meghatározott és 2. sz. mellékletében konkretizált, az önkormányzati kiadások tevékenységenkénti bontását mutató 21. sz. űrlap adataira támaszkodunk,[2] mely az önkormányzatok kiadásait tevékenység – más néven szakfeladat – szerinti bontásban adja meg.[3]

Elnevezésük alapján az alábbi szakfeladatokat tekintettük kulturális jellegűeknek:

  1. Művelődési központok, házak tevékenysége (92181-5)

  2. Közművelődési könyvtári tevékenység (92312-7)

  3. Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység (92192-5)

  4. Máshova nem sorolt kulturális tevékenység (92601-8)

  5. Táncművészeti tevékenység (92163-9)

  6. Színházi tevékenység (92161-7)

  7. Zeneművészeti tevékenység (92162-8)

  8. Egyéb művészeti tevékenység (92171-6)

  9. Televízió műsorszolgáltatása (92142-0)

10. Rádió műsorszolgáltatása (92141-9)

11. Múzeumi tevékenység (92321-5)

12. Levéltári tevékenység (92331-4)

13. Védett természeti értékek gondozása, bemutatása (92342-4)

14. Állat- és növénykerti tevékenység (92341-3)

A fenti szakfeladatok közül az első tizet tekintettük közművelődési jellegűeknek.

A kiválasztott szakfeladatok nem fedhetik le teljes körűen sem a kulturális, sem a közművelődési tevékenységeket. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében szűkítettük a fent említettekre a kutatást.

 

 

2. Az interjúk tapasztalatai

2.1. A közművelődés szervezeti keretei

Azt a kérdést, hogy az adott szervezeti keret intézménynek tekinthető-e vagy sem, a gazdálkodás módja alapján döntöttük el. A költségvetési szervek gazdálkodásának módját az államháztartás rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet határozza meg. A kormányrendeletet 14.§.-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szervek gazdálkodásuk megszervezésének módja tekintetében önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó intézmények lehetnek. Ez a meghatározás közvetve azt is magában foglalja, hogy a csupán szakfeladaton könyvelt szervezetek nem költségvetési szervek, tehát nem intézmények.

 

A közművelődési intézmények és a nem intézményi keretben működő szervezetek gazdálkodásának módja (%)

Bázis: azok a települések, ahol a fenti intézmények/ szervezetek előfordulnak, és van információ a gazdálkodási formáról

 

 

1.000 fő alatti

települések

n = 9

1.000– 2.000 fő közötti települések

n = 11

2.000 fő feletti

települések

n = 12

Összesen

 

n = 32

Önállóan gazdálkodó

  0

  9

  8

  6

Részben önállóan gazdálkodó

33

36

50

41

Szakfeladaton könyvelt

67

55

42

53

 

A közművelődési tevékenységet végző szervezetek közül az lehet költségvetési szerv, melyet az alapítója annak sorol be, s amely megfelel a kormányrendelet 14.§. (3) bekezdésében meg-határozott feltételeknek:

A felügyeleti szerv azt a költségvetési szervet sorolhatja be önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek,

a) amelyet szakmai tevékenységének önállóságára, illetőleg jelentős költségvetési és vagyonhasználati igényének nagyságára, a gazdálkodási feladatok összetettségére való tekintettel célszerű gazdaságilag önállóan működtetni; továbbá,

b) amelynél a gazdálkodás önálló, gazdaságos és szakszerű viteléhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátására a szervezeten belül elkülönített egység (gazdasági szervezet) működik.

Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek azt a jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervet kell besorolni, amelynél a (3) bekezdésben rögzített feltételek nem vagy csak részben állnak fenn, saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik.

 

Mintánkban önállóan gazdálkodó intézményt mindössze két esetben találtunk, mindkettő ÁMK volt. Részben önállóan gazdálkodó intézményt 13 esetben találtunk, ezek közül egy nem működött. A részben önálló gazdálkodású intézmények többsége (11 db) összevont vagy többfunkciós intézmény volt (5 ÁMK, 3 művelődési ház és könyvtár, 3 művelődési ház és egyéb funkció). Amikor egy intézmény kiadásai szakfeladatként jelennek meg, ez azt jelenti, hogy az adott szervezet jogi értelemben véve nem költségvetési szerv, s így nem intézmény. Mintánkban 13 működő és 3 nem működő intézményt találtunk, melyek költségeit szakfeladaton könyvelték (ezek közül jogi értelemben egy sem intézmény), egy helyen pedig nem volt közművelődési célra külön épület.

 

A közművelődési feladatellátás jelentős részben pszeudo-intézményi keretben folyik, ami azt jelenti, hogy jogilag nem, csupán nominálisan zajlik intézményi formában. A valóban intézményi működést jelentő önálló vagy részben önálló gazdálkodási forma a kultúrára többet költő önkormányzatok esetén jellemző, míg a nem intézményi a kisebb településeken, illetve azokon a nagyobb településeken, ahol kevesebbet költenek kultúrára. Összességében véve, a ténylegesen közművelődési feladatellátóként működő és az intézményi forma előírásainak legalább a gazdálkodási forma szempontjából megfelelő közművelődési intézmény a vizsgált települések 43%-ánál fordult elő.

 

A közművelődési feladatellátás szervezeti keretei (%)

Bázis: azok a községek, ahol van információnk a feladatellátóról és a feladatellátó szervezeti formájáról

n = 35

Az elemzés további részében intézményként említjük azokat a szervezeteket, melyeket az interjúalanyok így neveztek, függetlenül azok jogállásától.

 

2.2. Milyen kiadásokat könyveltek az egyes szakfeladatokra az önkormányzatok?

2.2.1. „Művelődési központok, házak tevékenysége” szakfeladat

A fenti szakfeladatra a vizsgált önkormányzatok 55%-a könyvelt kiadást. Ahogy azonban később kifejtjük, az, ha nem könyveltek rá kiadást, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott településen nincs közművelődési intézmény vagy színtér.

Az erre a szakfeladatra könyvelő községek harmadában csak a művelődési ház költségeit tüntették fel rajta, az esetek több mint felében viszont más tevékenység kiadásai is idekerültek. Ennek oka az volt, hogy a művelődési ház összevont intézmény volt, vagy vele közös épületben működött valamely más funkció, s az önkormányzat nem tudta megbontani a költségeket (vagy megbontásuk túl nagy ráfordítást igényelt volna). Ilyen esetekben arra a szakfeladatra könyvelik az összes költséget, amelyik azok nagyobb részét kiteszi. Egyedül a könyvtárak esetében tapasztalható arra törekvés, hogy legalább részben megbontsák a költségeket – többségüknél a könyvbeszerzést a könyvtári szakfeladatra írták. A könyvtáros bérét azonban csak abban az esetben bontották meg, ha ő és a népművelő két külön személy volt. Egy esetben pedig előfordult, hogy az ÁMK összes egyéb kiadását is teljes egészében a művelődési házra terhelték.

 

A helyszíni interjúk tapasztalatai szerint a közös épülethasználat nem csupán a termek, hanem az eszközök közös használatát is jelenti, melyek így az intenzívebb igénybevétel miatt gyakrabban szorulnak javításra-pótlásra.

Nemcsak az infrastruktúránál, hanem a személyi állománynál is előfordul, hogy nem közművelődési célra veszik igénybe (pl. véradónap szerveztetése a népművelővel, felügyelet a bálás ruhavásárok idején, stb.).

 

Ha a „művelődési házak tevékenysége” szakfeladatra költséget könyvelnek, nem feltétlenül azt jelenti, hogy az intézmény működik is: az esetek 23%-ában a művelődési ház nem vagy csak alkalmanként volt nyitva. Az ide könyvelt költségek ez esetben jelenthették a felújítást, a lényegében nem működő házban alkalmanként megtartott rendezvények kiadásait, csoportok támogatását, vagy az újonnan megvett ház kialakításának ráfordításait.

 

Milyen tevékenységek költségeit könyvelték a „művelődési ház” szakfeladatra? (%)

Bázis: azok a települések, ahol könyveltek erre a szakfeladatra

 

 

n = 22

Csak művelődési ház

36

Művelődési ház és más tevékenység, ebből:

54

Könyvtár rezsije

32

Könyvtár összes költsége

  9

Tévéstúdió

  9

Teleház

  9

Sportpálya

  9

ÁMK összes költsége, óvodát, iskolát, napközi otthont beleértve

  5

Színtéren tartott rendezvények

  5

Csak teleház

  5

 

Azon települések nagy része is rendelkezett működő köz-művelődési intézménnyel (61%), amelyek nem könyveltek a „művelődési ház” szakfeladatra. Itt az intézmény költségei máshol jelentek meg.

Ennek leggyakrabban az volt az oka, hogy az összevont vagy többfunkciós intézmények esetén a költségeket nem bontották meg, hanem a domináns tevékenység – könyvtár, iskola – szerinti szakfeladatra könyvelték, esetleg valamennyi tevékenység költségét megbontatlanul az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatra írták.

 

Figyelemreméltó, hogy a klubkönyvtárak költsége minden esetben a „közművelődési könyvtár tevékenysége” –, s nem pedig a „művelődési központok, házak tevékenysége” szakfeladaton jelent meg. Kérdés, hogy ez a közművelődési programok hiányára vagy a klubkönyvtár alapító okirat szerinti könyvtári besorolására vezethető-e vissza.

 

Miért nem könyveltek a „művelődési ház” szakfeladatra? (%)

Bázis: azok a települések, ahol nem könyveltek erre a szakfeladatra

 

 

n = 18

Nem működik/nincs közművelődési színtér/intézmény, ebből:

39

Nem működik a művelődési ház, funkcióját más intézmény nem vette át

17

Nem működik a művelődési ház, funkcióit átvette a könyvtár

11

Nincsen még színtér sem

11

Van közművelődési intézmény, de máshova könyvelték a költségeit, ebből:

61

Klubkönyvtár van, ennek költségeit a könyvtári szakfeladatra terhelték

22

Összevont intézmény a könyvtárral, az összes költséget a könyvtári szakfeladatra terhelték

17

ÁMK, az összes költségét az iskola szakfeladatára terhelték

  6

Önállóan gazdálkodó ÁMK, összes költségét az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatra írták, mivel az intézmény beszámolójában nem bontotta külön azokat

  6

Az intézmény költségeit vegyes funkciói miatt az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatra írták

  5

Más településsel közösen tartja fent az intézményt az önkormányzat, a költségek a másik településnél szerepelnek

  5

 

2.2.2. „Közművelődési könyvtárak tevékenysége” szakfeladat

A vizsgált települések 75%-ánál könyveltek kiadást a „köz-művelődési könyvtár” szakfeladatra. E szakfeladatnál is jellemző, hogy ha nem könyvelnek rá, az nem jelenti a tevékenység hiányát.

 

Gyakran előfordul, hogy a közművelődési tevékenység költségeit is ide könyvelik (33%). Ez a klubkönyvtáraknál, és azoknál az összevont intézményeknél jellemző, ahol a könyvtári funkció a domináns. A közművelődési és a könyvtári funkció keveredése mellett gyakori az iskolai és a községi könyvtári funkció keveredése is.

 

Milyen tevékenységek költségeit könyvelték a „közművelődési könyvtár” szakfeladatra? (%)

Bázis: azok a települések, ahol könyveltek erre a szakfeladatra

 

 

n = 30

Községi könyvtár

36

Községi és iskolai könyvtár

17

Csak könyvbeszerzés

  7

Könyvtár és egyéb tevékenység, ebből:

40

Klubkönyvtár

14

Klubkönyvtár, egyben községi és iskolai könyvtár is

  3

Közművelődés egyéb szervezeti formában

16

Teleház

  7

 

Ha nem könyveltek a „közművelődési könyvtár” szakfeladatra, akkor ez a művelődési házakhoz hasonlóan általában abból adódott, hogy a könyvtár összevont vagy többfunkciójú intézmény volt, s így költsége a domináns tevékenység szakfeladatára került.

 

Miért nem könyveltek a „közművelődési könyvtár” szakfeladatra? (%)

Bázis: azok a települések, ahol nem könyveltek erre a szakfeladatra

 

 

n = 10

Az iskolai könyvtárral összevontan működik a könyvtár

60

Összevont intézmény a művelődési házzal, költségei ott jelennek meg

20

Az intézmény költségeit vegyes funkciói miatt az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatra írták

10

Más településsel közösen tartja fent az intézményt az önkormányzat, a költségek a másik településnél szerepelnek

10

 

2.2.3. „Múzeumi tevékenység” szakfeladat

A vizsgált önkormányzatok 10%-a könyvelt erre kiadást, ebből múzeumot, tájházat, helytörténeti vagy más gyűjteményt támogattak.

 

2.2.4. „Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladat

Erre a szakfeladatra a vizsgált községek 50%-ában könyveltek. Az itt megjelenő kiadások legnagyobb része egyértelműen kulturális célúnak tekinthető. Összegét vizsgálva is hasonló képet kapunk: csak töredékét költötték más célra. Arra a kérdésre, hogy az erre a szakfeladatra könyvelt összeg mekkora hányadát tekintsük közművelődési célúnak, nem tudunk választ adni, mivel jelentős része olyan összevont vagy többcélú intézmény támogatására megy, ahol ezt nem lehet elválasztani (58%). Mindössze az összeg 42%-áról lehetett eldönteni, hogy kizárólag közművelődési célokra használták fel.

 

A kulturális célra kiadott összeg 15%-a ment közvetlenül programra, 1%-a valamilyen civil vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, s 84%-a valamilyen intézmény támogatására. Annak kimutatására, hogy utóbbin belül mekkora hányad jutott a fenntartásra, s mekkora a programokra, a használt statisztika nem alkalmas.

 

Milyen tevékenységek költségeit könyvelték az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatra? (%)

Bázis: azok a települések, ahol könyveltek erre a szakfeladatra

 

 

n = 20

Rendezvények

45

Civil szervezetek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

20

Mozi

20

Faluház, közösségi ház

15

Teleház, számítógépes terem

15

Helytörténeti gyűjtemény

10

Könyvtár

10

Díszpark

  5

Hagyományőrző tábor

  5

Tévéstúdió

  5

Opera mesterkurzus

  5

Iskolai programok

  5

Erdei iskola

  5

Nem működő művelődési ház rezsije vásárok esetén

  5

 

2.2.5. „Máshova nem sorolt kulturális tevékenység” szakfeladat

A vizsgált községek 10%-ában könyveltek erre a szakfeladatra, ebből két esetben rendezvények, egy-egy esetben pedig a nyugdíjas klub, illetve a civil szervezetek támogatásának költségeit.

 

2.3. Hova könyvelték a rendezvények költségét és a szervezetek támogatását

Amellett, hogy az egyes kulturális szakfeladatokra mit írtak, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kulturális tevékenységeket milyen szakfeladatokra könyvelték. Itt most kettőre térünk ki: a településszintű rendezvények és a kulturális tevékenységű civil és nem jogi személyiségű szervezetek támogatása milyen szakfeladatokról folyik. Célunk az volt, hogy legalább e két feladat esetén feltárjuk, milyen gyakran fordul elő, hogy ezeket nem kulturális szakfeladatokról finanszírozzák.

 

2.3.1. A településszintű rendezvények finanszírozása

Településszintű rendezvényre mind a 40 település költött. A költségek összesen tízféle szakfeladaton jelentek meg, ezekből négy tekinthető kulturálisnak. A községek 65%-a egy, míg 30%-a kettő, 3%-a pedig több szakfeladatra könyvelt.

Az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége”, valamint a „város- és községgazdálkodási szolgáltatás” szakfeladatok magas aránya egyrészt arra vezethető vissza, hogy az önkormányzatok jelentős része közvetlenül a polgármesteri hivatal költségvetésén keresztül finanszírozza a rendezvényeket, vagy legalábbis egy részüket. Másrészt számos önkormányzat civil szervezeteken keresztül költ rendezvényekre, ezek támogatása viszont szintén itt jelenik meg, nem pedig valamelyik kulturális szakfeladaton.

 

Mely szakfeladatokra könyvelték a rendezvények támogatását? (%)

Bázis: azok a települések, ahol költenek e célra

n = 40

 

Az e célra költött összegről a települések 35%-a nem tudott vagy nem volt hajlandó felvilágosítást adni. Ez arra vezethető vissza, hogy az önkormányzatok a rendezvények költségeit nem tartják külön nyilván, azok beleolvadnak a művelődési ház, illetve más intézmények költségvetésébe vagy az önkormányzat vegyes költségeibe, így kigyűjtésük igen munkaigényes. Kivételt csak a falunap képez: ezt kiemelt jelentősége és az ezzel járó nagyságrendekkel nagyobb költségei miatt általában külön figyelik.

 

Nem jelennek meg kulturális kiadásként azoknak a rendezvényeknek a költségei, melyeket az iskola, óvoda, illetve más nem kulturális intézmény (pl. gondozóközpont) az egész falunak rendezett, mivel ezeket általában az adott intézmény reprezentációs vagy egyéb költségei közt mutatják ki. A helyszíni interjúkból azonban arra következtethetünk, hogy ezek pénzbeli ráfordítása minimális, inkább az intézményi dolgozók többletmunkáján alapszik, melyet túlórában vagy (pedagógusok esetén) órakeretben kompenzálnak, de lehet önkéntes vagy kevésbé önkéntes társadalmi munka is. A túlóraként vagy órakeretben elszámolt munkabér pedig nem jelenik meg a kulturális kiadások között. Ha nem a fenti intézmények a rendezvény fő szervezői, de dolgozói részt vesznek a lebonyolításában, akkor a munkabér a kulturális ráfordítások szempontjából szintén láthatatlan marad.

Bizonyos költségek, mint például a vendég, illetve saját fellépők megvendégelése-szállítása, eltűnnek az önkormányzat egyéb költségei között.

Az önkormányzat a pénzbeli ráfordításokon túl olyan csatornákon is támogatja a település rendezvényeit, melyek a pusztán pénzügyi megközelítés számára láthatatlanok: a testület tagjai például szponzorokat szereznek, vagy személyes kapcsolataikon keresztül neves személyiségeket (pl. előadóművészeket) nyernek meg ingyenes fellépésre. Jellemző nemcsak az önkormányzati intézmények dolgozóinak, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak „befogása” is, részben munkaidejükben, részben pedig azon túl.

Azt vizsgálva, hogy az önkormányzat közvetlenül, intézményein vagy a helyi civil szervezeteken keresztül támogatja-e rendezvényeit, azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb a település, annál gyakrabban fordul elő, hogy az intézményen keresztül folyik a rendezvények finanszírozása (itt most nem teszünk különbséget aszerint, hogy jogi értelemben van-e intézmény vagy sem). Az, ha egy településen a rendezvényeket az intézményen keresztül finanszírozzák, az intézmény nagyobb presztízsét jelzi, mintha a programokat közvetlenül a polgármesteri hivatal finanszírozná, az intézmény kihagyásával. Ez még akkor is az intézmény szerepének növekedését jelzi, ha néhány esetben ez csak a pénz átfuttatását jelenti. Annak, hogy a nagyobb településeken inkább az intézményen keresztül folyik a finanszírozás, egyik oka az lehet, hogy a kisebb településeken ritkábban van meg a személyi feltétele annak, hogy az intézmény szervezze meg a rendezvényeket. Másik ok lehet az önkormányzat vezetési stílusa: mennyire engedi önállóan dolgozni az intézményeit, illetve mennyire ragaszkodik a „kézi vezérléshez”. (Feltehető, hogy a településnagyság és az önkormányzat vezetési stílusa között szintén van összefüggés, de ennek tisztázása meghaladja ennek a kutatásnak a kereteit.)

Az, hogy a nagyobb településeken inkább az intézményen keresztül finanszírozzák a rendezvényeket, azt eredményezi, hogy e településeken költségük nagyobb arányban jelenik meg a kulturális szakfeladatokon, tehát esetükben a kulturális kiadások nagyságára jobb közelítést adhatunk, mint a kisebb településeknél.

A helyszíni interjúk alapján jóval több helyen finanszíroz-hatják a rendezvényeket civil szervezetek bevonásával, mint ahogy ez a telefonos interjúkból látszik. Ennek oka feltehetően az, hogy a civil szervezetek ritkábban szerveznek önálló rendezvényeket, inkább az önkormányzat vagy az intézmények programjaiban vesznek részt társadalmi munkával. E közvetett finanszírozás feltárására viszont kizárólag a helyszíni interjú módszere alkalmas.

 

A rendezvények támogatásának módja (%)

Bázis: azok a települések, ahol költenek e célra

 

2.3.2. A kulturális célú civil- és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatása

Vizsgálatunkat ugyan leszűkítettük a kulturális célú szervezetekre, de figyelembe kell venni azt, hogy a többi szervezet is részt vesz a települések kulturális életében, akár úgy, hogy önálló rendezvényeket szerveznek, akár úgy, hogy mások programjait segítik, tehát az ő támogatásuk is részben kulturális célúnak tekinthető.

A kulturális célú civil és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatására a vizsgált önkormányzatok 93%-a költött. A támogatások hétféle szakfeladaton jelentek meg, ezekből négy tekinthető kulturálisnak.

Az e célra fordított összegről az önkormányzatok 27%-a nem tudott nyilatkozni. A válaszolók adataiból arra lehet következtetni, hogy a támogatás mintegy kilenctizede a nem kulturális szakfeladatokon keresztül történik, tehát nagy része kiesik egy, csak a kulturális szakfeladatokra támaszkodó kimutatásból.

A rendezvényekhez hasonlóan itt is jelentős a szerepe a nem pénzbeli önkormányzati támogatásoknak. Jellemző formáik: terem és infrastruktúra biztosítása ingyen, ingyenes szállítás és megvendégelés. E támogatásokat azonban a helyszíni interjúk alapján nem altruista megnyilvánulásnak kell tekintenünk az önkormányzat részéről, hanem egy olyan, a település egész életét behálózó csere-rendszernek, melyet a szokásjog irányít. Így például az ingyen teremhasználat fejében az önkormányzat elvárhatja, hogy a fafaragók készítsenek kopjafákat a díszparkba, vagy a néptáncosok fellépjenek minden jeles ünnepen.

Bár nem tartozik szorosan e kutatás tárgyához, meg kell említenünk a civil szervezetektől az önkormányzat felé irányuló pénzmozgást is. Jellemző formája ennek az önkormányzati képviselők részvételével vagy kezdeményezésére létrejött alapítvány, melynek fő funkciója nem annyira a működés, mint inkább a SZJA 1%-ának begyűjtése, amit azután a szervezet az önkormányzat céljainak megfelelően használ fel.

 

Mely szakfeladatokra könyvelték a kulturális célú civil- és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatását? (%)

Bázis: azok a települések, ahol költenek e célra

n = 37

A civil szervezetek közvetlen, nem intézményen keresztül történő támogatásának aránya nem csökken a nagyobb településeken sem.

Hipotézisünk az, hogy az önkormányzat számára akár a jogi személyiséggel rendelkező, akár az ezzel nem rendelkező csoportosulások olyan közvélemény-formáló erőkként vannak jelen a falu életében, melyeket az önkormányzatnak, hogy saját működését megkönnyítse, illetve a későbbi választások miatt, érdemes közvetlenül kézben tartania.

Ez a tény, illetve az, hogy számos településen maga az önkormányzati testület vagy annak egyes tagjai alapítják, illetve kezdeményezik e szervezeteket, kérdésessé teszi, mennyire képesek ezek valóban civilként, a helyi hatalom ellensúlyaként működni.

 

A kulturális célú civil- és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatása (%)

Bázis: azok a települések, ahol támogatják e szervezeteket, s meg tudták mondani, hogy milyen módon

 

2.3.3. Néhány egyéb feladat támogatása

Az olyan egyéb feladatok, mint a szobrok, emléktáblák, illetve a parkosítás-virágosítás, a játszóterek költségei, jellemzően a „város- és községgazdálkodási szolgáltatás”, valamint az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége” szakfeladatokon jelennek meg.

A helytörténeti gyűjtemények támogatása erősen szóródik: megoszlik az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége”, a „múzeumi tevékenység” és az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladatok között.

E feladatoknál is megjelenik – forintban nehezen kifejezhető – támogatásként a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzati intézmények dolgozóinak munkaidőben vagy azon kívül végzett munkája.

 

Mely szakfeladatokra könyvelték az alábbi tevékenységek támogatását? (%)

Bázis: azok a települések, ahol költenek e célokra, s tudták, hogy milyen szakfeladatra könyvelték a támogatást

 

 

Szobor,

emléktábla

n = 7

Parkosítás, virágosítás,

játszótér

n = 19

Helytörténeti

gyűjtemény

n = 9

Önkormányzatok igazgatási tevékenysége

21

21

33

Város- és községgazdálkodási szolgáltatás

57

58

 ­

Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás

14

  5

 ­

Köztemető fenntartási feladatok

14

 ­

 ­

Művelődési központok, házak tevékenysége

 ­

 ­

11

Intézményi vagyon működtetése

 ­

 ­

11

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

 ­

  5

11

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

 ­

  5

 ­

Iskolai oktatás

 ­

 ­

11

Múzeumi tevékenység

 ­

 ­

44

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység

 ­

  5

 ­

A park környéken levő intézmény szakfeladata

 ­

  5

­

 

2.4. A kulturális szakfeladatokra egyáltalán nem könyvelő önkormányzatok

A vizsgált önkormányzatok 12%-ánál fordult elő, hogy egyáltalán nem könyveltek a vizsgált szakfeladatok egyikére sem. Ez azonban nem azt jelentette, hogy nem költöttek volna kultúrára – esetükben a kulturális kiadások más, nem kulturális szakfeladatokon jelentek meg.

 

A kulturális szakfeladatokra való könyvelés hiánya inkább az 1.000 fő alatti településeken volt megfigyelhető, ahol két esetben még színtér sem volt. A közművelődési könyvtár költségei beleolvadtak az iskolai könyvtáréba (minimálisak voltak), az egyéb kiadások (pl. rendezvények, civil szervezetek támogatása) pedig más, nem kulturális szakfeladatokon jelentek meg. Egy esetben a község intézményfenntartó társulásban vett részt, s a közös intézmény összes költsége a körjegyzőségi rangot viselő településnél jelent meg. 1.000 fő feletti településnél két esetben fordult elő, hogy egyetlen kulturális szakfeladatra sem könyveltek: egyik esetben az ÁMK összes költségét, beleértve a művelődési ház és a könyvtár kiadásait is, az iskola szakfeladatára írták, a másiknál, miután a művelődési ház életveszélyessé vált, feladatait egy egyesület vette át, de ennek támogatása az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége” szakfeladatra került.

 

 

Könyvelt-e akármelyik kulturális szakfeladatra kiadást a települési önkormányzat? (%)

Bázis: összes község

 

 

2.5. A kulturális kiadások és a normatíva aránya

Mivel a kulturális kiadásokon belül nem lehetett elkülöníteni a közművelődési célúakat, ezért a továbbiakban a teljes kulturális ráfordítást elemezzük.

A kulturális szakfeladatokra könyvelt kiadások összege alapján a vizsgált községek 12%-a egyáltalán nem fordított kultúrára, 15%-uk pedig bár költött, de a normatívánál kevesebbet. Összesen tehát a települések 27%-ánál volt kisebb az összes kulturális kiadás a normatíva összegénél.

Ha figyelembe vesszük azokat a kiadásokat, amelyek nem kulturális szakfeladaton, vagy más települések költségvetésében jelentek meg, kedvezőbb képet kapunk. E korrekció után egyetlen olyan település sem akadt, ahol ne költöttek volna kultúrára. A 2.000 lakos alatti településeknél jellemzően a normatívánál kevesebbet fordítók csoportjába kerültek át a korábbi „nem-költők” (mivel itt elsősorban a rendezvények költsége jelentette a növekedést), míg ahol az összevont intézmény miatt máshol jelentek meg a költségek, ott több nagyságrenddel lett nagyobb a ráfordítás, s általában meghaladta már a normatívát. Az egyes településkategóriákat nézve azonban mégis az 1.000 fő alatti településeknél volt a legnagyobb a kulturális ráfordítás növekedése, mivel itt több helyen veszett el információ.

 

A közművelődési és közgyűjteményi normatíva hányszorosát költötték kultúrára, a kulturális szakfeladatokra könyvelt összegek alapján? (%)

Bázis: összes község

 

 

1.000 fő alatti

települések

n = 14

1.000–2.000 fő

közötti települések

n = 13

2.000 fő feletti

települések

n = 13

Összesen

 

n = 40

Nem könyveltek kiadást kulturális szakfeladatra

21

  8

  8

12

Kevesebbet, mint a normatíva

14

23

  8

15

A normatíva egy-kétszeresét

22

  0

  8

10

A normatíva két-háromszorosát

  7

15

15

13

A normatíva három-négyszeresét

  7

24

23

17

A normatíva négy-ötszörösét

  7

15

30

18

Több mint a normatíva ötszörösét

22

15

  8

15

 

 

A közművelődési és közgyűjteményi normatíva hányszorosát költötték kultúrára, a korrigált összeg alapján? (%)

Bázis: ahol volt információ a rendezvényekre és a civil/ egyéb szervezetekre költött támogatás nagyságáról

 

 

1.000 fő alatti

települések

n = 11

1.000– 2.000 fő

közötti települések

n = 11

2.000 fő feletti

települések

n = 8

Összesen

n = 30

Egyáltalán nem könyveltek ki-adást kulturális szakfeladatra

  0

  0

  0

  0

Kevesebbet, mint- a normatíva

27

28

  0

20

A normatíva egy-kétszeresét

  9

  0

  0

  3

A normatíva két-háromszorosát

18

18

13

17

A normatíva három-négyszeresét

  9

  8

37

17

A normatíva négy-ötszörösét

  0

18

13

10

Több mint a normatíva ötszörösét

37

28

37

33

 

 

3. A költségvetés kulturális ráfordításai a községi önkormányzatok adatszolgáltatása alapján

3.1. Mely kulturális szakfeladatokra könyveltek kiadásokat a községi önkormányzatok?

Az előbbi fejezetekben leírtuk az interjúk tapasztalatait, a következőkben az országos kimutatás adatait elemezzük. (Adatforrás: Magyar Államkincstár, az „Önkormányzati kiadások tevékenységenkénti bontása, 21. sz. űrlap” adatbázis.)

 

A községi önkormányzatok a vizsgált 14 szakfeladatból tízre könyveltek, de csak 5 szakfeladatot használt legalább 3%-uk. A továbbiakban csak ezekkel fogunk részletesen foglalkozni.

 

Milyen szakfeladatokra könyveltek kulturális kiadást a községi önkormányzatok?

Bázis: községi önkormányzatok

n = 2.889

 

 

%

Művelődési központok, házak tevékenysége

67,8

Közművelődési könyvtári tevékenység

63,8

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

  6,5

Múzeumi tevékenység

  3,0

Máshova nem sorolt kulturális tevékenység

  3,0

Televízió műsorszolgáltatása

  0,1

Egyéb művészeti tevékenység

  0,1

Védett természeti értékek gondozása, bemutatása

  0,1

Táncművészeti tevékenység

  0,0

Színházi tevékenység

  0,0

Rádió műsorszolgáltatása

­

Zeneművészeti tevékenység

­

Levéltári tevékenység

­

Állat- és növénykerti tevékenység

­

 

Minél nagyobb egy község, annál több szakfeladatra könyvel. Ennek egyik oka, hogy a nagyobb települések több funkciót látnak el, illetve a funkciók a méret növekedésével differenciáltabban, önállóan jelennek meg, így költségeik is elkülönülten jelentkeznek. Emellett az is közrejátszhat a több szakfeladat használatában, hogy az önkormányzatnak mennyire differenciált információkra van szüksége – van-e igénye arra, hogy külön lássa például a művelődési ház és a teleház költségeit vagy sem. Ez szintén összefügghet a település méretével. Számolnunk kell továbbá azzal is, hogy a több szakfeladat használata olyan többletmunkát jelent, amit inkább a nagyobb pénzügyi apparátusok tudnak vállalni.

 

Hány kulturális szakfeladatra könyvelt az önkormányzat? (%)

Bázis: községi önkormányzatok

 

 

1.000 fő alatti

községek

n = 1693

1.000–2.000 fő közötti

községek

n = 658

2.000 fő fölötti

községek

n = 538

Összes

község

n = 2.889

Egyre sem

13,2

  4,7

  2,0

  9,2

Egy szak-feladatra

51,3

36,5

27,3

43,5

Két szak- feladatra

33,5

51,1

57,3

41,9

Három szakfeladatra

  1,9

  7,0

10,8

4,7

Négy vagy annál több szakfeladatra

  0,1

  0,7

  2,6

  0,7

Átlagosan

  1,24

  1,63

  1,86

  1,44

 

Érdekességként említjük, hogy az olyan településeken is előfordul, hogy az intézmény szakfeladatára költséget könyvelnek, ahol nincs intézmény. Jellemzően azonban e településeken a költségek a közművelődési tevékenységeknek otthont adó intézmény szakfeladatán jelennek meg. Gyakori, hogy összevont intézmény, vagy közös épületben működő több intézmény esetén a teljes költségvetést az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység”, vagy a domináns tevékenység szakfeladatán mutatják ki (ez leggyakrabban a könyvtár vagy az iskola). Ha a „művelődési házak tevékenysége” szakfeladaton költség szerepel, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az intézmény működik is: az ide könyvelt összeg tartalmazhatja a felújítást, a lényegében nem működő házban alkalmanként megtartott rendezvények kiadásait, csoportok támogatását, vagy az újonnan megvett ház kialakításának ráfordításait is.

A könyvtárak esetében, ha nem könyvelnek erre a szakfeladatra, az esetleg jelezheti az intézmény hiányát, de a művelődési házakhoz hasonlóan inkább arról van szó, hogy költségeiket nem különítik el, s azok az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység”- vagy a domináns tevékenység szerinti szakfeladatra kerültek (ez leggyakrabban az iskola, ritkábban a művelődési ház).

Az „egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység” szakfeladat tartalma igen vegyes, de összességében kulturális jellegűnek tekinthető. Jellemzően a rendezvények, az összevont vagy többfunkciós intézmények, művelődő közösségek, civil szervezetek, a külön épületben levő mozi, teleház támogatása kerül ide. Bár a leggyakrabban a rendezvények költsége jelenik itt meg, az ide könyvelt összeg nagyobb részét mégis az összevont és egyéb intézmények támogatása teszi ki, a nagyobb fajlagos ráfordítás miatt.

A „máshova nem sorolt kulturális tevékenység” szakfeladat tartalma a fentihez hasonló lehet, de mivel ritkán fordul elő, ezt nem tudjuk határozottan állítani.

A „múzeumi tevékenység” szakfeladatra általában a helytörténeti és egyéb gyűjtemények költsége kerül. Használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyűjtemény rendelkezik múzeumi besorolással. Gyűjteménye a települések jóval nagyobb hányadának van, mint ahányan ezt a szakfeladatot használják. Esetükben a gyűjtemény költsége a „múzeumi tevékenység” szakfeladat helyett valamelyik önkormányzati intézmény költségvetésében vagy az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége” szakfeladaton jelenhet meg.

Valamennyi, itt részletesen nem tárgyalt szakfeladat esetén igaz lehet, hogy a kimutatásban szereplőnél jóval magasabb lehet azoknak a településeknek az aránya, ahol folytatják az adott tevékenységet, azonban támogatásukat nem a megfelelő szakfeladatra írják, hanem azok beleolvadnak az egyéb intézmények költségeibe. Ha pedig civil szervezet végzi, akkor annak támogatása az „önkormányzatok igazgatási tevékenysége” vagy a „város- és községgazdálkodási szolgáltatás” szakfeladaton jelentkezhet.

 

A községi önkormányzatok hány %-a költött az alábbi szakfeladatokra? (%)

Bázis: községi önkormányzatok

 

 

1.000 fő alatti

községek

n = 1693

1.0002.000 fő közötti

községek

n = 658

2.000 főfölötti

községek

n = 538

Összes

község

n = 2.889

Művelődési köz-pontok, házak tevékenysége

61,5

73,6

80,3

67,8

Közművelődési könyvtárak tevékenysége

54,3

73,6

81,6

63,8

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

  5,0

  7,1

10,8

  6,5

Máshova nem sorolt kulturális tevékenység

  2,1

  4,4

  4,5

  3,0

Múzeumi tevékenység

  1,4

  3,8

  7,2

  3,0

Egyéb kulturális szakfeladatok*

  0,1

  0,3

  1,1

  0,3

*A 3%-ot el nem érő szakfeladatok (tévé, tánc, színház, egyéb művészeti tevékenység, védett természeti értékek gondozása) együttesen

 

3.2. Mennyit költöttek az önkormányzatok kultúrára?

Az előbbi fejezetekben körüljártuk az egyes szakfeladatok tartalmát, a következőkben megvizsgáljuk, hogy mennyi volt az országos kulturális ráfordítás.

Bár külön kimutatjuk, hogy a települési önkormányzatok mennyit könyveltek az egyes szakfeladatokra, az adatok csak a nagyságrendjét jelzik az egyes kulturális feladatokra fordított tényleges kiadásoknak, mivel azok gyakran összemosódnak egymással, illetve más célú kiadásokkal. Emiatt azt az eljárást követjük, hogy a továbbiakban csupán az egyes szakfeladatokra könyveltek összegét, a teljes kulturális ráfordítást elemezzük. (Mindazonáltal, mivel az önkormányzatok ilyen esetekben szokás szerint a domináns tevékenységre könyvelik a teljes költséget, az összegek eloszlása közelítő képet nyújthat a tényleges arányokról.)

A 14 kiválasztott szakfeladat alapján a községek kulturális kiadásainak költségvetési támogatása 2002-ben 9,3 milliárd forintot tett ki.

A fenti számítási módszerrel kapott összegben nem szerepelnek, tehát a 9,3 Mrd Ft-ot növelik az alábbi tételek:

Az önálló számlával rendelkező, önállóan gazdálkodó kulturális intézmények pályázaton nyert támogatása, mivel ez csak az intézmények költségvetésében jelenik meg;

A rendezvények költségének jelentős hányada, a civil és az egyéb szervezetek támogatásának túlnyomó része, valamint egyéb, nem vagy csak részben kulturális szakfeladatra terhelt tevékenységek költségei (szobrok, parkosítás-virágosítás, helytörténeti gyűjtemények, stb.);

Az önkormányzati fenntartású nem kulturális jellegű intézmények kulturális ráfordításai;

Azon kulturális intézmények kulturális ráfordításai, amelyek ezeket nem mutatják ki külön, hanem egyéb szakfeladaton szerepeltetik;

Az önkormányzat természetben nyújtott támogatásai;

A polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények dolgozóinak, valamint a közhasznú munkásoknak munkaidőben, de nem munkaköri kötelességből végzett munkája;

A nem kulturális jellegű intézmények épületeinek és eszközeinek kulturális célú használata.

 

A 9,3 Mrd Ft-ot csökkentik viszont az alábbi, nem kulturális célú ráfordítások:

A kulturális intézmények épületeinek és eszközeinek más célú használata;

A kulturális szféra dolgozóinak más célra végzett munkája;

Azon kulturális intézmények nem kulturális ráfordításai, amelyek teljes költségvetésüket a kulturális szakfeladatokra terhelték;

Azon egyéb nem kulturális ráfordítások, melyek a kulturális szakfeladatokon jelennek meg.

 

A felsorolt növelő, illetve csökkentő tételek becslésére további kutatások szükségesek, a jelenlegi kutatásnál csupán azt feltételezhetjük, hogy hatásuk legalább részben kiegyenlíti egymást. További feltételezésünk, hogy a könyvelési adatok a nagyobb falvakra jobb becslést adnak, mint a kisebbekre, mivel ott a kulturális kiadások nagyobb százaléka történhet a közművelődési vagy közgyűjteményi intézményeken keresztül.

Az adatok alapján a kultúra költségvetési támogatásának túlnyomó része látszólag intézmény- s nem programfinanszírozásra megy. Figyelembe véve azonban azt, hogy a kulturális feladatokat ellátók nagy része nem felel meg az intézmény kritériumainak, valójában látszat intézmény-finanszírozás folyik.

 

A községi önkormányzatok mennyit költöttek az alábbi szakfeladatokra? (ezer Ft-ban)

Bázis: községi önkormányzatok

 

 

1.000 fő alatti

községek

n = 1693

1.0002.000 fő közötti

községek

n = 658

2.000 fő fölötti

községek

n = 538

Összes

község

n = 2.889

Művelődési központok, házak tevékenysége

1.508.126

1.561.491

3.037.464

6.107.081

Közművelődési könyvtárak tevékenysége

   533.736

   593.796

1.399.142

2.526.674

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

     81.461

     56.400

   161.601

   299.462

Máshova nem -sorolt kulturális tevékenység

     18.466

     51.383

     45.759

   115.608

Múzeumi tevékenység

     80.995

     54.216

     38.701

   173.912

Egyéb kulturális szakfeladatok

     19.854

          869

     55.194

     75.917

Kulturális szakfeladatok összesen

2.242.638

2.318.155

4.737.861

9.298.654

 

Az egyes szakfeladatokra költött összegek aránya a kulturális ráfordításon belül (%)

Bázis: azok a községi önkormányzatok, amelyek bármilyen kulturális szakfeladatra költöttek

 

3.3. Mekkora volt az egy főre jutó kulturális kiadás?

Az egy főre jutó kulturális kiadás összegét két módszerrel is kiszámítottuk: egyszer az összes önkormányzatra, másodszor pedig csak azokra a településekre, amelyek legalább egy kulturális szakfeladatra könyveltek (utóbbit azért számítottuk ki, mivel feltételezésünk szerint kevés olyan önkormányzat akadhat, ahol valóban nem költenek kultúrára). Az első módszerrel az egy főre eső kulturális kiadásra 2.883 Ft-ot, a másodikkal pedig 3.175 Ft-ot kaptunk. A növekedés elsősorban az 1.000 fő alatti településeknél tapasztalható eltérés következménye: körükben jóval magasabb volt a kulturális szakfeladatokra egyáltalán nem könyvelők aránya, mint a nagyobb településeken.

A valós érték tehát a fenti számítások alapján a 2.883-3.175 forintos intervallumban lehet, azonban az előző fejezetben leírt, a kulturális kiadásokat növelő, illetve csökkentő tételek egyenlege ismeretlen irányban és mértékben módosítja.

 

Mekkora volt az egy főre eső kulturális kiadás (Ft-ban)?

 

Az adatok településnagyság szerinti bontása alapján úgy tűnik, hogy az 1.000 fő alatti településeken az egy főre vetített kulturális kiadások mintegy 26-29%-kal magasabbak, mint a nagyobb településeken. Az eltérés a kistelepüléseken található intézmények magasabb fajlagos fenntartási költségeit jelezheti.

Ha azonban az egy főre jutó kiadásokat településnagyság és megye szerinti bontásban nézzük, kitűnik, hogy a különbség két aprófalvas megye, Veszprém és Zala eltérő kiadási struktúrájából következik, a többi megye esetén a településnagyság szerinti különbségek nem mutatnak egyértelmű tendenciát. Kérdéses, hogy a különbségek a kiadások tényleges különbségeiből vagy az eltérő könyvelési szokásokból adódnak-e.

A rendelkezésre álló adatok alapján az 1.000 fő alatti községeknél Veszprém és Zala megyében az átlagosnál magasabb az egy főre jutó kulturális kiadás, Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében pedig alacsonyabb. Az 1.000-2.000 fő közötti községeknél Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megyében átlag feletti, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Szabolcs-Szatmár megyében pedig átlag alatti az egy főre jutó kulturális kiadás. A 2.000 lakos feletti községeknél Csongrád és Vas megyében magasabb az átlagosnál az egy főre eső kulturális ráfordítás, Szabolcs-Szatmár és Heves megyében pedig alacsonyabb.

Az egy főre jutó kulturális kiadás további értelmezésében segít, ha azt az önkormányzat összes kiadásához, illetve az önkormányzat saját bevételeihez viszonyítjuk. Ezekről az összefüggésekről későbbi tanulmányokban adunk számot.

 

Mekkora volt az egy főre eső összes kulturális kiadás (Ft-ban)?

Bázis: az összes község

 

3.4. A kulturális ráfordítás és az állami normatíva aránya

Mivel a kulturális ráfordításokon belül nem tudtuk elkülöníteni a közművelődési célúakat, a továbbiakban a kulturális ráfordítást elemezzük.

A vizsgált 14 kulturális szakfeladatra könyvelt kiadások összegeként számított teljes kulturális ráfordítást nézve, a községek 9,2%-a egyáltalán nem költött kultúrára, 12,9%-uk a normatíva felénél kevesebbet, 12,7%-uk pedig a normatíva felénél többet, de a normatívánál kevesebbet. Tehát az összes község 34,9%-a kevesebbet költött a normatívánál. A normatívánál kevesebbet költők aránya a településnagyság növekedésével csökkent: az 1.000 fő alatti településeknél 42,7%, az 1.000-2.000 fő közöttieknél 30%, a 2.000 fő felettieknél 16,5%-ot tett ki arányuk.

Az interjúk tapasztalatai alapján ritka lehet az, hogy egy település egyáltalán nem költ kultúrára, különösen a nagyobb községek körében. A normatívánál kevesebbet költők aránya a leírt módosító tételekkel jelentősen csökkenhet, de még mindig számottevő (az interjús tapasztalataink alapján ez mintegy 7%-os csökkenést jelent).

A két véglet – a nem vagy alig költők, illetve az átlagnál sokkal többet költők – jóval nagyobb arányban fordulnak elő a kistelepüléseken. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy esetükben egy felújításnak vagy beruházásnak a normatívához képest jóval magasabb az értéke.

A normatíva összege 2002-ben a községek esetén 3,1 Mrd Ft-ot tett ki. A községek összes kulturális ráfordítása ennek körülbelül a háromszorosa volt. A kulturális ráfordítás a normatívához viszonyítva az 1.000 fő alatti településeken volt a legnagyobb (a normatíva 3,35-szöröse). Az, hogy a kisebb települések többet költöttek, a Veszprém és Zala megyei aprófalvak kiugróan magas kiadásaiból származik (akárcsak az egy főre eső kulturális ráfordítás számításakor).

Az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár számára jelentett adatai jobb becslést adnak a nagyobb településekre, mint a kisebbekre, mert kiadásaik nagyobb része jelenik meg annak rovataiban. A kistelepülések feltehetően többet fordítanak a normatíván kívüli forrásokból, mint a nagyobbak, ám ez nem jelenik meg a Magyar Államkincstár önkormányzati költségvetési adataiban. E hipotézis vizsgálata kutatásunk egyik feladata.

 

A kultúrára fordított összeg az állami normatíva hányszorosát teszi ki (%)?

Bázis: összes községi önkormányzat

 

 

1.000 fő alatti

községek

n = 1.693

1.0002.000 fő közötti

községek

n = 658

2.000 fő fölötti

községek

n = 538

Összes

község

n = 2.889

Egyáltalán nem könyveltek kiadást kulturális szakfeladatra

13,2

  4,7

  2,0

  9,2

Kevesebb, mint 50%-át

(de 0-nál többet)

15,0

13,4

  6,1

13,0

  50-  99% között

14,5

11,9

  8,4

12,7

100-149% között

10,2

12,6

10,2

10,8

150-199% között

  6,8

11,4

12,6

  8,9

200-299% között

  9,3

17,3

24,0

13,8

300-399% között

  6,4

  8,6

15,1

  8,5

400-499% között

  5,0

  6,4

  8,7

  6,0

500-599% között

  4,3

  4,4

  5,4

  4,6

600-699% között

  3,5

  2,3

  2,4

  3,0

700-799% között

  1,9

  1,2

  1,1

  1,6

800-899% között

  1,1

  1,2

  0,6

  1,1

900-999% között

  1,1

  0,5

  1,0

  0,9

1000% felett

  7,7

  4,1

  2,4

  5,9

Összesen

100,0

 100,0

   100,0

  100,0

Átlagosan

    3,35

    2,85

   2,97

    3,02

 

4. Összefoglalás, következtetések

A községek 90,8%-a költött a 14 kulturális szakfeladat valamelyikére, ám ez a fennmaradó 9,2%-nál sem azt jelenti, hogy egyáltalán nem költöttek a kultúrára. Kisebb településeknél a fő ok az lehet, hogy nincsen kulturális intézmény, s az egyéb tevékenységek (jellemzően a rendezvények) költségei más, nem kulturális szakfeladatokon jelennek meg. Mind kisebb, mind nagyobb községek esetén előfordulhat, hogy a kulturális intézmények költségei beleolvadnak az iskoláéba. Az, hogy egy falu egyáltalán ne költsön a kultúrára, már csak azért is igen ritkán fordulhat elő, mivel a településszintű rendezvények a helyi önkormányzat számára a reprezentáció és a legitimáció egyik fontos eszközét jelentik.

Azt, hogy egy településen hány szakfeladatra könyvelnek, befolyásolja a település nagysága és ezzel összefüggésben a funkciók differenciáltsága: minél nagyobb egy település, annál több szakfeladatra könyvelnek. A nagyobb települések több funkciót látnak el, illetve a funkciók a méret növekedésével differenciáltabban, önállóan jelennek meg, így költségeik is elkülönülten jelentkeznek. A használt szakfeladatok számát az is befolyásolhatja, hogy az adott képviselőtestület mennyire differenciált információkat igényel. A több szakfeladat használata viszont többletmunkát jelent, s erre inkább a nagyobb pénzügyi apparátussal rendelkező önkormányzatok képesek.

A 14 kiválasztott szakfeladat alapján a községek kulturális kiadásainak költségvetési támogatása 2002-ben 9,3 milliárd forintot tett ki. A valós kulturális ráfordításokra azonban e statisztika csak korlátozott érvényű becslést ad, mivel számos növelő, illetve csökkentő tényező módosíthatja.

A kulturális ráfordítás szakfeladatok szerinti bontása a fenti problémák miatt csak igen durva közelítést ad az egyes tevékenységekre valóban jutó kiadásokról. Emiatt a használt adatforrás nem teszi lehetővé a közművelődési és közgyűjteményi normatíva törvény szerinti felhasználásának ellenőrzését, ehhez helyszíni vizsgálatra van szükség.

A kapott eredmények alapján első ránézésre úgy tűnik, hogy a kultúra területén elsősorban intézmény-, s nem feladatfinanszírozás folyik. Figyelembe véve azonban azt, hogy a kulturális feladatokat ellátók nagy része nem felel meg az intézmény kritériumainak, a kérdés jelenlegi formájában inadekvátnak tűnhet. Ami nem intézményfinanszírozás, az nem feltétlenül egyenlő a feladatfinanszírozással. A kettő fogalmi szétválasztásához nagyon alapos, esettanulmányos vizsgálatok szükségesek.

A finanszírozási célok mellett vizsgáljuk a finanszírozás módját is: az önkormányzat milyen döntési mechanizmus alapján osztja el a támogatásokat, hajlandó-e lemondani a közvetlen támogatásról, milyen kimondott vagy kimondatlan elvárásokat támaszt a támogatásért cserébe. A finanszírozás módjának elemzése elvezethet az adott tevékenység jelentőségének és a hatalom, illetve a hatalom centralizáltságának kérdéséhez.

Hipotézisünk szerint minél nagyobb jelentőséget tulajdonít az önkormányzat valamely tevékenységnek, annál valószínűbb, hogy azt közvetlenül fogja finanszírozni. A tevékenységet végző intézmények/szervezetek súlyának és erőforrásainak növekedése viszont afelé hat, hogy a finanszírozás rajtuk keresztül folyjon. Így a helyi önkormányzat a – számára a legitimáció és a reprezentáció miatt a falun belül nagy fontossággal bíró – „falunap-típusú” vagy a települést a többi község előtt megjelenítő megyei, kistérségi rendezvényeket közvetlenül finanszírozza. Kérdés, hogy ez az önkormányzati törekvés háttérbe szorítja-e, s ha igen, milyen mértékben az önálló intézményi aktivitást a nagyobb települések esetében.

Az akár jogi személyiséggel rendelkező, akár az ezzel nem rendelkező csoportosulások viszont a településmérettől függetlenül olyan közvélemény-formáló erőkként vannak jelen a falu életében, melyeket az önkormányzatnak, hogy saját működését megkönnyítse, illetve a későbbi választások miatt, érdemes közvetlenül kézben tartania.



[1] A kutatás párhuzamosan zajlik Zavarkó Mihály „A kultúra finanszírozása a városokban” c. vizsgálatával, melynek értelmezési keretéhez sok tekintetben igazodtunk.

[2] Az adatokat a Magyar Államkincstár szolgáltatta.

[3] Az egyes tevékenységek besorolását a 2002-es PM „Tájékoztató a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló A) Intézményi költségvetés B) Önkormányzati költség-vetés C) Önkormányzati intézményi költségvetés elnevezésű nyomtatvány-garnitúrák kitöltéséhez” c. kiadvány határozta meg.